Kedd reggel Dánielisz Ágnes, az ÁNTSZ járványügy főosztályvezetője volt a Mokka vendége. A téma a kórházi fertőzések ügye volt, amivel mi is sokat foglalkoztunk, és amelyek nagy részét viszonylag egyszerű óvintézkedésekkel,

például elég alkoholos kézfertőtlenítővel

meg lehetne előzni. Ezt, mármint hogy a kórházi fertőzések nagy része megelőzhető volna, Dánielisz is elismerte az interjúban, bár tény, hogy közben igyekezett úgy beállítani a problémát, mintha az általános volna a világban. Igaz, ami igaz, a világ minden kórházában gondokat okoznak a fertőzések, melyek egy részéről a nem megfelelő antibiotikum-használat tehet. 

Ez utóbbi ügyben Dánielisz a betegekre próbálta terelni a felelősséget, bár a kérdésben jártas orvosforrásaim szerint Magyarországon ugyan nem jellemző a túlzott antibiotikum-használat, jellemző viszont a nem megfelelő antibiotikum-használat. Ez utóbbiban osztott a felelősség:

• egyrészt valóban felelősek a betegek, akik gyakran nem megfelelően szedik az antibiotikumot;
  
• másrészt viszont az orvosok is felelősek, akik gyakran széles spektrumu antibiotikumot írnak fel a megfelelő gyógyszer helyett.
  

De most nem ez a lényeg. A beszélgetésben téma lett a húsevő baktérium, amelyekről az utóbbi hetekben többször is cikkeztek a bulvárlapok. Ez érthető, a húsevő baktériumnál bulvárosabb kórokozó aligha létezhet. A lapbeszámolókban sajnos gyakran keverednek a fogalmak, így sok MRSA-fertőzést is húsevő baktériumként írnak le.

Dánielisz az interjúban, nagyon helyesen, felhívta a figyelmet erre a tévedésre. A húsevő baktériumként megnevezett kórokozó ugyanis a legtöbb esetben nem MRSA, hanem streptococcus - bár tény, hogy az MRSA is okozhat nekrotizáló fasciitist, amit leegyszerűsítve húsevő baktériumfertőzésnek szoktak hívni.

Ez eddig rendben is volna, de ezután Dánielisz, aki az ÁNTSZ járványügyi osztályát vezeti, azt mondja, hogy a sajtóban

„sok esetben az MRSA baktériumot nevezték annak [mármint húsevő baktériumnak], ami egy multirezisztens Streptococcus aureus. Annak a rövidítése az MRSA.”

Talán az előzményekből már sejthetik, hogy ez nem így van. Ha már onnan indulunk, hogy a húsevő fertőzést nem a MRSA, hanem streptococcus okozza, akkor elég hülyén hangzik, hogy a MRSA streptococcus. Nem is az.

A MRSA valójában a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus rövidítése,

vagyis Dánielisz állításával szemben nem multirezisztens, hanem a methicillin nevű szűkspektrumú antibiotikumnak áll ellen, és nem streptococcus, hanem egy teljesen másik baktériumtörzs.

Apróságnak tűnhet, de ezt az orvostanhallgatók már a képzés harmadik évében tanulják mikrobiológiából.