Rogánékra és a túltolt kampányukra fújnak a Fideszben az érvénytelen népszavazás miatt

  • Egyáltalán nincs pánik a Fidesz felső vezetésében a vasárnapi népszavazás után, az egyéni választókerületek vezetői viszont rettegnek, hogy elbukják helyüket a választási listán.
  • Felelősségre vonás nem lesz, de zsörtölődést bőven hallani.
  • Több fideszes szerint a Rogán-Habony kampány túl agresszív és negatív volt.
  • Rogán és a kommunikációs stáb az utolsó napokig elhallgatta Orbán előtt a gyengébb mérési számokat.

Orbán Viktor még pár nappal a szavazás előtt is biztosra vette, hogy érvényes lesz a referendum, ugyanis a kampány koordinálásával megbízott Rogán Antal minisztériuma, a Miniszterelnöki Kabinetiroda még hétfőn is arról tájékoztatta a kormányfőt, hogy a felmérések alapján a népszavazás érvényes lesz.

Nem merték megmutatni Orbánnak az alacsony részvételi számokat

Az Orbán-kormány, akármilyen fontosabb ügyről is legyen szó, mindig nagyítóval olvasgatja a belső felhasználásra készült felméréseket, ez alapján dönt irányokról, és döntésekről, és ez nem volt másként a kvótanépszavazás esetében sem.

Ezeket a kutatásokat a Habony Árpád által távvezérelt - hivatalosan egyik fontos bizalmasa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni nagykövet tulajdonában lévő - Századvég Gazdaságkutató illetve a Győri Tibor, Orbán egykori jogtanácsosa kezében lévő Nézőpont Intézet végzi a kormány részére. Mindkét cég éveken át ívelő, legalább 4 milliárd forint értékű szerződést kötött a kormánnyal - tanácsadás, médiafigyelés és közvélemény-kutatás céljából. (Részletek itt és itt.)

Rogán minisztériuma veszi át és elemzi ezeket a kutatásokat, ők irányítják a kampányokat, és kommunikálják az eredményeket a miniszterelnöknek. Rogán legfontosabb közvetlen munkatársa Habony mellett Dömötör Csaba parlamenti és Tuzson Bence kommunikációs államtitkárok. Hogy milyen kutatás jut el Orbánhoz, rajtuk múlik.

Az elmúlt hetekben - szeptemberben - már csak a Századvég tanulmányai kerültek be a kormányfő dolgozószobájába. Ennek az volt az oka, hogy a Nézőpont alacsonyabb számokat mért. Az ő 40 százalék körüli eredményeiket nem kerültek nyilvánosságra, és Orbán asztalára sem jutottak el. Egészen az utolsó napokig nem merték vagy nem akarták Orbánt szembesíteni ezekkel.

A Századvég három hete 55 százalékos részvételi prognózist tett közzé, ráadásul ezen felül 22 százaléknyi választóról valószínűsítette, hogy szintén el fog menni szavazni.

Orbán asztalán még hétfőn is ezek a számok hevertek. Nem véletlen, hogy előzetesen hónapokon át 50 százalék feletti arányt várt, és a választás hetét megelőző csütörtökön még bátran beszélt arról: lesz különbség érvényes és érvénytelen eredmény között.

A Századvég vezető elemzője megemlékezett erről a felmérésről a vasárnapi választási műsorban is, ahol egyébként történetesen a Nézőpontot vezető Mráz Ágoston Sámuel volt beszélgetőpartnere.

Lánczi Tamás az urnazárás idején elegánsan megemlítette, ő természetesen ennél 10 százalékkal alacsonyabb részvételre számított, és egyébként is a szavazási hajlandóságot a legnehezebb megtippelni.

Az talán még őt is meglepetésként érte, hogy az érvényes voksok aránya végül a 40 százalékot sem érte el. Ez több mint 30 százalékkal kevesebb, mint amit ők szeptember közepén a megkérdezettek alapján összességében valószínűnek találtak.

Elkapkodott gyűlölködés

Az egyik legbeszédesebb részlete a kampányfinisnek az, hogy miközben Orbán heteken keresztül biztosra vette a diadalt, a terepen dolgozó kampánycsapatban mindenki tisztában volt vele, rég nincs valódi esélye az érvényes népszavazásnak.

Ez nem jelenti azt, hogy hiba volt Orbánnak heteken keresztül az érvényességről beszélnie. Akik végigmelózták a vidéki rendezvényeket és kampányoltak a NEM mellett, azok szerint a miniszterelnöknek nem volt más választása, mint magasra rakni a lécet.

A hat év kormányzás után megfáradt aktivisták enélkül ennyire se tudták volna mozgósítani az embereket. "Iszonyúan lehetett érezni a terepen is, hogy nincs egy valódi kérdés, mert mindenki nemet mond, és félő volt, hogy végleg, kínosan beszakad a részvétel" - mondta egyikük. Ők ezért csak kicsivel számítottak jobbra, és nem élték meg drámaként a 3,2 milliós eredményt.

A kormány felső köreiben is úgy értékelik a népszavazást, hogy az infrastruktúra azért működött: a mozgósítással, szervezéssel, hirdetések kihelyeztetésével nem volt gond, viszont a "kreatív munka", maga a kampány satnyára sikeredett.

Ez személyekre lefordítva azzal egyenlő, hogy Gyürk András, szervezeti kérdésekért felelős kampányfőnök jól vizsgázott, Rogánék kommunikációs koncepcióját kevésbé. És ez még mindig jobb hír, mondják, mintha fordítva lenne.

Maga a kampányszerkezet egyébként szokás szerint nem volt túl bonyolult. Nagyjából a következőképpen épült fel tavasztól kezdve:

  • Miért szavazunk? - Hogy üzenjünk Brüsszelnek.
  • Mi a tétje a szavazásnak? - Az hogy, egyre több bevándorló, terrorista, erőszak, halál érkezhet Magyarországra ("Tudta?-kampány").
  • Mi a helyes válasz? - Nem. Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét.

Fideszes vezetők és tanácsadók szerint két gond volt: az ütemezés és a túltolás. Eleve túl depressziós, negatív és félelemre alapuló volt az üzenet - többek a besült 2006-os "Rosszabbul élünk" kampányhoz hasonlították.

De még nagyobb problémát jelentett, hogy Rogánék egyszerűen ráparáztak az érvénytelenségre és elkezdték pánikszerűen önteni a pénzt a kampányba -megsokszorozva a plakátok, molinók, hirdetések számát országszerte. Csak az utolsó két hónapban plusz 4 milliárd forint közpénzt toltak bele a félelemkeltésbe.

Kontraproduktív látványt nyújtottak azok az utcaképek, ahol egymás mellett 3-4 óriásplakát vagy molinó üvöltötte ugyanazt a primitív üzenetet. Az utolsó hetekben aztán már az utasítások is kavarodni kezdtek.

"Addig világos volt, hogy gyűlölni kell, de hogy igazából Brüsszelt vagy a szerencsétlen migránsokat, az hetente változott" - adott erre példát az egyik miniszter közvetlen beosztottja. "A gép olajozottan működött, de az üzemanyag rossz minőségű volt" - fogalmazta meg másként egy kormányzati tanácsadó, aki szerint ezzel együtt fontos tapasztalatokat szerzett a Fidesz a 2018-as választás előtt.

Egy tanácsadó szerint Orbánék elsiették a népszavazási kérdés megfogalmazását is. Ha úgy tették volna fel, hogy az ellenzékiek könnyebb szívvel ikszelhették volna be az IGENt-t, könnyebben buzdításra lehetett volna kényszeríteni az ellenzéket, urnához csalogatni a balos szavazókat, és érvényessé tenni a voksolást.

Orbán befelé is sikert kommunikál?

Rogánt többen emlegették, mint az érvénytelenség felelősét, és nem meglepő módon Lázár János környezetéből bőven jöttek ilyen irányú kommentek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter döngette is a mellét, miután kiemelkedő eredményeket szállított saját választókerületében.

De nem volt boldog az elmúlt hónapokkal Kövér László, Áder János, és állítólag a szavakban lelkesen nyilatkozó Gulyás Gergely sem. Eddig többen félrenéztek a kampány idején, azzal, hogy a cél szentesíti a mocskos eszközöket, most viszont némileg csalódottak.

Arra ezzel együtt sem lehet számítani, hogy jelentősebb mozgások indulnának meg a kormányzati struktúrában bő másfél évvel a 2018-as választások előtt. Lesz kis lökdösődés, szivárogtatás, de a Lázár-Rogán konfliktus sem fog most kinyílni, a miniszterelnök szándéka szerint mindenki teszi tovább a dolgát.

Míg az aktivisták, és felsővezetők nyugodtak, középszinten azért nagy parázás van. Többen egyenesen rettegnek attól, hogy a gyenge választókerületi eredményeknek lesz következménye. Kocsis Máté látványosan nehezen dolgozta fel a kudarcot.

Az aggodalomra az ad külön okot, hogy Orbán még idén dönteni készül a 106 egyéni választókerület vezetőiről. Ezt természetesen nem hozzák majd még nyilvánosságra, de az elbeszélgetések megkezdődnek. (A fontos emberek közül már összegyűjtöttük, kinek lehet félnivalója.)

A kampányban mozgók szerint mégis az látszik valószínűbbnek, hogy Orbán házon belül is a nyilvánosság felé mutatott sikerpropagandát folytatja majd. Fegyelmezés lesz, nagy felelősségre vonás vagy tisztogatás nem valószínű. Rogánék már pályára is állították a folytatólagos sikerpropagandát.

Az már látszik, hogy Orbánék távolról sem gondolkodnak a migrációs tematika elvetésében. Ez biztos fontos pillére marad a politikai agendának 2018-ig. De az is világos, hogy be kell emelni más belpolitikai témákat. Állítólag zajlik a gondolkodás járulékcsökkentési- és béremelési programokon, miközben a külpolitikát várhatóan továbbra is kizárólag a menekültkérdés vezérli majd.

(A cikk írásában közreműködött: Magyari Péter)