Egy fesztiválhoz ugyanaz kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. A szervezőknél, a fellépőknél és a vendégeknél is kell, hogy legyen. Az utóbbi években viszont a nagy fesztiválok szervezői már megmondták a fesztiválozóknak, hogy:

Az önök pénze nem jó nálunk.

Ahogy idén a Balaton Soundon, a VOLT Fesztiválon és Gourmet Fesztiválon, úgy a Szigeten sem lehet készpénzzel vagy bankkártyával fizetni, csak Festipay kártyával (illetve PayPass-szel), a Kóka János-féle Cellum és a Cardnet Zrt. konzorciumának hála.

Nem mintha korábban sok panasz érkezett volna a látogatóktól, hogy borzasztó az apróval vacakolni, meg hogy nyomja a zsebüket az az átkozott húszezres, de talán ilyenek is előfordultak. Vagy csak a külföldiek nem tudják mire vélni a forintot. Mindenesetre egyre inkább az elektronikus tranzakciók felé mozdul mozdul a világ, ez van, a PayPass pedig nyilván gyorsabb és kényelmesebb a pin-kódos szarakodásnál. De ennek a kényelemnek ára van, és nem is csak egyszer kell megfizetni.

Először is sorba kell állni a Festipay kártyáért. Ha pedig már megvan, akkor elég pénzt kell rárakni, mert ha kimerül a keret, megint be lehet állni a sorba. Ha mondjuk 10 ezer forintot akarunk rátenni, akkor egy ilyen számlát kapunk kézhez:

Tehát amíg régebben csak kauciót kellett fizetni, ami a visszaváltáskor visszajárt, most ezen felül van egy szemétdíj is. Ezt az ember akkor kapja vissza, ha a kártya leadásakor (legkésőbb az utolsó utáni napon, délig) egy kis tasaknyi szemetet is visz egy zacskóban, amit a kártya kiváltásakor kapott. El lehet képzelni azt az embert, aki mondjuk az állítólagos prémiumfesztiválon, a Balaton Soundon távozáskor – nem feltétlenül tök készen vagy másnaposan – nekiáll szemetet szedni.

Megfizethető kényelem

De még mindig van egy meglepetés: ha nem készpénzzel, hanem bankkártyával töltöd fel a Festipay kártyát, akkor 100 forint kényelmi díjat számolnak fel. Nem teljesen világos, hogy miért neked kell fizetned azért, mert nekik kényelmesebb, ugyanis nem kell bajlódniuk a több zsáknyi készpénzzel, de így van. (Azaz így az első doboz söröd gyakorlatilag nem 740, hanem 840 forintba kerül.)

Kérdeztük a Sziget sajtóosztályát, hogy ez azt jelenti-e, hogy átterhelik a fesztiválozókra a Visa által kiszámlázott tételt. A válasz az volt, hogy ez inkább olyan, mintha az ember a bankkártyájáról egy idegen ATM-ben venne fel készpénzt, majd azt tenné rá a kártyára, és ennek a banki költségeinek egy része a 100 forint.

A modern technológia ára

A kényelmi díj egyébként a magyar gazdaság egyik legérthetetlenebb mutatványa. A Ticketportal például 2012 óta kényelmi díjat (a jegy értékének 2 százaléka + jegyenként 170 forint) számol fel az otthon nyomtatott jegyek után. Briliáns: ahelyett, hogy nekik kéne kinyomtatni, te nyomtatod ki, ezért plusz költséget kell fizetned.

Ahogy már sok éve az autópálya-kezelő rendszerében: a fizikailag nem létező matricáért plusz díjat kell fizetned, ha online rendeled meg. Mert nyilván meg kell fizetni egy darab szerver és egy darab szoftver irtózatos költségét, szemben azzal a piti összeggel, amibe egy országos kiskereskedelmi hálózat (minden benzinkúton terminál) kiépítése és fenntartása kerül, saját telekommunikációs hálózattal, mindennel.

(Magyarországon egyébként egyes dolgok fordítva működnek. Amerikában sokszor olcsóbb, ha egy étteremből házhoz szállíttatod az ételt, mintha ott ennéd meg. Logikus, hiszen nem kell pincér, mosogató, nem foglalod a helyet, mérsékeltebben használod az infrastruktúrát. Ehhez képest itthon meg sokszor fizetheted a szállítási díjat, amiben a borravaló nincs benne. De van pozitív példa is: a Szamos cukrászdában elvitelre olcsóbb a süti.)

Persze ez mind semmi ahhoz képest, amikor a postán a sárga csekket kártyával fizeted be, és készpénzfelvételi díjat fizethetsz.