Nőnap van, politikusaink ünnepelnek. Virággal. Miközben ma Magyarországon bántalmazott nők sokasága küzd, és nem csak a bántalmazójával, hanem az egész rendszerrel, ami segítségnyújtás helyett tovább bántalmazza őket. A történeteikből érthetjük meg, hány ponton képes cserben hagyni a nőket, anyákat, és gyerekeiket az úgynevezett igazságszolgáltatás.
A rendőrség először nem beszélt bűncselekményről, pedig M. több feljelentést is tett. Aztán ismerősei beszélni kezdtek, a rendőrség pedig gyilkosság miatt fogta el a férjét.
A Patent szerint a rendőrség külön figyelmet fordít a jövőben a kommunikációra is, ehhez szintén a segítségüket kérték.
Takesi Ivaja szerint a nagykövetség minden lehetséges támogatást megadott a nőnek.
De ez még csak az első lépés.
Több százan vesznek részt a Patent Egyesület által szervezett tüntetésen, ami attól a társasháztól indult, ahol másfél hete meggyilkoltak egy Budapesten élő japán nőt, aki volt férje fenyegetése miatt korábban hiába fordult a rendőrséhez.
A japán nő által bemutatott zaklató üzenetek a rendőrség korábbi álláspontja szerint nem voltak elegendőek ahhoz, hogy nyomozást indítsanak.
A lakástűzben elhunyt kétgyerekes nő esetéről is kérdezték a Kormányinfón a minisztert, aki szerint jogi értelemben minden eszköze megvan a rendőrségnek és a hatóságnak arra, hogy az ilyen az ügyeket megfelelően kezelje.
A nő barátai szerveztek megemlékezést a ház elé, ahol az életét vesztette. Ők azok, akik már csaknem egy hete küzdenek azért is, hogy a rendőrség vegye figyelembe az eset gyanús körülményeit.
Az évek óta Budapesten élő japán nő holttestét múlt szerdán találták meg, a rendőrség napokon át balesetként kezelte az ügyet. Az áldozat korábban többször tett feljelentést az őt bántalmazó, fenyegető volt férje ellen.
Szerintük ágyban dohányzás okozhatta a tüzet.
Ágyában égett halálra a Magyarországon élő japán nő, a Patent Egyesület szerint sok a gyanús körülmény.
Bár extrém esetről van szó, a Révész Zsuzsa-gyilkosság általános hiányosságokra mutathat rá: a rendszer nem nyújt gyors és hatékony védelmet a párkapcsolati erőszak áldozatoknak és rokonaiknak, a gyerekpszichiátriai ellátórendszer pedig komoly gondokkal küzd. De ettől még minden esetben érdemes és muszáj segítséget kérni.
Októberben állt bíróság elé Giséle Pelicot, az a hetvenes éveiben járó francia nő, akit a férje egy évtizeden keresztül rendszeresen elkábított, majd az interneten megismert környékbeli férfiakat hívott fel magukhoz, hogy együtt erőszakolják meg a magatehetetlen asszonyt. Milyen nagy tanulságokat vonhatunk le a Pelicot-ügyből? Miben más a két ország a nőjogok terén? Mi az a beleegyezésre vonatkozó záradék? A Tyúkól vendégei a Patent Egyesület munkatársai.
Magyar lányokról és nőkről készült lesifotók bukkantak fel a közelmúltban az internet egyik legerőszakosabb pornóoldalán. A Motherless-jelenség legsötétebb oldala az áldozatok kiszolgáltatottsága és magára hagyottsága: az érintett nők kiszolgáltatottak az elkövetőknek és az ügyben szinte tehetetlen rendszernek is.