Spiró György arról is beszélt: olyan kínos történetet talált Rajk Lászlóról, ami még a perben sem merült fel, és hogy miért nevezte butának, műveletlennek a nagyanyját.
L. Simon László kíváncsi volt, hogy az új történelmi filmekben „megfordul-e végre az a tendencia, ami az ötvenes évek eleje óta jellemzi a magyar hősök” ábrázolását, mindezt „fölösleges pátosz és a giccs visszatérése nélkül”.
Nem viccelnek a szuverenitásvédelemmel.
Miközben a Sztálin-kultuszt felélesztő, egykori KGB-s orosz diktátor hadserege épp a nyugati szomszédjának civil lakossága ellen vív háborút, a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a II. világháború után keleten pusztító ideológia tanai ma nyugatról köszönnek vissza.
Miután a kormány példaképpé emelte Mindszenty Józsefet, Ungváry Krisztián könyvet írt a sok szempontból vállalhatatlan katolikus vezető rossz döntéseiről. De mi a baj Mindszentyvel, akit üldöztek a nyilasok és a kommunisták is? Elsősorban nem az antiszemitizmusa.
Bocskorás Bertalan párhuzamot vont a nácik, kommunisták és LMBTQ-emberek között.
Azt mondja, hogy élt a kommunizmusban, ezért tudja.
Nyugdíjasok és fiatalok százfős csoportja vonult fel a munka ünnepének alkalmából.
Borbás Gáspár az első doktori címmel játszó futballista volt, a Fradival többszörös bajnok, a második világháborúban Teller Ede idehaza maradt családját, valamint egy kecskeméti zsidó kórházat mentett meg. Az 56-os forradalom után törölték az ügyvédi névjegyzékből, elnémulva halt meg.
„Ember, most jövök az ördögből!"
J. Posadas, a Negyedik Internacionálé latin-amerikai irodájának vezetője, a régi sci-fik világát elméleti síkra terelve az egyik legismertebb trockistává vált a halála után négy évtizeddel.
A Kitelepítés című regény Romániában, a legkeményebb kommunista korszak idején játszódik, melyben a szerző saját családja gulágon töltött éveit meséli el. A könyvet többek közt az teszi különlegessé, hogy a kegyetlen témát Visky András saját és testvérei emlékei alapján, gyermeki szemszögből írta meg. Interjú.
Az oldskool propaganda eszköze 7 millió helyi lakos életébe tér vissza.
Moldova nemcsakhogy magának való, kifejezetten nehéz ember volt, de mintha első novelláinak hőseit akarta volna megeleveníteni: magányos hősként küzdött, csak a maga igazságát kereste, akkor is, ha nem is volt igaza, és más nem érdekelte, nem kötött kompromisszumot.
