Olajsokk, teljesen felbolydult piacok élelmezési válság. A világ legfontosabb kereskedelmi útvonalának kiesése hatalmas zűrzavart okoz mindenhol, és az amerikai kormánynak szemmel láthatólag fogalma sincs, hogy mit kezdjen ezzel.

Irán és Izrael lövik egymást, valamint az Öböl-országokat és Libanont. Trump további pusztítást ígér, Kína békét akarna.

Pekingnek most nagyobb szüksége van Moszkva olajára, mint valaha. Venezuela után Iránt is kilőtték, az oroszoknál alkalmasabb és megbízhatóbb olajpartnert jelenleg nemigen találhatnak a kínaiak.

A belső szükségletek kielégítése az elsődleges feladat.

Amerika és Izrael a háború első napjaiban olyan haditechnikai fölényben van Iránnal szemben, amilyet még nem nagyon láttunk. Egy elhúzódó háború azonban kiegyenlítheti a feltételeket, mert még a világ legerősebb hadserege sem tüzelhet megállás nélkül, és az irániak is megtanulhatnak gyengébb pozícióból hatékonyan harcolni.

Damaszkusz, Caracas, Teherán – a tömeggyilkos diktátorok mind Moszkvából várták a segítséget, de az ukrajnai háborúban meggyengült Putyin csak szavakkal dobálózik.

Ez háború egész másnak ígérkezik, mint a tavaly júniusi 12 napos. Trumpnak felróják, hogy javában tárgyalt az irániakkal, amikor támadást indított, és keveseket győzött meg arról is, hogy Irán közvetlen fenyegetést jelent az USA-ra. A nyilvánvaló cél az iráni rezsim megbuktatása, de egyelőre nem látni, csak légicsapásokkal ezt hogyan lehet elérni.

Az emberiség történelme során először nem születik elég gyerek az évezredes társadalmi modell fenntartásához. Ez mindent felboríthat, a nyugdíjrendszerektől a gazdasági fejlődésig. Nincs az a pénz és erő, ami több gyerek vállalására bírná a családokat. Így nincs más választásunk, mint alkalmazkodni – de Kelet-Európában különösen nehéz a helyzet.

Ideje lépni a nukleáris fegyverzet-ellenőrzés ügyében.

Biztonsági fenyegetésekre és érzékeny adatok gyűjtésére hivatkozva.

Miközben az Egyesült Államok akár napokon belül csapást mérhet iráni célpontokra.

A korábban magyar, most már kínai színekben versenyző gyorskorcsolyázó pár napja azt mondta, hiába balszerencsés, ez az első olimpia, amit ki tud élvezni.

Szuverenitástól hangos Európa, de nem úgy, ahogy itthon megszokhattuk. Hirtelen sok helyen döbbentek rá: nem szerencsés, hogy az európai digitális élet ennyire ki van szolgáltatva az amerikai óriáscégeknek. De mit lehet egyáltalán kezdeni ezzel a helyzettel?

Kína tagadja a robbantást.

Az Európai Bizottság tervezett előírásával szállnának szembe a kínai gyártókkal.