Az orbáni rendszerben elsősorban az egyéni ambíció mozgat mindent, és mindig minden hatalmi játszma. Nincsenek erkölcsi kérdések, nincsenek „politikai kérdések”, de még anyagi kérdések sincsenek valójában.

Az ősrobbanástól 2012 végéig mi mindennek kellett felsírnia, hogy Uj Péteréknek sikerüljön (majdnem) biztosan elindítaniuk a 444-et? Részlet a 444 első tíz évéről szóló könyvünkből, a Jeti Válaszból.

Ilyen szintű államvédelmi pánikot, mint amit az Orbán Corps legragyogóbb elméi csillogtatnak, már nemhogy 88-ban, de a kádárizmus szilajabb éveiben sem halhattunk.

A Pax Americana vége azt jelenti, hogy erőszakosabb, bizonytalanabb, kaotikusabb korszak jöhet. Senkinek nem lesz jó.

A Kövér László és más zsenik által is az emberiség meghaladhatatlan csúcsintézményének tartott „homogén” nemzetállam azért nem apácazárda és nem fényes lokál.

Hiába szoktak „kormányközeli üzletembereket” emlegetni, itt valójában nincs semmilyen üzlet, pláne vállalkozás. Itt valójában senki nem termel semmit. Csak húzza ki a pénzt azoktól, akik tényleg termelnek.

A rendszer napról napra keményít. Szorít a gyeplőn. A tanárok már érzik. És a gazdaság több szereplője is, a Richtertől a befektetőcégekig, persze őket nem sajnálja senki.

„Karácsonyból, ebből az elszabadult hajóágyúból tényleg ki lehet nézni bármit. Ez egy állat. Egy új Napóleon. Új Hitler!” Részletek Uj Péter hírleveléből.

Aki viszont semmilyen veszélyt nem jelent az államrendre, az a terrorizmusért jogerősen elítélt Budaházy György. Részlet Uj Péter hírleveléből.

!!444!!!

De aztán egy darabig még nem jelentettünk be semmit.

Csányi Sándor árpádsáv-tétele, kis kiegészítéssel.

Az eheti hírlevélben arról van szó: milyen lehet a Brüsszelben tomboló magyarellenesség.

„Ha ezt megcsinálod, még egyszer eladjuk a Mátrai Erőművet magunknak, aztán megint visszavesszük százmilliárdért!”

„Újabb nagy pillanata a magyar szellem történetének.”