Van a pilisi vasútállomáson két lift. Az akadálymentesítés emlékművei. Róluk van szó, Pilis felirattal:

Nem mai darabok, még 2009-ben építették őket.

Azért vannak ott, hogy azok, akiknek gondot jelent a lépcső leküzdése - mozgássérültek, babakocsis szülők, táskát tologató nyugdíjasok -, találjanak európai megoldást a problémára. De annyira európait, hogy még támogatást is kaptunk rájuk.

Azóta, hogy hét éve uniós pénzből megépítették őket, fejenként

0 darab utast szállítottak.

Az már elég hamar feltűnt a helyieknek, hogy a pilis állomás felújítása talán nem egészen úgy sikerült, ahogyan arról például Varjú László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium akkori államtitkára beszélt az átadáskor. Ok, voltak olyan fontos, de kevés utas szívét megdobogtató munkák, mint a teljes vágány- és felsővezeték-hálózat, valamint a biztosítóberendezés cseréje. De arról is beszélt az államtitkár, hogy a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítottak az utasok kényelmének és komfortérzetének javítására, ezért korszerű, akadálymentesített, térburkolatos peronokat, perontetőket, gyalogos aluljárót és hozzá kapcsolódóan lifteket és 12 400 m2 zajvédő falat alakítottak ki. (Szökőkutat nem építettek.)

Alig két hónap telt a komfortosabb, kényelmesebb állomás átadása után, Rózsavölgyiné Gy. Mária helyi lakos már átlátott az államtitkár szitáján. A pilisi önkormányzat 2009 novemberi közmeghallgatásán a jegyzőkönyv szerint „a maga részéről nagyon helytelennek tartja a pilisi új vasútállomás területén kialakított rendet,

egyúttal rosszallását fejezi ki amiatt, hogy a vasúti peronon nincs pad, valamint azt is felháborítónak tartja, hogy a pilisi vasútállomás területén kivitelezett, a mozgássérültek részére fenntartott lift nem működik.

Egyúttal a pilisi vasútállomás régi épületében lévő wc-k higiéniai állapotát már nem is említi.”

Szabó Márton polgármester maga sem mentegette az állomás felújítását. Szavaiból az derült ki, hogy korábban a perontetővel is volt gond, az megoldódott, de az önkormányzat kellett ahhoz, hogy legyen kukák a peronokon. Azt mondta, hogy a polgármesteri hivatal nyomást fog gyakorolni a MÁV-ra, hogy legyenek padok és működjön a lift is.

Hogy mennyit ér egy polgármesteri hivatal nyomásgyakorlása egy akkora mamuton, mint a MÁV? Természetesen bolhacsípést sem. Hét év telt el, a liftek továbbra sem működnek, és úgy néznek ki, mintha túlélték volna Aleppó ostromát.

Maradt a jól bejáratott, „felmegyek a miniszterhez" módszer. A megépített, de egy percig sem használt liftek sorsára a jobbikos Ander Balázs kérdezett rá Seszták miniszternél. A képviselő azt írta a levelében, hogy tudomása szerint a MÁV elutasította vagy nem is válaszolt a 2009 óta csak rohadó lifteket érintő beadványokra. Szerinte a ritka esetekben, amikor a MÁV válaszolt, arra hivatkozott, hogy

„a lift üzemeltetésére nincs személyzeti, emberi és technikai megoldásuk”.

Fónagy államtitkár válasza maga volt a derű, mintha nem kilenc éve állna a két lift.

„A MÁV Zrt. a jogszabályok által előírt feladatok — felülvizsgálat, forrás biztosítása, pályáztatás — végrehajtását követően kiválasztotta a liftek üzembe állítását végző vállalkozót. A vasúttársaság és a nyertes vállalkozó között a szerződés megkötése folyamatban van. Az esélyegyenlőségi elvárások maradéktalan teljesülése érdekében szüksége s munkálatok teljesítésének véghatárideje 2017. március 20. A MÁV Zrt. a teljesítést követő időszakra is megtette a liftek üzemeltetéséhez szükséges intézkedéseket. A munkálatok elvégzéséig az érintett utasok szíves türelmét és megértését kérjük.”

Miután nem volt világos, hogy mi történt 2009 szeptember és most november közt elrepült hét év alatt, megkérdeztük a MÁV sajtóosztályát.

• Az állomás felújítása során a felvonókat 2009-ben építette be a Nyír-Lift Kft.
• Mivel a liftek az építés befejezésével nem kapták meg a használatbavételi engedélyt, az állomás felújítását végző konzorcium bírósághoz fordult.
• A bíróság a használatbavételi engedélyt 2014. augusztusában adta ki a MÁV-nak.
• Ezt követően a vasúttársaság megrendelte a felvonók fővizsgálatát, de a felvonókat az állapotromlás miatt – szakértői vélemény alapján – nem lehetett üzembe helyezni.
• A vasúttársaság a helyreállításhoz szükséges árajánlat miatt újból kérte a felvonók állapotfelmérését, ami azóta megtörtént.
• A helyreállításra vonatkozó szerződéskötés már folyamatban van, várhatón 2017. március végéig üzembe helyezhetők a liftek.

Bár kérdeztük, az nem derült ki, hogy mindez mennyibe került az állomásra költött 5,1 milliárdból.

Ezt nem árulta el a kivitetelező Nyír-Lift Kft. sem. Kérdeztük tőlük azt is, hogy miért nem kapták meg a liftek a használatbavételi engedélyt, és miért ment tönkre a két felvonó, de erre végül csak annyit válaszolt az ügyvezető, hogy

„hamarosan megrendelést kapunk rá és jövőre üzembe helyezzük a lifteket”.

Vagyis az a cég kap újra megrendelést, amelyik eredetileg építette a lifteket.

Vagyis nem derült ki, hogy mennyiért állt hét évig a lift, és mennyit kell még rá költeni, de a jó hír az, hogy padok legalább tényleg lettek a peronon.

A rossz, hogy az állomás egyáltalán nem úgy néz ki, mint amihez az elmúlt 80 évben hozzányúltak volna, leszámítva a térkövet.

Egy dolog viszont fényesen bevált, a biciklitárolók. Pilis a magyar Amszterdam.

A MÁV szerint a többi állomáson nincs probléma a lifttel, leszámítva, ha megrongálják vagy nem rendeltetésszerűen használják azokat, nagy ritkán van műszaki hiba.

Azért akad más gond is, aminek a megoldása a jelek szerint a MÁV-nál a felmegyek a miniszterhez típusú kijárás. Solymáron például az történt, hogy a szintén felújított, 2015. augusztus 20-án átadott állomás várótermébe csak munkanapokon, és akkor is csak reggel hattól délután kettőig lehet beülni. Délután, este, hétvégén nem.

A teljesen érthetetlen probléma megoldásának menete itt sem a józan ész, hanem ugyanaz, mint a lifteknél.

Először a solymári polgármesteri hivatal a MÁV-val próbál egyezkedni. Az egyik levelükben arra hivatkoznak, hogy mégiscsak Solymár az ország legnépesebb községében, oldják már meg, hogy akár délután, netán hétvégén is lehessen használni a várótermet, pláne télen. A MÁV azzal érvelt, hogy csak ekkor van nyitva a pénztár, a polgármesteri hivatal szerint már ez is szomorú, de ha a MÁV nem, legalább az önkormányzat tarthassa nyitva a várótermet.

„Mindenesetre határozottan kérjük, hogy a hideg, téli időben a váróterem használatát biztosítani szíveskedjenek!”

Az egyezség 2015 augusztus óta nem született meg, ezért képviselő kérdés ment a miniszterhez, Fónagy államtitkár pedig küldte is a biztató választ.

„A lakossági igényekre figyelemmel a MÁV Zrt . Budapesti Pályavasúti Területi Igazgatósága 2016 . november 12-én 6.00-tól — a pénztári nyitva tartástól függetlenül — biztosítja a várótermek nyitását, és az utolsó vonat utáni zárását is.”

Kiderült, hogy miért nem volt ez így az elmúlt több mint egy évben. Azért, mert a XXI. század ott kopogtat a MÁV-nál. Ugyanis a 2-es számú vasútvonalon — Piliscsaba, Klotildliget, Solymár, Pilisvörösvár - a MÁV automata ajtónyitó- és zárószerkezet felszerelését tervezi. Pontosabban megkezdte az előkészületeket. És ha az meglesz, „az üzembe helyezést követően a várótermek ajtói külön emberi beavatkozás nélkül, előre meghatározott időben lesznek nyithatók és zárhatók.”

Vagyis eddig egyszerűen nem volt ember, aki nyissa és zárja a felújított zárótermet, ha elment a hétköznap egy műszakban dolgozó pénztáros. De megoldják majd távirányítású ajtókkal.

Megkérdeztük ezt is a MÁV-tól, hogy jól értjük-e. Jól.

„A MÁV a központi forgalomirányítással rendelkező vonalain, így az esztergomi vonalon is az alkalmazott üzemi technológia alapján az állomási személyzetet alapesetben megszünteti. Már számos vasútállomáson működik az a megoldás, hogy a várótermek nyitását és zárását egy időzítéssel ellátott, automata nyitó-záró berendezés (zárszerkezet) biztosítja. A zárás időtartama alatt a váróteremben tartózkodó utasok a váróteremből kijöhetnek. A belépés viszont nem lehetséges az éjjeli zárva tartás ideje alatt. Ez biztosítja, hogy a váróterembe jogosulatlanok ne tartózkodhassanak.”

Ideje lenne egy olyan automatának is, ami ha gond van, küldi a levelet a miniszterhez.