Ezeket hazudta az arcomba Lázár János és Kovács Zoltán csütörtökön CEU-ügyben

Lázár János miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő minden csütörtökön sajtótájékoztatót tart arról, miben sántikál épp a magyar kormány. Ilyenkor minden újságíró kérdezhet tőlük. Mi is el szoktunk járni ezekre a sajtótájékoztatókra, már amikor épp beengednek bennünket a parlamentbe.

Lázár Jánossal interjúszituációban, szemtől szemben is nagyon nehéz lépést tartani, és nemcsak azért, mert intelligenciáját, ravaszságát, magabiztosságát és kommunikációs készségeit tekintve is messze kimagaslik a kormányzati mezőnyből, de azért is, mert soha nem csinál gondot abból, ha kamuznia kell. Lázár és Kovács Zoltán CEU-ügyben adott válaszai azonban minden eddigi határon túlmentek, gyakorlatilag nem volt olyan mondatuk, ami ne lett volna hazugság, vagy ne alapult volna hazug állításon.

A helyszínen, ahol figyelni kell a párbeszéd fenntartására és a testbeszédre is, miközben a propagandamédia alkalmazottai folyamatosan ciccegnek az ember mögött, elég nehéz leleplezni minden kormányzati kommunikációs trükköt, a hazugságoknak elég kis százalékát lehet csak röptében elcsípni, természetesen nekem sem sikerült. De ami késik, nem múlik, nézzük, miket hazudott csütörtökön Lázár és Kovács.

Kovács Zoltán diplomája

Kovács Zoltán kormányszóvivő a CEU-ra járt a kilencvenes években, majd a kétezres években ott is Phd.-zett. A kérdésre, hogy kapott-e amerikai diplomát, azt mondta, meg kell néznie, mert ő csak annyit tud, hogy a Közép-európai Egyetemen végzett.

Ez hazugság.

Kovács hivatalos életrajzában összesen 8-szor szerepel a CEU megnevezés, a Közép-európai Egyetem egyszer sem. Ez nem is csoda, ugyanis amikor ő végzett, Közép-európai Egyetem hivatalosan még nem is létezett, a képzések magyar akkreditációja nem volt meg. Kovács tehát kizárólag amerikai diplomát szerezhetett. (Az egyetemen egyébként most is az a rendszer, hogy amerikai diplomát kapnak automatikusan a végzettek, a magyar papír megszerzéséhez külön vizsgák és eljárások kellenek, amiket külön kérvényezni kell.)

Pénteken megkérdeztük Kovácsot, sikerült-e már megnéznie a diplomáját, és kész-e visszaadni az amerikai képesítést, de sajnos eddig nem válaszolt.

Egy képzéssel két diploma

Lázár azt mondta, hogy a CEU azért kerül jogtalanul versenyelőnybe a többi magyar egyetemmel szemben, mert míg a magyar egyetemek egy képzéssel egy, addig a CEU egy képzéssel két diplomát ad.

Ez hazugság.

A CEU nem ad két diplomát, hanem egyet ad, egy amerikait. Van néhány képzés, ami magyar diplomát is adhat, de az a hallgató, aki magyar diplomát is akar, annak szigorlatoznia kell és teljesíteni a különbözeti feltételeket. Ha valaki kéri a magyar diplomát is, akkor sem lesz két diplomája, hanem egy diplomája lesz, ami két országban is érvényes.

A magyar egyetemek nem tudnak amerikai papírt adni

Lázár szerint a magyar egyetemek nem tudnak a képzéseikért amerikai diplomát adni.

Ez is hazugság,

ugyanis a keddi törvénymódosítás előtt érvényben lévő szabályok erre lehetőséget adtak akár egy magyar állami egyetemnek is. A magyar egyetemeket nem akadályozza abban semmi, hogy valamilyen intézménnyel partnerségben külföldön is elfogadott diplomát állítsanak ki a diákjaiknak. Több magyar állami egyetem eleve azzal csalogatja a külföldieket, hogy az itt kiadott papír az egész EU-ban érvényes. Így reklámozza magát többek közt az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Corvinus is. 

Az eddigi oktatási jogszabályok nem akadályozták meg az államot abban sem, hogy az általa fenntartott egyetemeket akár az Egyesült Államokban akkreditált diplomakiadási lehetőséggel segítse ugyanolyan modellben, mint amilyenben a CEU is működik.

Amerikai a papír, de nem amerikai a képzés

Lázár szerint a CEU csalása abban áll, hogy amerikai diplomát ad ki a diákjainak, de a képzés nem amerikai.

Ez is hazugság,

hiszen a CEU diákjai pont azért kaphatnak amerikai diplomát, mert a képzésük amerikai standardoknak megfelelően történik. A CEU képzései amerikai akkreditációval, angol nyelven, amerikai stílusú, kiscsoportokra, a vitakultúra és készségek fejlesztésére alapuló oktatásban, amerikai/angol egyetemeken végzett és korábban (vagy párhuzamosan most is) ott tanító professzorok óráin folynak. 

Az sem világos, hogy ha már a magyar kormány azt mantrázza, hogy a felsőoktatás a nemzeti szuverenitás körébe tartozó ügy, mégis mi köze is van a magyar államnak ahhoz, hogy milyen képzésre kap valaki amerikai diplomát. Ez ugyanis a magyar kormány érvrendszere szerint pont hogy kizárólag az Amerikai Egyesült Államok (és a CEU esetében New York állam) hatásköre, a magyar államnak pedig semmilyen beleszólása nincs, hogy külföldön a külföldi hatóságok milyen képzéseket fogadnak el, és milyeneket nem.

A megtévesztés nem a hatályos törvények be nem tartása

A fideszes politikusok az utóbbi napokban többször vádolták a CEU-t azzal, hogy megtéveszti a hallgatókat, és hogy csal. Maga Orbán Viktor is beszélt erről a Kossuth Rádióban. Közben viszont a kormányzat is kénytelen volt elismerni, hogy a CEU működése semmilyen törvényt nem sértett meg. Ezt Lázár azzal akarta kimagyarázni, hogy a megtévesztés, az nem a hatályos törvények be nem tartása.

Tulajdonképpen ez is hazugság,

már csak azért is, mert a fogyasztók és az ügyfelek megtévesztése egy konkrét tényállás a Büntető Törvénykönyvben. Ez alapján tehát tényleg olyan vétségekkel vádolta a kormány nyilvánosan a CEU-t, amiket az intézmény nem követett el.

A CEU Amerikában nem egyetem

Lázár szerint a CEU az Egyesült Államokban nem egyetem.

Ez hazugság.

A CEU ugyanis Amerikában egyetem. Egyetemként van bejegyezve, és egyetemként is tart képzéseket a hallgatóinak, igaz, ezek a hallgatók Magyarországon vesznek részt az egyetem képzésein.

A CEU pillanatok alatt el tudná intézni, hogy megfeleljen az új törvénynek

Lázár János szerint, ha már ennyien támogatják a CEU-t, pillanatok alatt el tudnák intézni ezek a fontos emberek azt is, hogy az egyetem megfeleljen a kedden meghozott jogszabályoknak.

Ez hazugság.

A törvénymódosítás egy nagyon bonyolult, és eddig nem ismert eljárást szeretne elindítani az Egyesült Államokban. Nem világos, hogy ott pontosan kinek és mit kellene kezdeményeznie, ráadásul a kormány belerántja az ügybe New York államot és az amerikai szövetségi kormányzatot is. Utóbbinak engedélyt kellene adnia ahhoz, hogy előbbi tárgyalhasson a magyar kormánnyal, de utóbbi nem adhat ki semmilyen engedélyt oktatási ügyekben, előbbi pedig nem igazán tud tárgyalni külföldi kormánnyal.

Ráadásul az a kormányzati érv, miszerint a Közép-európai Egyetemmel semmi bajuk, csak az amerikai CEU-val, és a Közép-európai Egyetem simán működhetne magyar egyetemként is,

szintén teljesíthetetlen baromság,

hiszen például ebben az esetben az összes professzori kinevezéshez a köztársasági elnök kinevezése és az MTA javaslata kellene, és az MTA a hatályos szabályok szerint csak olyanokat javasolhatna, akik Magyarországon honosíttatott Phd. fokozattal rendelkeznek. A honosítás pedig külön eljárásban történik, és csak akkor lehet kezdeményezni, ha az oktatónak már van munkaszerződése és vízuma (de ugye még nem taníthat, hiszen nincs kinevezése). Vicces elképzelni, ahogy a CEU megpróbál idehozni egy Nobel-díjas oktatót a Harvardról, de előtte megkéri, hogy legyen szíves, és honosítsa már a fokozatait, és várja ki a procedúrát, ami több hónapig is elhúzódhat.

Ezen kívül a csak magyar működés azért is rizikós, mert a CEU képzéseinek többsége nincs is Magyarországon akkreditálva, ezt elintézni pedig szintén nem két perc. A legtöbb képzés az amerikai minta miatt időben is eltér a magyartól, hiszen míg a bolognai rendszerben 3 év alapképzést követ 2 év mesterképzés, addig az amerikai rendszerben általában 4+1 év a felosztás.

Versenyelőny

Kovács szerint az Amerikában csak virtuálisan létező egyetem versenyelőnyt jelent a CEU-nak a magyar egyetemekkel szemben, és ebben a jogtalan előnyben rejlik a CEU csalása.

Ez az állítás hamis feltételezésre épül.

A CEU ugyan valóban versenyelőnyben van azokkal az egyetemekkel szemben, amik nem úgy működnek, ahogyan a CEU, azonban a magyar egyetemeknek sem tiltja semmi, hogy ugyanúgy működjenek, mint a CEU. A CEU egyébként felszereltség, ösztöndíjak és az oktatás minőségét tekintve is jobban teljesít a többi magyar egyetemnél, ezt azonban nem csalással éri el, hanem azzal, hogy jól végzi a dolgát.

Ennyi erővel Kovács előírhatná azt is, hogy a Snickersben többé nem lehet mogyoró és karamell, hiszen a Sport szeletben sincsen.

Ennek alapján az is jogtalan előny volna, hogy az ELTE-n bármit jobban csinálnak mint a Kaposvári Egyetemen.

Kire is tartozik akkor ez az ügy?

Lázár szerint a CEU-ügy a magyar állam és az intézményt fenntartó csoport konfliktusa, és csak rájuk tartozik.

Ez nagyon helyes, viszont ha így van, akkor semmi nem magyarázza, hogy a kormány miért nem egyeztetett a CEU-val sem, mielőtt beterjesztették volna a jogszabályt.

Ráadásul alig 10 perc múlva Lázár már mást mond:

El kéne akkor dönteni, hogy akkor ez a magyar kormány és az amerikai kormány, vagy a magyar kormány és a CEU ügye.

Úgy tűnik tehát, hogy ezen a héten a kormány kétféle stratégiát fejlesztett ki a védekezésre CEU-ügyben.

Az egyik ez a Lázár-Kovács-féle kamuduó, a másik pedig a Kósa Lajos modell,

ami, ha olyan kérdést kap, amire nem tud válaszolni, elkezd Columbo feleségéről és az Izauráért tüntető magyarokról beszélni, meg azt fejtegetni, hogy mi is egy pohár víz.

Ezek közül lehet választani, fideszes politikust ugyanis eddig ebben az ügyben tisztán beszélni nem hallottuk.