Nem akarták elítélni a belarusz rezsimet. Nem egyedül: először Szlovákia sem írta alá.

Annyit mondunk, hogy az exit pollok szerint 87 százalék felett áll, és nem érdekli, ha a Nyugat nem fogadja el a választások eredményét.

Tavaly sem hagyta ki az eseményt.

Belarusz még a kilencvenes évek végén kötött uniót Oroszországgal, azóta többször is felmerült, hogy Moszkva bekebelezné Minszket.

Csakis az amerikaiak érdeke, hogy bántsák egymást a háborúzó felek.

De lehet, hogy csak az ukrán erőket akarják megosztani ezzel, miközben Kijev épp orosz területen folytat akciókat.

Andrej Gnjot szerint ez a döntés azt jelenti, hogy rá „fájdalmas halál” vár.

A belarusz diktátor szerint erre azért van szükség, mert országa komoly belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, a Nyugat „bele akarja sodorni egy háborúba".

Lukasenko reméli, hogy Sulyok segítségével a fehérorosz-magyar együttműködés tovább fejlődhet.

A Fehéroroszországot 1994 óta irányító diktátor úgy érzi, nem hagyhatja cserben a népét.

Még ki se jöttek a végleges eredmények, igaz, sok vizet nem zavarhatnak, ellenzék nincs az országban.

Az orosz diktátor az oldalán azzal a fehérorosz diktátorral együtt ígért ismét nácítlanítást, akivel együtt irányítja az Ukrajna elleni területszerző háborút, ami a II. világháború óta a legnagyobb háború Európában.

„Mindegyiket ismerjük. De arról beszélni, hogy politikai vagy nem politikai megfontolásból történt a kiutazás, nem minden esetben helyénvaló” – mondta a minszki belügyminisztérium migrációs és állampolgársági kérdésekkel foglalkozó részlegének vezetője.

Törvényt módosítottak Fehéroroszországban, az elnöki jogkörök megerősödtek, a távozó elnökök jogkörei még inkább.

A Wall Street Journal szerint Putyin nem ellenkezett. A Kreml mindent tagad.