A tervezet rekordgyorsaságú elfogadását több bíró is fekete napként jellemzi, amin az igazságszolgáltatás alkut kötött a kormánnyal. A kormány az elmúlt napokban nemcsak a bírók függetlenségének, az ügyvédi kamarának is nekiment.
Az államfőnek a Sándor-palota levele szerint „nem áll módjában felkarolni” az Országos Bírói Tanács kérését.
És ez „a bírói függetlenség megsértésének veszélyét hordozza magában” – írja az OBT, reagálva arra, hogy egy törvényszéki bíró az Európai Bizottsághoz fordult panasszal, mivel már három éve nem nőttek a fizetések.
A tanács szerint a jelenlegi fizetések már nem felelnek meg a bírói hivatás méltóságának.
A Szabad Európa szerint Gergye Tamás Károly azért mondott le, mert nem sikerült tisztázni az elnökség határait, nem sikerült kialakítani a testületi működés mechanizmusait.
A bírói munka alól is mentesülnének.
Szabó nem szeretné, ha harcias testületként, de azt sem, ha egy lojális társaságként maradnának meg az emberek emlékezetében.
Pár nap alatt lezárult az a vizsgálat, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogyan kerülhetett be a lapba a kegyelmi botrányt kirobbantó határozat. Sok bíró túlzásnak érezte a kúriai elnök eljárását.
A testület az elmúlt hónapokban azért került középpontba, mert a befagyasztott uniós pénzekhez való részleges hozzáférés egyik feltétele volt, hogy szerepét és hatásköreit megerősítsék. A befagyasztás egyik oka eleve a szervezet korlátozása volt.
Varga Zs. András szerint az OBH elnöke mélyebben érintett a Schadl-ügyben, Senyei György szerint a Kúria elnökének „egy vágyálma van: az igazságszolgáltatás leuralása”.
Jövő év elején lejár az Országos Bírói Tanács mandátuma. Ez az egyetlen köztestület, mely az elmúlt hat évben sikeresen állt ellen az Orbán-rendszer hatalmi nyomulásának. A bíróságokon még meg se kezdődött az új tagok megválasztásához vezető folyamat, de a Fővárosi Törvényszék elnöke máris belenyúlt.
Tavaly Varga Zs. András beszámolójából még ki lehetett bogarászni, hogy miként avatkozott be önkényesen a kúriai kinevezések menetébe. Tanult a „hibájából”, idén a szükséges adatokat már el se küldte.
A kormány nemrég kétharmados többséggel fogadott el egy igazságügyi reformot. Az EU nyomására elfogadott változások viszont ellentétesek a kormány érdekeivel, hogy kontroll alatt tartsa a bíróságokat, ezért a hatalom már el is kezdte aláásni a saját reformját. Erről szólt a Newsroom podcast legutóbbi adása, amit most írásos formában is közlünk.
2010 óta egyetlen közjogi intézmény sem fejtett ki akkora ellenállást és ért el akkora sikereket a kormányzat nyomulásával szemben, mint a bírók 2018-ban megválasztott önigazgatási testülete, az OBT. Az ellenállás egyik kulcsfigurája Matusik Tamás volt, akit június elején a tagok – az OBT történetében először – elnökké választottak. Interjú.
A kormánynak elvileg erősítenie kellene az Országos Bírói Tanácsot, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez. A törvénytervezetből mégsem ez látszik.