Az ukrán fővárosban tavasz óta nem tapasztaltak ilyen erőteljes támadást.

Százmillió eurós különbségek vannak szavak és tettek között.

A legutóbbi támadásban öt civil sérült meg, a külvárosban egy busz közelében robbantak fel gránátok.

A háború kezdete óta az ukránok 28 esetben indítottak eljárást hadifoglyok tömeges meggyilkolása miatt.

Az erőműnek semmi baja, az ukrán külügy szerint ők nem is küldtek drónt oda.

Többet fognak költeni a háborúra, mint az oktatásra, egészségügyre, szociálpolitikára és a nemzetgazdaságra együtt.

Nem volt jó mondat - véli a Fidesz alelnöke Orbán Balázs kijelentéséről. A parlament nyitóülése is a politikai igazgatóról szóló vitától volt hangos.

A külügyminiszter fogadta az ukrán kollégáját, Andrij Szibihát.

Havonta jelentkező új sorozatunkban katonai szempontból foglaljuk össze, mi történik az ukrán fronton. Hídfőállások, bekerítések, önjáró lövegek és harci cselekmények a fronton településről-településre, ahogy egy katonai szakértő látja.

Ugyanebben az időben Kijev felett orosz támadó drónokat semmisített meg az ukrán légvédelem.

Miért van háború? Ki a felelős? Mit kellett volna másképpen csinálnia az ukrán elnöknek? A miniszterelnök politikai igazgatója még mindig adós a részletekkel.

Zelenszkij a csoport béketervét rombolónak nevezte.

„Nem állt szándékomban félreérthetően fogalmazni 1956 ügyében.”

Lipták Béla reagált arra, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója szerint Magyarország Ukrajnával ellentétben nem védekezett volna egy orosz katonai agresszióval szemben, „mert 56-ban az lett, ami lett”.

A történész szétszedte a miniszterelnök politikai igazgatójának reakcióját, Rácz szerint Orbán „egyre mélyebbre ássa magát az orosz agresszió mentegetésében”.