Magyarországon kívül ilyen a posztszovjet térségben nem fordul elő

Majtényi László, volt adatvédelmi biztos írt nekünk levelet a rendőrök arcának kitakarásával kapcsolatban.

Következik Majtényi László levele:

Arctalan rendőrök, arcátlan hivatal

"Ami azt illeti, főként lelki egészségi okok miatt nem kívánok cicaharcokba keveredni az illiberális állam kormányügynökségével. Akkor sem, ha nevében a nekem oly kedves információszabadság és az adatvédelem szavak véletlenül szerepelnek. Na jó – De ebből nem lesz rendszer! – kivételesen szólok, de csak azért, nehogy már azt higgye odaát valaki, hogy bármit lehet.

Mindenekelőtt azt az egyszerű igazságot kell kimondani, hogyha valakit rajta kapnak helytelenségen, részéről nem a legbölcsebb azzal érvelni, sőt ez kissé gyerekes is, hogy amit ő tett, más is megtette. A hiba, akárhányan részesek benne, mindig csak hiba marad.

De hát itt egyáltalán nem ilyesmiről van szó. Péterfalvi súlyosan szabadságkorlátozó, az információs jogok alapfogalmait is félreértő állásfoglalása — mely szerint az állam hatalmát képviselő és intézkedő rendőrökről nem szabad fénykép és videó felvételeket közölni –, sajnálatos és érthetetlen bírói segédlettel, olyan helyzetet idézett elő, amilyenre még a posztszovjet térségből sem ismerünk példát. Mióta világ a világ, az állam csakis emberi cselekedetek útján nyilvánul meg. Az állam átláthatósága csakis emberek, például rendőrök, megmutatásával érhető el.

A NAIH elnöke balgán egy tizenhat évvel ezelőtt írt levelemre hivatkozik. Az általa idézett állásfoglalásom, ahogy mondani szokták, köszönő viszonyban sincs azzal, amit ma ő állít. Én nem, és legjobb tudomásom szerint Jóri András sem mondott ahhoz hasonlót, amit ő.

A szóban forgó esetben az egyik kereskedelmi műsorszolgáltató keresett meg egészen konkrétan azzal, hogy mondjam már meg, mit tegyen, ha egy rendőrtiszt utólag óhajtja letiltani a kereskedelmi csatorna birtokában vélhetően jogszerűen meglévő felvétel lejátszását. Tizenhat év múltán is élénken emlékszem arra az ingerültségre, ami rendszeresen akkor fogott el, amikor a médiavállalkozások – felidézve az előzetes cenzúra sötét árnyékát –, szerkesztői döntéseket kértek tőlem. Ezért ebben az esetben is csak annyit segítettem, hogy bemutattam az akkor hatályos jogi szabályokat, és felszólítottam a televízió szerkesztőjét, hogy saját ügyében saját maga döntsön.

Íme a jogeset éves jelentésben ismertetett teljes szövege:

„Az RTL Klub televízió szerkesztője abban a kérdésben kért állásfoglalást, hogy letilthatja-e kép- és hanganyagának bemutatását egy “közszereplő”, hivatásos állományú tiszt.

Az Avtv. 19. §-a szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó “szervek hatáskörében eljáró személyek neve és beosztása – ha törvény másként nem rendelkezik – bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat”, továbbá az “említett szervek hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata a közérdekű adat megismerését nem korlátozza”.

Az Avtv. fent idézett előírásával összhangban a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 203. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy “[...] a fegyveres szerv megnevezését, a hivatásos állomány tagja nevét, továbbá a beosztására, rendfokozatára és kitüntetésére vonatkozó adatot a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.”

A Polgári törvénykönyv 80. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy “képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges.”

Adatvédelmi szempontból az RTL Klubnak küldött levél úgy értékelhető, hogy a rendőr alezredes – az információs önrendelkezési jogával élve – személyes adatainak jövőbeli kezelését meg kívánja tiltani. Tekintettel a fentiekben ismertetett törvényi előírásokra, egy adott szituációban – a korábbról jogszerűen rendelkezésre álló, bemutatni tervezett kép- és hanganyagok ismeretében, az esetleges bemutatás egyéb körülményeire figyelemmel – mindenkor a szerkesztőnek kell megítélnie, hogy az érintett nevének, beosztásának, képének, hangjának, vagy más személyes adatának nyilvánosságra hozatala jogszerű-e. (476/K/2000)”

Majtényi László

az első adatvédelmi biztos