Bolla Tibor a kurzusváltást is túlélve, 13 éve vezeti a BKV-t, közben rejtve szoros szálak fűzik egy bűnszervezethez, ami éveken keresztül szisztematikusan fosztotta ki a közlekedési vállalatot. Úgy látszik, hogy a „szürke hivatalnokot” és a bűnszervezet fejét a barátságnál több köti össze. A Nagymester-saga legújabb epizódja sem okoz csalódás.

Így múlik el az EU dicsősége? A kilencvenes évek elejétől a közép-európai országokban általános egyetértés volt abban, hogy az EU jó, oda kell tartozni. Mára az Unióhoz való viszonyulás vált az egyik legfontosabb belpolitikai törésvonallá.

A közvélekedéssel ellentétben, megválasztásuk előtt Benedek és Ferenc pápák is szerepeltek az esélyesek között, csak jó listákat kell nézni. A végeredményt nem közöljük, de azt igen, hogy milyen szempontok szerint döntenek a bíborosok, és ez mit mond el a katolikus egyházról.

Tíz éven át kivédhetetlen csodafegyvernek tűntek a hatalom ipari típusú fekete kampányai, amikkel sorban szedték le a pályáról az ellenfeleiket. Majd jött Magyar Péter, akivel szemben hétről hétre újabb rohamot indítanak a karaktergyilkosok, de lepattannak.

A 100 százalék fölötti vámok és a Kína elleni kereskedelmi háború mindent felborított a világgazdaságban. Washingtonban biztosak benne, hogy náluk vannak az aduk, de ezzel szinte senki sem ért egyet. Ami jön, az mindenkinek fájhat, és egyáltalán nem világos, miért jár ezzel jól az Egyesült Államok.

Az MNB-alapítványok bő tíz éven át nagyjából azt csinálhattak, amit akartak. Több száz milliárd forint elégett, Matolcsy körei dúsgazdagok lettek. A Fidesznek nehéz lesz eltávolítani magától az ügyet, amelyben rengeteg az összefonódás fideszes (ex)politikusokkal, körökkel, kinevezettekkel.

Hát az amerikai Demokraták. De miért és hogyan sikerült ez a bravúr? Ismerd meg ezt a minden lehetséges választást elveszítő, önmagát sikeresen felszámoló, tehetelenül sodródó csődtömeget, amit Orbán Viktor propagandagépezete éppen most próbál az egész világot aljas profizmussal irányító, gonosz összeesküvő szervezetnek beállítani.

A Trump-tornádó pusztít, de nem épít. Úgy tűnik, az USA erejét adó bizalom eltört, és ez kézzelfogható hatást gyakorol Európára is. Egyre többet beszélünk az eddigi világrend végéről, ezért megnéztük, mi volt eddig, mi jöhet most, és mi várhat az új világban Magyarországra.

Bérczes Tibor író már akkor foglalkozott a bevándorlás témakörével, amikor még szinte senkit sem érdekelt. Hollandiában próbálta megérteni, miért nem lehet kimondani, ha a mindennapi együttélés nem a multikulturalizmus ünnepe. Készülő könyve Pokorni, Sulyok vagy Bayer példáján keresztül is a múlt magyar és holland feldolgozásáról szól.

Az orosz propaganda egyik legismertebb kutatójával budapesti tartózkodása során interjúztunk világrendről, befolyási övezetekről, autoriter vezetőkről, algoritmusokról, és arról, hogyan teszi Donald Trump újra naggyá Oroszországot.

Amerikát a világ jelentős része évtizedek óta a lábad alól a földet is kilopó, az unokáidat drónokkal vagy valami helyi milícia segítségével miszlikbe aprító agresszor nagyhatalomnak látja. Ezekben az évtizedekben Kelet-Európában a világ csendőre inkább hasznos volt. De ennek vége.

Öt évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon is a koronavírus. A magyar kormány nem tudta zűrök és visszás, túlárazott beszerzések nélkül lehozni a járványidőszakot. Összeszedtük, kik, hogyan és mennyit nyertek a járványhelyzeten, és mi lett velük azóta.

Nőnap van, politikusaink ünnepelnek. Virággal. Miközben ma Magyarországon bántalmazott nők sokasága küzd, és nem csak a bántalmazójával, hanem az egész rendszerrel, ami segítségnyújtás helyett tovább bántalmazza őket. A történeteikből érthetjük meg, hány ponton képes cserben hagyni a nőket, anyákat, és gyerekeiket az úgynevezett igazságszolgáltatás.

Orbán Viktor joggal szédeleghet. 2025-re ő lett a világ egyik legbefolyásosabb politikusa. Két nagyhatalom vezetőjének is fontos embere. Diadalünnep helyett mégis aggódhat, mert elkövette karrierjének egyik legnagyobb hibáját. És amióta hatalomra került, a nemzetközi fronton sem mennek zökkenőmentesen a dolgok.

Egy amerikai szervezet életútinterjúkat készít az ország volt diplomatáival. A 20. században Budapesten szolgálók érdekes, szórakoztató, helyenként vicces, helyenként tragikus, és csak néha pontatlan visszaemlékezéseiben felbukkan mindenki, aki Magyarországon számított. De a legjobbak a mindennapi élet felvillanásai.