Az olajárak esése és a viszonylag gyenge euró ellenére mérsékelt gazdasági növekedés vár az Európai Unió valamennyi országára az Európai Bizottság csütörtökön kiadott őszi előrejelzése szerint. 2016-ban és 2017-ben a strukturális reformok pozitív hatása segíti az egyes országok további gazdasági növekedését a világkereskedelem lassulása és a fennálló geopolitikai feszültségek ellenére is - írja összefoglalójában a bizottság.
Az euróövezet egészében erre az évre a GDP 1,6 százalékos növekedésével számol a bizottság, és ez az arány jövőre 1,8, 2017-re pedig 1,9 százalékra gyorsul.
A teljes uniót tekintve a GDP várható emelkedése idén 1,9 százalék, 2016-ban 2,0, és 2017-ben 2,1 százalék lehet.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi területért, az adózásért és a vámügyekért felelős francia tagja azt emelte ki, hogy a szolid növekedést a munkanélküliség és a költségvetési hiány csökkenése kíséri.
A foglalkoztatás várhatóan 0,9 százalékkal javul ebben és a következő évben az euróövezet országaiban, és az ütem 1 százalékra emelkedhet 2017-ben. A munkanélküliség 11 százalékról 2016-ra 10,6 százalékra csökken, majd 2017-ben 10,3 százalék lesz. Az EU egészét tekintve az előrejelzés 2015-ben 9,5, 2016-ban 9,2, 2017-benn és 8,9 százalékot jelez.
A bizottság véleménye szerint a költségvetési kilátások folyamatosan javulnak. 2015-ben a GDP-hez viszonyított deficit az euróövezetben is várhatóan csökken a költségvetési konszolidációs erőfeszítéseknek és az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhetően.
A menedékkérők érkezésének is lehet pozitív hatása az európai gazdaságra, amennyiben a tagországok megkönnyítik az újonnan érkezők munkavállalását. Noha az EU egészét tekintve a növekedés hatása várhatóan nem számottevő, az egyes tagállamok számára jelentős lehet.
A jelentés szerint növekszik a folyó fizetési mérleg többlete az euróövezetben az alacsonyabb olajáraknak és a kereskedelmi mérleghiány csökkenése jóvoltából. 2017-ben azonban a folyó fizetési mérleg többlete várhatóan szűkül az olaj drágulása és a cserearányok romlása miatt.
Az előrejelzés országonként kb. így alakul:
Eszerint az ír és a román GDP-növekedés lesz a legerősebb a következő években, de a luxemburgi, a lett, a lengyel és a máltai növekedés is egészen szép lehet. Magyarország helyzete sem rossz, de az előrejelzés szerint mérsékeltebb lesz a magyar GDP-növekedése.
Az országspecifikus jelentések Magyarországgal foglalkozó részében azt írja a bizottság, hogy a Volkswagen-botrány hosszabb távon negatívan befolyásolhatja a magyar ipar teljesítményét, hiszen a 3 nagy magyar autógyár közül az egyik, a győri Audi a nagy veszteségek elé néző Volkswagen-csoport tagja.
A lassuló kínai gazdaság is negatív hatással lehet Németországon keresztül a magyar növekedésre, és a magyar mezőgazdaság is kockázatot jelent, ami jelenleg is negatív hatással van a magyar növekedésre.
Másik oldalról viszont a bizottság dicséri az állami hitelprogramokat abból a szempontból, hogy azok ösztönözhetik a növekedést ugyanúgy, ahogyan a devizahitelek forintosítása is.
Az elemzések foglalkoznak a migránsválsággal is, Magyarországról azt írják, hogy a bevándorlók érkezése nem befolyásolja érdemben a magyar növekedési kilátásokat sem negatív, sem pozitív irányban.
(A teljes jelentéseket ide kattintva lehet elérni.Ö
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.