Nem lesz egyszerű legyőzni a kórház fertőzéseket, ha az ÁNTSZ illetékese is keveri a baktériumokat

Kedd reggel Dánielisz Ágnes, az ÁNTSZ járványügy főosztályvezetője volt a Mokka vendége. A téma a kórházi fertőzések ügye volt, amivel mi is sokat foglalkoztunk, és amelyek nagy részét viszonylag egyszerű óvintézkedésekkel,

például elég alkoholos kézfertőtlenítővel

meg lehetne előzni. Ezt, mármint hogy a kórházi fertőzések nagy része megelőzhető volna, Dánielisz is elismerte az interjúban, bár tény, hogy közben igyekezett úgy beállítani a problémát, mintha az általános volna a világban. Igaz, ami igaz, a világ minden kórházában gondokat okoznak a fertőzések, melyek egy részéről a nem megfelelő antibiotikum-használat tehet. 

Ez utóbbi ügyben Dánielisz a betegekre próbálta terelni a felelősséget, bár a kérdésben jártas orvosforrásaim szerint Magyarországon ugyan nem jellemző a túlzott antibiotikum-használat, jellemző viszont a nem megfelelő antibiotikum-használat. Ez utóbbiban osztott a felelősség:

  • egyrészt valóban felelősek a betegek, akik gyakran nem megfelelően szedik az antibiotikumot;
  • másrészt viszont az orvosok is felelősek, akik gyakran széles spektrumu antibiotikumot írnak fel a megfelelő gyógyszer helyett.

De most nem ez a lényeg. A beszélgetésben téma lett a húsevő baktérium, amelyekről az utóbbi hetekben többször is cikkeztek a bulvárlapok. Ez érthető, a húsevő baktériumnál bulvárosabb kórokozó aligha létezhet. A lapbeszámolókban sajnos gyakran keverednek a fogalmak, így sok MRSA-fertőzést is húsevő baktériumként írnak le.

Dánielisz az interjúban, nagyon helyesen, felhívta a figyelmet erre a tévedésre. A húsevő baktériumként megnevezett kórokozó ugyanis a legtöbb esetben nem MRSA, hanem streptococcus - bár tény, hogy az MRSA is okozhat nekrotizáló fasciitist, amit leegyszerűsítve húsevő baktériumfertőzésnek szoktak hívni.

Balra a Staphylococcus aureus, jobbra a Streptococcus látható.

Ez eddig rendben is volna, de ezután Dánielisz, aki az ÁNTSZ járványügyi osztályát vezeti, azt mondja, hogy a sajtóban

„sok esetben az MRSA baktériumot nevezték annak [mármint húsevő baktériumnak], ami egy multirezisztens Streptococcus aureus. Annak a rövidítése az MRSA.”

Talán az előzményekből már sejthetik, hogy ez nem így van. Ha már onnan indulunk, hogy a húsevő fertőzést nem a MRSA, hanem streptococcus okozza, akkor elég hülyén hangzik, hogy a MRSA streptococcus. Nem is az.

A MRSA valójában a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus rövidítése,

vagyis Dánielisz állításával szemben nem multirezisztens, hanem a methicillin nevű szűkspektrumú antibiotikumnak áll ellen, és nem streptococcus, hanem egy teljesen másik baktériumtörzs.

Apróságnak tűnhet, de ezt az orvostanhallgatók már a képzés harmadik évében tanulják mikrobiológiából.