Tavaly 25 milliárdot szánt a kormány állami kommunikációra. Idén már felső határ sincs, mehet ami a csövön kifér

Hétfőn, azaz szeptember 12-én volt a határideje a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) idei megapályázatának, amin eldől, melyik három konzorcium végezhet egyáltalán kommunikációs és PR-munkát a kormány hivatalai és cégei részére a következő évben.

Az új rendszert tavaly vezette be a kormány. Ennek a lényege, hogy nincs nyílt verseny az állami médiaköltések piacán, csak három kijelölt cég és társaik vállalhatnak ilyen munkákat.

Tavaly 25 milliárd forintot tett félre a kormány saját maga és cégei népszerűsítésére. Ez olyan irgalmatlan mennyiség, hogy a közpénzköltésben edzett médiacégek sem tudták elverni egy év alatt.Emiatt nyár elején a tavalyi pályázatot egy évvel meg is kellett hosszabbítania az NKoH-nak, hogy ne vesszen kárba a kasszában maradt néhány milliárd forint.

De ezzel párhuzamosan, néhány héttel később már kiírták az új pályázatot az ezévi hirdetésekre. A nagy cégek, mint például a 6,6 milliárdot költő MVM-csoport, ugyanis tavaly kiköltekezték keretüket, és alig várják, hogy újra hirdethessék magukat. (A tervezetről elsőként a Népszabadság adott hírt.)

Nincs itt semmi pályáznivaló

A tavalyi lebonyolítás miatt volt morgás Orbán környezetében is. Az még nem volt gond, hogy az NKoH látványosan kormánybarát cégekre szabta a kiírást, és hogy Rogán Antal új kommunikációs minisztériuma civakodni kezdett a pénzen Lázár János Miniszterelnökségével. Emiatt mondott le Nobilis Márton a pénzekről döntő kommunikációs hivatal éléről.

De a nagy felhajtás, és hogy az ellenzék és a sajtó a 25 milliárdos keret miatt füstölgött, nagyon nem tetszett a miniszterelnöknek, ahogy annak se volt nagy sikere, amikor a győztesek egy szakmai konferencián trécseltek egymást közt arról, ki szel magának nagyobbat az állami tortából.

A kommunikációs pénzekért vívott csatát a saját minisztériumot kapó Rogán Antal nyerte a Miniszterelnökséget vezető Lázár János ellen.

Kommunikációs szempontból kínos lett a kormánynak a hatalmas kommunikációs költés, úgyhogy idén inkább megpróbálják csendesebben kommunikálni a történetet.

Az NKoH még a honlapján sem kommunikálta a tendert, aminek a nevéből is eltűntették a kommunikációs kifejezést.

Ez ugye azért is furcsa, mert a kommunikációs hivatalt gyakorlatilag abból a célból hozta létre a kormány, hogy ezt a pályázatot, és az annak keretén belül adott megbízásokat felügyelje. Ehhez képest csak erről felejtett el beszámolni saját felületein az NKoH.

A pályázatot “Üzleti szolgáltatások: jog, marketing, tanácsadás, munkaerő-felvétel, nyomtatás és biztonság” felütéssel írta ki a hivatal. A megvalósítandó feladatok között szerepelnek ugyan kommunikációs, reklám és PR-feladatok, de azokat inkább elsüllyesztették a felhívásban.

A Közbeszerzési Hatóság honlapján közben "Keretmegállapodás 247/2014. (X.1.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozó szervezetek számára" címmel hirdették ki a pályázatot.

Ennél is látványosabb, hogy a 25 milliárd forintból hirtelen 1, azaz egyetlen forint maradt. Ez szerepelt összegként a kiírásban. Plusz ÁFA.

"A keretmegállapodás alapján megkötendő, a konkrét munkára vonatkozó egyedi szerződések műszaki tartalma és értéke előre nem meghatározható, az mindenkor a tényleges beszerzési igény felmerülésétől függ" - állt szó szerint a felhívásban, ami magyarul azt jelenti, hogy ez a tender csak beugró: arról szól, hogy a következő egy évben kik szerződhetnek ilyen munkákra egyáltalán az államal.

A valóságban ez egy olyan keretszerződés, aminek egyedül kerete nincs, így a pályázaton győztes három cég az eredményhirdetést követő egy évben annyi megbízást szívhat fel állami cégektől, minisztériumoktól, amennyi beléjük fér.

A pályázatot felügyelő Miniszterelnöki Kabinetirodánál valószínűleg úgy gondolkodnak, hogy ha már idén sem sikerült elverni minden pénzt, a bűvös 25 milliárd pedig rosszul fest optikailag, inkább elhagyják a felső korlátot.

Mégis pályázna? Sok szerencsét!

Ahhoz hogy valaki egyáltalán indulhasson, még a tavalyinál is szigorúbb feltételeknek kellett megfelelni, pedig már az sem volt egyszerű.

Kevesebb mint két hét állt a jelentkezők rendelkezésére, ami elég rövid idő egy komplett konzorcium összeszervezéséhez. Főleg, ha ilyenek az elvárások.

Egy győztes konzorciumban kell lennie legalább egy olyan szövegírónak, médiatervezőnek és stratégiai tervezőnek, aki az elmúlt három évben dolgozott legalább három “magyarországi lakosság egészét érintő társadalmi témával kapcsolatos esemény kommunikációjában”.

Ezen túl összesen 8 területen - kutatás, tervezés, tanácsadás, grafika, online kommunikáció, PR, reklámügynökségi munka, gyártási - kell tudni minimum 20 milliós kormányzati referenciát felmutatni az elmúlt 3 évből.

A legszebb talán mégis az, hogy a pályázáshoz be kellett mutatni egy olyan teljesített keretmegállapodást, ami 30 db, egyenként legalább 5 milliós szerződésről szól, és érinti a fenti 8 területet.

Szokatlan elvárás, hogy aki állami reklámot akar gyártani, annak egy minőségbiztosítási vezető szakembert is szerződtetnie kell, és rendelkeznie kell ISO 27001-es kódjelű információbiztonsági irányítási rendszerrel is. Médiacégeknél elég ritka az ilyen beosztás, és az ilyen kifinomult információbiztonsági rendszer.

Tavaly azt írtuk: "még jó, hogy nem valami konkrét cégre írták ki a 25 milliárdos kommunikációs tendert." Fogalmazzunk most úgy, hogy aki nem ismerheti előre a kiírás részleteinek, annak jó adag szerencse kellett ahhoz, hogy érvényes pályázattal szálljon be a versenybe.

Erős mezőnybe kell betörni

A tavalyi, első megatenderen két nagyon erősen kormányhoz közeli médiacég vezette konzorcium, és egy kakukktojás jutott közel a mézesbödönhöz.

Előtérben Csetényi Csaba, főszerepben Kuna Tibor, figyel Somlói Zsolt. Fotó: Botos Tamá

Akkor az egyik győztes Trinity-Sprint konzorciumot Seszták Miklós barátja, a Szijjártó Péterrel is közeli viszonyt ápoló Kuna Tibor és a Trinity Communications ügynökség vezette. Ők készítették többek közt az MVM új arculatát, az ahhoz kapcsolódó kampányt, és szervezték a Szerencsejáték Zrt. hirdetéseit is.

A második nyertes Csetényi Csaba és az Egyesült Reklám Konzorcium (HG 360 Reklámügynökség Kft. és Affiliate Network Kft.) volt. Őt Rogán Antal volt szomszédjaként szokás emlegetni, de a piaci szereplők az utóbbi időben már inkább Habony Árpád bizalmasaként beszélnek róla. Cégei népszerűsítették a Liget Projektet, szervezték a bevándorlásellenes kampányt, és a népszavazási kampányt, dolgoztak a MOB-nak és szerződtek az MTVA-val is.

Nyert még a Somlói Zsolt vezette Mindshare médiaügynökség konzorciuma, amelyik nem köthető a kormányhoz. Már az is meglepetés volt, hogy egyáltalán pályáztak, mert korábban más kormányok idején, így a szocialista érában is teljesítettek megrendeléseket. Egyetlen nagyobb fogásuk az Államadósság Kezelő Központ 1 milliárdos tendere volt még tavaly, de a másik két versenyzőhöz képest sokkal kisebb szelet jutott nekik a teljes tortából.

Úgy tudjuk, Kuna és Csetényi konzorciuma idén is feltűri az ingujjat, és nekivág a nagy feladatnak, Somlóiék viszont nem pályáznak.

A pályázatot bonyolító NKoH-t Nobilis Márton távozása óta Lenkei Mirtill vezeti. Lenkei 2011 és 2013 között a Rogán Antal vezette ötödik kerületi önkormányzat tévéjét, a City TV-t igazgatta, majd a fejlesztési minisztérium sajtófelelőse, azaz 2014-től tavalyi kinevezéséig Seszták Miklós fejlesztési miniszter közvetlen beosztottja volt.

;