Lázár: Amikor fideszes kormány van, akkor a fideszes menedzsment lopja szét
2015 október 06., 15:48
Hihetetlen pazarlás folyt az erdészeti gazdaságoknál
Egy, a 444 birtokába jutott jelentés szerint óriási mértékű pazarlás, rossz gazdálkodás folyt a 22 állami tulajdonban lévő erdészeti gazdaságoknál, de hatnál biztosan a 2010 és 2013 közötti időszakban. A jelentést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a KEHI készítette.
Ez ugye azon állami ellenőrző szervezetek egyike, amelyik minden disznóságot lát, ám az erről készült jelentések a nyilvánosságig már általában nem jutnak el - titkosítják ezeket.
Kivéve, ha egy-egy ilyen jelentés ki nem szivárog valahogy, például kifújja a szél az ablakon - most is ez történhetett.
Száz forintból hármat fogott meg az állam
A magyar állam tulajdonában körülbelül mintegy 1 millió hektárnyi erdő van, ezeket - megyénként - 22 állami cég kezeli. Az erdőket gondozni kell, a kitermelhető fát el lehet adni tüzelőként, bútorgyárnak, a hiányzó fákat pedig pótolni kell.
Alapvetően ez tehát üzleti vállalkozásnak számít, ahol árbevétel képződik, amiből nyereséget lehet realizálni. Hogy mennyit, már a gazdán múlik.
A KEHI jelentése alapján azonban úgy tűnik, az állami gazdaságok esetében meglehetősen alacsony volt a gazdálkodás eredményessége:
"Az évente összesen mintegy 94 Mrd Ft nettó árbevétellel rendelkező 22 érdeszet adózás előtti eredménye ennek töredéke, mindössze mintegy 2,85 Mrd Ft, a bevételeknek csupán 3%-a volt."
Ez persze még nem feltétlenül jelent semmi gyanúsat, hiszen léteznek olyan szektorok, ahol az árbevételnek csak nagyon kicsiny részéből lesz profit, ám a KEHI jelentése szerint - legalábbis az általa vizsgált társaságoknál - a "szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, az átláthatatlan gazdálkodás és a kontrollok hiánya" vezetett ahhoz, hogy alig maradt valamiféle nyereség az év végére.
A KEHI az alábbi 22 cégből a vastaggal szedett 6-ot vizsgálta 2010 és 2013 közötti gazdálkodásuk alapján. (Hogy a többi 16 társaságról készült-e vizsgálat, nem tudjuk.)
- Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
- Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
- DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.
- Egererdő Erdészeti Zrt.
- Északerdő Erdőgazdasági Zrt.
- Gemenc Zrt.
- Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.
- Ipoly Erdő Zrt.
- Kaszó Zrt.
- KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.
- Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
- Mecsekerdő Zrt.
- NEFAG Zrt.
- NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Sefag Erdészeti és Faipari Zrt.
- Szombathelyi Erdészeti Zrt.
- Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.
- VADEX Mezőföldi Zrt.
- Verga Zrt.
- Vértesi Erdő Zrt.
- Zalaerdő Erdészeti Zrt.
Az árbevétel/adózás előtti eredmény aránya a legjobban gazdálkodó cégnél sem érte el a 4%-ot, a negatív csúcsot az Egererdő Zrt. állította fel, ahol ez az 1%-ot sem érte el. (Csak viszonyítási alapként, az USA-ban az erdőgazdálkodásban az általános profitmarzs 14,5%.)
Lejtett a pálya
Ez azért is furcsa, mert nincsenek túl nehéz helyzetben ezek a cégek. Ahogy a hatalmas állami földbérletek esetében is láttuk, meglehetősen jutányos áron bérli ez a hat cég az államtól az összesen 390 ezer hektáros erdőterületet: húsz éve 70-100 Ft körüli árat fizetnek évente hektáronként, a Verga Zrt. pedig egészen pontosan nulla forintot.
A KEHI jelentése szerint a piacon ezek a díjak 14 és 16 ezer forint körül mozogtak (évente, hektáronként).
Ha a piaci árat fizették volna, az államnak 6 milliárd forint pluszbevétele származott volna négy év alatt (2010-2013). Ugyanezen cégek eközben 1,7 milliárd forintos állami agrártámogatásban részesültek, sőt a közjóléti feladataik (erdei utak, turistaösvények) sem jelenthettek túl nagy terhet, erre évente 1 milliárd forintot fordíttak a 35 milliárd forintos árbevételből.
A fától az erdőt
Az átláthatatlan gazdálkodásra jellemző, hogy bár a kormány 2010-ben elhatározta, felméri az állam tulajdonában lévő értékeket (földek, ingatlanok stb.), tulajdonképpen fogalma sem volt arról, és erről a cégek sem adtak tájékoztatást, hogy pontosan mekkora területen, milyen erdőket gondoznak, a faállomány értékének meghatározása nem történt meg.
És miközben komoly, 7,6 milliárdos értékpapír-állománnyal rendelkeztek, pénzügyeiket a 6 cég 13 pénzintézetnél vitte közel 140 számlán párhuzamosan.
Sok pénzt vitt el a vállalatirányítás maga, 2013-ban a bevételek 17%-át, a Verga Zrt.-nél pedig 48%-a ment el a bevételeknek arra, hogy a vállalat "irányítódjon". A vezérigazgatói prémiumok - amelyeket azután kaptak a vezetők, hogy teljesítették előírt feladataikat - 8,4 millió, helyetteseiké 5,5 millió forint körül mozogtak évente átlagosan.
A cégek eközben valójában nem végeztek munkát (erdőművelés, fakitermelés, fuvarozás), minden tevékenységet alvállalkozóknak szerveztek ki. Ezeket a munkákat pedig a külső cégek egységes árképzés és versenyeztetés hiányában meglehetősen drágán végezték.
Kirajzolódik tehát ugyanaz a kép, ami az állami mutyiknál mindig: a kockázatot az állami társaság vállalja, a bevételt a külsős cég húzza be.
Csak veszteséges ne legyen
A munkához szükséges gépeket nem az alvállalkozók vásárolták, hanem az erdészeti gazdaságok, amiket aztán azonnal bérbe is adtak az alvállalkozóknak - meglehetősen jutányos áron.
"A vállalkozói díjak mértékét így nem a piaci verseny alakította ki, hanem az határozta meg, hogy az erdészetek bevételei az üzleti tervük alapján mekkora költség kifizetését tették lehetővé"
- fogalmaz a jelentés. Magyarul: annyit fizettek a vállalkozóknak, amennyit még nem volt ciki kifizetni, évente 7,6 milliárd forintot kaptak a vizsgált cégekkel szerződött vállalkozások.
Az árképzés is meglehetősen változatos volt, ugyanaz a fakitermelési munka a Bakonyerdőnél 3,4 míg a Zalaerdőnél 4,98 forint volt köbméterenként. A Zalaerdőnél a munka elvégzése után még szokás volt "díjprémiumot" is fizetni a vállalkozónak az elvégzett munkáért 2010 és 2012 között 406 millió forintot fizetett pluszban.
Úgy tehát, hogy a munka elvégzéséhez szükséges gépeket az erdészetek vásárolták, majd azonnal bérbeadták a vállalkozóknak (versenyeztetés nélkül), sőt a mindenféle járulékos költségek (biztosítás, adó, javítás) kifezetése mellett bizonyos amortizáció elérése után zárt körben értékesítették is nekik.
A Zalaerdő Zrt. a vizsgált időszakban 510 millió forint értékben vásárolt, majd adott bérbe gépeket.
A pazarlásra jellemző, hogy a használt gépeket 2013 után már nem zárt aukción, titokban adták el, hanem nyilvánosan. Ekkortól 60-80%-kal több bevétel származott az eladásokból.
Híztak a pisztrángok
De nemcsak gépeket, például pisztrángos tavat is jutányos áron adtak bérbe olyan vállalkozónak, aki aztán profitálhatott a halakból. A Sáfrány Pisztrángtenyészet például az Egererdő Zrt-től bérelt a híres Szalajka-völgyi tavat évi 800 ezer forintért. A kiválasztott cég 8 millió forintos profitot ért el ebben az időszakban, de ugyanígy jutott fűrészüzemhez a Faguss Kft. is a Zalaerdőtől.
A kitermelt faanyag eladása körül is bőven talált kivetnivalót a KEHI, amely megállapítja, hogy a 22 társaság árbevételének négy év alatt nagyjából a fele, azaz 43,2 milliárd forint folyt be a tüzifa, rönkfa, apríték és apadék eladásából.
A leghúzosabb talán az, hogy az erdészetek drágábban adtak el tüzifát erőműveknek (gazdasági társaságoknak), mint az állam működését finanszírozó adófizetőknek, azaz a lakosságnak.
Drágán add a tüzelőd
A SEFAG Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. bevételeinek fele erőműveknek történő eladásból származott, és miközben a civileknek 1300-2200 forinttal többért értékesítették a tüzifát köbméterenként, az erőműveknek még a szállítást sem kellett kifizetni. (Nyilván az erőművek nagyobb mennyiségeket vásároltak, mégis különös ez a módszer rezsicsökkentések idején.)
A SEFAG és a Mecsekerdő a gyakorlatban úgy adott el aprítékot, hogy annak alapanyagát előbb megvette egy vállalkozó, aprítékot készített belőle (az erdészet gépeivel), majd azt az erdészet visszavásárolva adta tovább erőműnek - előbbi 150, utóbbi 15 millió forint bevételtől esve el.
Itt sem volt egységes árszabályozás, a vevőkkel alkalmanként, egyesével állapodtak meg. Az ellenőrzött erdéeszetek ráadásul az apadékkal (ez a fakitermelés során keletkező hulladék - gally, kéreg, tuskó, amit azonban lehet értékesíteni) nem foglalkoztak, a KEHI szerint pedig ennek értéke 2 milliárd forint lehetett a vizsgált időszakban.
Kinek áll ez érdekében?
A velős megállapításokat tartalmazó KEHI-jelentés nevekkel, vezérigazgatókkal stb. nem foglalkozik.
A vizsgált időszak azonban egybeesik azzal az időszakkal, amikor a 22 állami erdészeti gazdaság felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolta (előtte a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., utána a Földművelésügyi minisztérium).
2010-ben ugyanis az Orbán-kormány felállását követően "a kormányprogramban meghatározott hatékony és takarékos működés érdekében" átalakította az állami gazdaságok irányítását. Ekkor neveztek ki új igazgatókat a társaságok élére.
Eszerint az Egererdő Zrt. vezérigazgatója Jung László volt. Ő 2013-ban került a Magyar Fejlesztési Bank Agrár és Turisztikai főigazgatóságára, helyét helyettese, Dobre-Kecsmár Csaba vette át.
A Bakonyerdő élén Varga László, a mecseki erdészet élén Keszi László, a Verga élén Tengerdi Győző, a Zalaerdő élén Rosta Gyula, a SEFAG élén Barkóczi István kezdte meg vezérigazgatói tevékenységét.
Az MFB felett a kontrolt ezidőben Simicska Lajos emberének számító Németh Lászlóné vezette fejlesztési minisztérium gyakorolta, 2014 után került a miniszterelnökséget vezető miniszter, azaz Lázár János tárcája alá.
Mint azt a cikk elején is írtuk, ritka pillanat, amikor egy KEHI-jelentés nyilvánosságra kerül, az ilyen anyagokat szupertitkosan kezeli a hivatal, nyilván azért, mert ők a kelleténél többet látnak az államot körülvevő mutyirendszerből.
Annak tehát általában oka van, hogy egy ilyen kikerül.
Ha pedig már elhangzott Lázár János neve, álljanak itt kedden elhangzott mondatai, amelyek akár ezekre az állami társaságokra is vonatkozhatnak.
"eladtuk az összes mezőgazdasági cégünket, rég túl vagyunk a gazdálkodáson. Nem csinálja a magyar állam. Miért? Mert nem tudott gazdálkodni. Mert szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdaság cégeket. Kinek kell ez a világ? Nem hiszem, hogy bármelyikük is ezt akarja, hogy ezen a pár százezer hektárom elkezdjünk gazdálkodni, és amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor fideszes kormány van, akkor a fideszes menedzsment lopja szét."
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.