Az utasok eddig nem nagyon értették, hogy a reptereken működő duty free boltokban fizetésnél miért kérik el tőlük a beszállókártyáikat. Általában mindenki letudta annyival, hogy valami hülye biztonsági szabályról lehet szó, nem sokan kérdeztek rá, hogy miért kell megadni az adatait ahhoz, hogy vehessen egy doboz fogkrémet.

Az Independent viszont kiderítette, hogy

bizonyos brit üzletek hatalmasat szakítanak azzal, ha az EU területén kívülre utazó vásárlók után visszaigényelhetnek 20 százalék forgalmi adót az államtól, amit a vevők sosem kapnak meg.

Ehhez a boltok a beszállókártyákon szereplő információkat is felhasználják.

Csakhogy a visszaigényelt pénzt az üzletek nem tehetnék zsebre, hanem vissza kellene adniuk az utasoknak, de ez gyakran elmaradt. Arról a vevők általában nem is tudnak, hogy visszajárna nekik 20 százalék az árból, az eladók pedig azt kamuzták, hogy fogyasztói felmérés vagy biztonsági szabályok miatt gyűjtik be az adataikat.

A reptér egyébként is az a hely, ahol ezerszer begyűjtik az adatainkat, szinte mindenki természetesnek vette, hogy még a bolti eladó is becsekkoltatja őket.

Például, ha valaki egy ilyen reptéri Dixontban vett egy Amazon Kindle-t, akkor a 54 fontos bolti árhoz képest 1 fonttal olcsóbba megkaphatja, a bolt viszont még lehúzhatott 10,7 fontot az államtól.

Az áfabizniszben benne voltak a szinten minden brit reptéren működő üzletek:

• a WHSmith,
• a Boots
• és a Dixons is.

Ők valószínűleg milliókat kerestek azzal, hogy nem tájékoztatták a vásárlókat.

Az egész áfacsalásban az a legszebb, hogy papíron minden a szabályok szerint történt.

A reptereken vannak olyan boltok, amelyek eleve kettős árazást használnak, így aki az EU-n kívülre utazik, annak elvileg nem kellene megfizetnie a 20 százalékos áfát.

A botrányba keveredett üzletek viszont itt is az utcai áraikat alkalmazták, mert szerintük túl bonyolult lenne kétféle árat feltüntetni mindenhol. Erre hozták be az utólag visszafizetős megoldást, utólagos visszafizetés nélkül.

Igaz, hogy az adószabályok szerint nem lehet elkérni a beszállókártyákat, de egyébként nem lenne más eszköz annak bizonyítására, hogy tényleg az EU-n kívülre utaznak, így a brit vámhatóság elfogadta a gyakorlatot.

A Dixons most azzal védekezik, hogy ők sosem tették kötelezővé a vásárlóiknak, hogy adják meg az adataikat, legfeljebb csak szépen megkérték őket. A botrány kitörése óta pedig emlékeztették az eladóikat, hogy senkit sem kötelezhetnek arra, hogy náluk is csekkoljon be.

A Guardian-nek a WHSmith bolt egyik korábbi alkalmazottja viszont elmondta, hogy a beszállókártyán szereplő adatokat mindig valamilyen kamufelmérésre hivatkozva kellett elkérniük. A boltok pénztárgépein be sem lehetett fejezni a fizetést, amíg nem regisztrálták, hogy a vevő az EU területére vagy az EU-n kívülre utazik-e. Ha pedig a vevő nem akarta megmutatni a kártyáját vagy éppen nem volt nála, akkor a pénztárosoknak az EU-n kívüli opciót kellett beütniök, ami után persze járt az 20 százalék visszatérítés.

De az is előfordult, hogy valakit csak azért nem szolgáltak ki, mert nem vitte magával az útlevelét, hogy vegyen egy palack ásványvizet.

Mivel az üzletek a reptereken is ugyanazokkal az árakkal dolgoztak, mint a normális boltjaikban, az ÁFA visszaigénylése rendesen meg tudta dobni a profitot. Csak a Heathrow és a Gatwick reptereken 105 millió utas fordul meg évente, közülük 52 millióan utaznak az EU-n kívülre.

Kedden David Gauke, brit pénzügyminisztérium államtitkára is elismerte, hogy az utóbbi időszakban elterjedt ez a gyakorlat, és követelte, hogy a reptéri üzletek hagyják abba a trükközést, mert az adókedvezmény az utasoknak járna nem a boltoknak.

A felháborodott vásárlók most arra biztatnak mindenkit, hogy nem mutassák be a beszállókártyáikat. A Heathrow reptéren tüntetést is szerveztek az áfacsalásban érintett WHSmith és a Boots boltjaiban.

Arról még nem lehet tudni, hogy felelősségre fogják-e majd vonni a trükköző boltokat. Mivel az Independent riportjáig az utasok nagy részének fogalma sem volt róla, hogy átverik őket és papíron minden rendben volt, ezért

nem lehet tudni, hogy az állam mennyi ÁFÁ-t engedett el a boltoknak a jogosulatlan igénylések után.