Hivatalosan is lemondtak arról, hogy túlélte a Kancsendzönga meghódítását a két magyar hegymászó: Erőss Zsolt és Kiss Péter. Keresésüket már tegnap felfüggesztették, Az Index értesülése szerint nem is tesznek újabb kísérletet arra, hogy megtalálják őket. Kollár Lajos expedícióvezető ezt üzente: "Ha Zsolték a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken  sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren úgy legyengülve pláne. Ebbe bele kell törődni." Egy koreai hegymászó két serpája van most veszélyben a csúcs közelében, a mentésük most is tart. A kint lévő mentőcsapatról Kollár ezt mondta: "Zsoltékat meg kellene találják, ha élnek, de nyomuk sincs!"

Hogy miért történhetett a tragédia, arról itt olvashat.

Magyarország legeredményesebb hegymászója, Erőss Zsolt 1968-ban született Csíkszeredán (1988-ban a családjával átjött Magyarországra, 1992 óta magyar állampolgár). Ő volt az első magyar, aki megmászta a Föld legmagasabb hegyét, a Mount Everestet.

Erőss Zsolt a világ 14 nyolcezrese közül tízet mászott meg:

1. Nanga Parbat, 8126 méter (1999)
2. Mount Everest, 8850 méter (2002)
3. Gasherbrum II., 8035 méter (2003)
4. Dhaulagiri, 8167 méter (2006)
5. Hidden Peakm 8068 méter (2007)
6. Broad Peakm 8047 méter (2007)
7. Makalum 8463 méter (2008)
8. Manaslu, 8156 méter (2009)
9. Lhoce, 8516 méter (2011)
10. Kancsendzönga, 8586 méter (2013)

A Lhocét és a Kancsendzöngát már műlábbal mászta meg, utóbbiról pedig nem is tudott lejönni, és 45 évesen elhunyt a hegyen.

A Békás-szorostól a Pamírig

Erőss a hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban, 1983-tól a Gyergyói Vasasban és a Kolozsvári Akarat Egyesületben mászott. Az első nagyobb expedíciója 1990-ben volt, amikor az 5642 méteres Elbruszra jutott fel, majd pár éven belül megmászta a Tien-san és a Pamír több csúcsát.

A nyolcezresek

1996-ban az első magyar Mount Everest-expedícióval kétszer is megpróbálkozott a csúcsal, de abból a csapatból senki nem járt sikerrel. Az első nyolcezrese a 8126 méteres Nanga Parbat volt 1999-ben, majd 2002-ben oxigénpalackkal megmászta a Csomolungmát, ezzel ő lett az első magyar állampolgár, akinek ez sikerült. Innentől kezdve csak hegymászásból élt.

Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval 2003-ban kezdte el a Magyarok a világ nyolcezresein sorozatot, amiben a következő években hat nyolcezrest mászott meg.

Magyarként először mászta meg azt az öt hétezres, volt szovjetunióbeli csúcsot, amivel elnyerte az Orosz Hegymászó Szövetség Hópárduc fokozatát. Innen jött a beceneve.

Láb nélkül

2010. január 2-án a Magas-Tátrában két társát biztosította, amikor egy hóerkély leszakadt, és megcsúsztak. Mindhárman megsérültek, Erőss mindkét lábát eltörte. A jobb lábát a nyílt, darabos törés várható szövődményei miatt és a korai rehabilitáció érdekében január 10-én térd alatt amputálták.

Két hónappal később protézissel újra járni kezdett, júniusban pedig már hegyet is mászott. 2010. szeptemberben 7100 méterre jutott fel a Cso-Oju expedícióval, de a lavinaveszély miatt a csúcsra nem mentek fel. A következő évben műlábbal jutott fel a 8516 méteres Lhoce csúcsára.

2012 októberében belépett a MOB alakuló környezetvédelmi bizottságába.

Tavaly tavasszal Földes András, az Index újságírója is elkísérte a 8091 méteres Annapurnára, amire az időjárás miatt Erőss nem tudott felmászni, és egy mászótársa, Horváth Tibor meghalt az expedíció közben. Földes András Erőss Zsoltról írt könyve tavaly jelent meg.

Sokat kockáztatott

Feleségét, Sterczer Hildát két gyerekükkel hagyta hátra. Sterczer tegnap már úgy nyilatkozott, hogy a körülményeket ismerve nem hisz abban, hogy Erőss túlélte az expedíciót. 2011-ben a Nők lapjának elmagyarázta Erőss Zsolt kockázatvállalásainak és vakmerőségének okát:

Amikor a legutóbbi balesete után kórházban feküdt, felhívott, hogy amputálják a lábát. Nem kérte ki a véleményem, csak közölte a tényt. És én tudtam, hogy a lehető legjobban döntött. Ezért fontos, hogy megbízzunk egymásban. Zsoltot sokszor támadják, hogy miért vállal újabb és újabb kockázatot, amikor felesége és gyereke van. Én amatőr mászóként tudom a választ, tudom, hogy mit ad neki a hegy. Egy olyan élményt, amit sehol máshol nem kaphat meg. Mindenkinek van valami az életében, amiben különösen jó. Ő ebben a legsikeresebb, és ezt elfogadtam.

Követte a kollégákat

Erősst érték bírálatok amiatt, hogy több hegymászótársa is meghalt, amikor együtt másztak. Az Annapurnán történtekről, amikor az ereszkedő Erőss Zsolt elé nem mentek fel a társai, Mécs László így nyilatkozott. Erőss 16 év alatt öt társát veszítette el:

1. 1996-ban, az első magyar Mount Everest expedíción az osztrák Reinhard Wlasichal halt meg a 8300 méteren álló táborban.
2. 2000-ben a 7885 méteres Distagil Sart csúcsát sikeresen elérték, de az ereszkedéskor Dékány Péter meghalt.
3. 2001-ben az újabb Everest expedíción az időjárás miatt nem érték el a csúcsot, és Gárdos Sándort elvesztették.
4. 2009-ben a 8156 méteres Manaslura Erőss fel tudott mászni Barna Dániellel, de a négyes táborba való ereszkedéskor a harmadik társuk, Szabó Levente meghalt.
5. 2012-ben az Annapurnán Horváth Tibort egy jéglavina vitte el.