Péntek délelőtt több évnyi pereskedés után végre ítéletet hozott első fokon Vizoviczki László és 32 társának költségvetési csalási ügyében a bíróság.
Vizoviczkit felbujtóként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásban bűnösnek találták. 7 év szabadságvesztést kapott, ezen felül 7 év közügyektől való eltiltásra és több mint 600 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték.
Rajtuk kívül van még több vádlott, akit csak közérdekű munkára ítéltek. Összesen hat sokadrendű vádlottat mentettek fel, a többieket bűnösnek nyilvánították.
Ez csak az egyik eljárás, amiben Vizoviczki érintett, Debrecenben továbbra is zajlik ellene a másik per, amiben az a vád, hogy magas rangú rendőri vezetőket vesztegetett meg. Ez az eljárás titkosított, de úgy tudjuk, itt hónapok kérdése még az elsőfokú ítélethozatal is.
Az adócsalási ügyben az ítélethirdetésre azért csak pénteken került sor, mert hétfőn, amikorra eredetileg tervezte ezt a bíróság, semmi másra nem volt idő a tárgyaláson, mint Vizoviczki védőbeszédére, amit az utolsó szó jogán előadott. Eredetileg 5 órás időkeretet kért a mondandójához, végül viszont több mint hat órán át beszélt, aztán pénteken még több mint 3 órát.
Szónoklatában a vádiratot és az ügyészséget támadta, arról beszélt, hogy egészen érthetetlen az ellene zajló „lejárató hadjárat”, és hogy a vele kapcsolatban a médiában megjelenő hamis információk „még a kormánypártot is megtévesztették”. Szerinte ugyanis csak így lehetséges, hogy őt, aki hat gyerek apja és büntetlen előéletű, így meghurcolták ebben az eljárásban, amit ő koncepciós pernek nevezett.
Egyebekben a vádirat és az ügyészi munka hibáit emelte ki. Az érdemi védekezésének lényege az volt, hogy szerinte azok a papírok, amiket az ügyészség a Vizoviczki-cégcsoport irodáiban foglalt le, és fekete könyvelésnek tart, igazából nem is számítanak fekete könyvelésnek. Vizoviczki szerint a cégei nem titkoltak el bevételeket, főleg nem az ő utasítására, egyszerűen csak hektikus volt a könyvelésük. Vizoviczkinek egyébként abban igaza van, hogy a lefoglalt papírok között - elvétve ugyan, de - olyanok is voltak, amikben az ügyészség által fekete könyvelésnek nevezett dokumentumok kevesebb bevételt mutattak ki egy-egy adott időszakra, mint a hivatalos könyvelésben szereplő összeg, holott egy kettős könyvelés lényege pont ennek a fordítottja lenne, ha egy cégcsoport el akarja titkolni a bevételeit.
Vizoviczki azt is kiemelte, hogy az eljárásban meghallgatott három szakértő közül mindhárom elismerte, hogy csak nagyon bizonytalanul lehet meghatározni, mennyivel károsította meg a cégcsoport a költségvetést. A szakértői becslések között is százmilliós nagyságrendű különbségek voltak csak a vizsgált, 2010 és 2012 közötti időszakban. Hogy miért csak ezt az időszakot emelte a vádba az ügyészség, az az eljárás egyik nagy rejtélye.
Vizoviczki hosszan beszélt arról is, hogy az ügyészség vádiratában szereplő legtöbb súlyos vádpont megdőlt a tárgyalás során, és a szakértők is egymásnak ellentmondó megállapításokat tettek. Szerinte az ügyészség egyetlen dolgot tudott kétséget kizáróan bizonyítani: hogy volt olyan, hogy a Vizoviczki-csoport pincérei és pultosai nem mindig adtak nyugtát a vendégeknek. Ilyen szabálysértésért azonban bírságokat szoktak kiszabni, nem pedig tíz évesnél is nagyobb börtönbüntetéseket kérni az üzletvezetőkre. Vizoviczki és vádlottársai tagadták, hogy a nyugtaadás esetenként elmulasztása az ő utasításukra történt volna, és kiemelték, hogy az ügyészség nem is talált olyan bizonyítékot, ami ezt a vádat kétséget kizáróan alátámasztotta volna.
„Én egész életemben egy jobb Magyarországért küzdöttem, szakmai hozzáértésemet pedig az ország legmagasabb politikai, kulturális és sportvezetői is elismerték”
– zárta a védőbeszédét.
A többi vádlott közül csak néhányan éltek az utolsó szó jogával, ők is nagyjából Vizoviczkiéval egybevágó beszédekben támadták a vádirat hiányosságait, és kérték a felmentésüket, kiemelve, hogy semmilyen bizonyíték nem merült fel arra, hogy ők bűnszervezetben, előre kitervelten titkoltak volna el bevételeket és károsították meg a költségvetést.
Vizoviczki Lászlót 2012. május 31-én tartóztatta le a Terrorelhárítási Központ egyik egysége a Hajógyári-szigeten. Akkor még csak a vesztegetési ügyben nyomoztak ellene, és a gyanú szerint általa megvesztegetett rendőrök ellen, a letartóztatást követő házkutatások során azonban a nyomozók olyan dokumentumokat gyűjtöttek be, amik alapján indítottak egy másik eljárást is, költségvetési csalás ügyében. (Ebben született most meg az ítélet.)
Vizoviczki a letartóztatása óta kisebb-nagyobb megszakításokkal előzetesben volt, ha ki is engedték, néhány hónappal később újra begyűjtötték, mert mindig felmerült a gyanú, hogy befolyásolja az ügyében kulcsfontosságú tanúkat. (A nyomozásban keletkezett telefonlehallgatások szerint ilyesmit nemcsak Vizoviczki tett, a cégcsoport vezetői, a főnök bizalmi emberei is gyűjtötték és igyekeztek egyeztetni az alkalmazottak vallomásait.)
Összesen több mint 3 évet (összesen több mint 38 hónapot) töltött előzetesben.
A bíróság tavaly júliusban döntött arról, hogy újra házi őrizetbe engedik Vizoviczkit, akinek ennek fejében 250 milliós óvadékot kellett letennie. Vizoviczki különösebb gond nélkül kifizette a magyar történelem legnagyobb óvadékát, annak ellenére, hogy elméletileg 2012-ben már a nyomozók zárolták a vagyona nagy részét. Az máig titok, hogy pontosan miből is tudta letenni az óvadékot a család.
A 444 Vizoviczkiról szóló cikksorozata részletesen bemutatta azt is, hogy a fideszes és jobboldali kapcsolatokkal jócskán rendelkező Vizoviczki hogyan tudott fokozatosan visszaférkőzni a letartóztatása után a hatalom bizalmába. Több alkuajánlatot is tett, 2013-ban például minden valószínűség szerint baloldali politikusokról adott át terhelő információkat az ügyészségnek. Egyik levelében pedig gyakorlatilag megfenyegette az ügyészséget, hogy ha nem engedik házi őrizetbe, fideszesekről is elkezd majd beszélni. Szavai szerint jobboldali politikusokról olyan súlyú információkat is tud, amik „az ország stabilitását veszélyeztetik”.
Vizoviczki ezen kívül maffianyomozásokban is segítette a Nemzeti Nyomozó Irodát, végül Portik Tamás ellen is vallott, pedig a letartóztatása előtt még durván elhajtotta Pintér Sándor bizalmasát, a maffianyomozások levezénylésével megbízott Horváth András nyugalmazott rendőrtábornokot, mikor erre próbálta rávenni. Valószínű, hogy a Vizoviczki által adott információknak részük lehetett Lakatos András azaz Kisbandi 2015-ös brazíliai letartóztatásában is.
Emellett az utóbbi hónapokban egyre több jelét látni annak, hogy a korábbi Vizoviczki-hálózat újra aktív. Korábban Vizoviczkinek dolgozó alapemberek nyitnak új vendéglátóhelyeket a belvárosban, levédetik a legendás régi diszkók neveit, de egyelőre nem tudni, pontosan mi sül ki ebből.
A Vizoviczki-nyomozás továbbra is hemzseg a megválaszolatlan kérdésektől. A nyomozati anyag eleve úgy néz ki, mintha a hatóságok tudatosan kerülték volna minden olyan szál felfejtését, amiből fény derülhetett volna Vizoviczki jelentős politikai kapcsolatrendszerére. Nem tudni, hol a Vizoviczki-vagyon és az ügyészség nem igyekezett leleplezni a Hajógyári-szigetet uraló drogterjesztő hálózatot sem.
A legnagyobb kérdés viszont az, hogy miért érezte úgy az ügyészség, hogy Vizoviczki Lászlót éppen egy sebtében és rosszul összerakott vádirattal, költségvetési csalással érdemes vádolni, és miért nem találtak a Vizoviczki-birodalom előző 22 éves történetében semmi olyasmit, amiben ennél több fogás lett volna a milliárdos vállalkozón.
A Vizoviczki-ügyről ebben a három nagy cikkben írtunk:
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.