Aláírja a Jobbik az LMP beadványát: Alkotmánybíróság elé kerül a lex CEU

"A Jobbik-frakció minden tagja aláírja a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványt"

 - közölte Szávay István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerda délutáni, budapesti sajtótájékoztatóján. Szávay azzal magyarázta a döntést, hogy a Jobbik a "jogállamiság pártján áll" és kiváncsi az Alkotmánybíróság állásfoglalására a kérdésben. A Jobbikon múlt, hogy lesz-e utólagos normakontroll a lex CEU-val kapcsolatban - most úgy fest, hogy lesz. 

Mirkóczki Ádám és Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettesei és Rig Lajos, a párt képviselője (balról jobbra) az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 20-án (Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)

A beadvány ezzel révbe ért: miután az LMP, az MSZP, a Párbeszédes Szabó Tímea és a Jobbik is jelezte, hogy aláírják az ívet, és utólagos normakontrollt kérnek a lex CEU esetében, a kezdeményezés elérte a törvényben előírt arányt (az országgyűlési képviselők negyede, 50 fő). Az LMP-s Szél Bernadett küldte körbe a felkérést az ellenzéki pártoknak azok után, hogy Áder János aláírta a törvényt. 

A döntés nem volt egyértelmű a Jobbik számára, mert ugyan támadják a törvényt, ugyanígy ellenségesek a jogszabály által támadott egyetem alapítójával, Soros Györggyel is. Toroczkai László ásotthalmi polgármester és alelnök nem is olyan rég még a CEU lebontásáról beszélt

A radikálisok hivatalosan idáig is ellenezték a jogszabályt. Vona Gábor "figyelemelterelésről" beszélt, Szávay szerint pedig rossz precedenst teremthet, miáltal az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetemek is veszélybe kerülhetnek Romániában, de látható volt, hogy nehezen jutnak dűlőre a kérdésben.

Az utólagos normakontroll nem függeszti fel a törvény hatályba lépését; és nincs arra vonatkozó iránymutatás sem, hogy meddig kell döntenie a testületnek a jogszabályról.