Magyar idő szerint csütörtök délután vett részt a szenátus titkosszolgálati bizottságának nyílt meghallgatásán James Comey, az FBI Donald Trump által menesztett igazgatója.
Az igaz kérdés az, hogy Trump próbálta-e törvénysértő eszközökkel leállítani Comey-nál az oroszügyi nyomozásokat, de eleve kevés esély volt rá, hogy erre szerdán egyértelmű válaszokat kapjunk. A nyílt ülés után nemsokkal Comey egy zárt meghallgatáson is válaszol a bizottság kérdéseire, elképzelhető, hogy egyes érzékeny információk ott hangoznak csak el.
De még így is Trump megválasztása óta ez az amerikai belpolitika legnagyobb eseménye lett, az összes nagyobb csatorna élőben adta a meghallgatást, az elemzések rendszeresen az 1973-as Watergate-ügyi és az 1987-es Irán-Contra ügy meghallgatásával emlegetik egy szinten, a politika Super Bowljának is nevezték a napokban.
Comey nem olvasta el írásos vallomását (ennek tartalmát egy kicsit lejjebb lehet elolvasni). Azzal kezdte, hogy tisztában volt azzal, hogy az elnök bármikor kirúghatja, akár indok nélkül. De a kirúgását követő váltakozó indoklások összezavarták és egyre nagyobb aggodalommal töltötték el.
Trump korábban még arról beszélt, hogy mennyire elégedett a munkájával, és reméli, hogy marad. Ehhez képest a tévéből tudta meg, hogy kirúgták. Szerinte a Fehér Ház úgy döntött, hogy becsmérelni fogja őt, és vele együtt az FBI-t is, hazugságok révén.
Elsőnek a bizottság republikánus elnöke, Richard Burr kérdezte Comey-t. Kérdésre válaszolva Comey elmondta, hogy nincs kétsége azzal kapcsolatban, hogy az orosz kormány állt több beavatkozási kísérlet mögött, ugyanakkor a választás eredményébe szerinte nem nyúltak bele. Szintén kérdésre válaszolva mondta el azt is, hogy az elnök nem kérte konkrétan arra, hogy állítsa le az orosz nyomozást.
Arra a kérdésre, hogy az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást, azt mondta, hogy ezt nem az ő dolga megítélni.
Comey masszív orosz beavatkozási kísérletről beszélt, több száz, akár ezernél több célpontot támadtak, azzal a céllal, hogy feltörjék a választási rendszert. Voltak kérdések, melyekre viszont azt válaszolta, hogy nyilvános meghallgatáson nem mondhat semmit erről. Ilyen volt például a brit ex-kémtől származó hírhedt orosz dosszié ügye.
Arra a kérdésre, hogy másképp kezelné-e a Clinton-emailek ügyét, Comey elmondta, hogy bár a történtek rengeteg személyes problémát okoztak számára, de visszanézve szerinte helyesen döntött, védve az igazságszolgálati intézmények működését.
A bizottság alelnökének, a demokrata Mark Warnernek a kérdésére Comey elmondta, hogy azért kezdett el feljegyzéseket készíteni a Trumppal folytatott beszélgetéseiről, mert őszintén aggódott, hogy Trump hazudhat a találkozók természetéről.
„Tudtam, hogy eljöhet egy nap, amikor szükségem lesz a feljegyzésekre a történtekről, nem csak hogy magamat, hanem az FBI-t is védjem.”
Burr és Warren kérdései már lementek, most a szenátorok kérdezhetik Comey-t. Úgy fest, egyelőre bejött a Trump-stáb terve, és sikerült megakadályozniuk Trumpot abban, hogy Twitteren élőben kommentálja a meghallgatást. A Reuters úgy tudja, Trump két dolgot kifogásol Comey írásbeli vallomásából: hogy arra kérte az FBI-igazgatót, hogy ne nyomozzanak tovább Michael Flynn után és hogy Trump kvázi hűségesküt kért Comey-tól.
A republikánus Jim Risch arról kérdezte Comey-t, hogy hogyan merült fel beszélgetésük során, hogy ejteni kéne a Flynn elleni nyomozást. Trump ugyanis Comey elmondása szerint azt mondta, hogy "reméli", véget érhet a Flynnel szembeni nyomozás. Comey kérdésre válaszolva megerősítette, hogy ezt nem tekintette utasításnak, de iránymutatásnak igen, elvégre az Egyesült Államok elnökéltől jött. De kérdésre elismerte, nem tud ő sem olyan esetről, hogy valaki ellen vádat emeltek volna azért, mert remélt valamit.
Marco Rubio kérdésére Comey elmondta, hogy ez volt az egyetlen alkalom, amikor Trump a Flynn-nyomozás ejtéséről beszélt. Arra a kérdésre, hogy jelezte-e az elnöknek, hogy ez egy helytelen kérés volt, Comey elmondta, hogy nem. Talán azért, mert eléggé ledöbbent, nem jutott ez az eszébe. Ami eszébe jutott, az az volt, hogy nagyon vigyázzon arra, amit most mondani fog.
Izgalmas kérdésnek tűnik, hogy Comey miért gondolta úgy, hogy aggályairól jobb nem beszámolnia az igazságügyi miniszternek, Jeff Sessionsnak (akinek a neve szintén felmerült már az orosz nyomozásban), és hogy miért gondolta Comey azt, hogy Sessionsnak ki kéne vonnia magát az oroszügy kezeléséből, de erre nem válaszol egy nyilvános meghallgatáson. Annyit mondott el, hogy szerinte Sessions jelenléte az orosz nyomozásban problematikus lenne.
Comey nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy nem tartotta-e különösnek, hogy Trump nem érdeklődött különösebben az orosz beavatkozási kísérletek miatt. Obama elnöklése alatt számos erről szóló találkozón részt vett FBI-igazgatóként, de Trump alatt egyetlen ilyenen sem volt, ugyanakkor nem tudhatja, másokkal nem egyeztetett-e erről az elnök.
Arra a kérdésre, hogy miért kéne neki, és Trumpnak igazat adniuk, szerinte a vallomása egésze magáért beszél. Számára, mint nyomozónak, különösen jelentős tény az, hogy Trump mindenkit kiküldött az ovális irodából, mielőtt szóba hozta a Flynnel szembeni nyomozást.
Többször szóba került az az eset is, amikor Trump azzal fenyegette meg Twitteren Comey-t, hogy ha szivárogtat a sajtónak, akkor előkerülhetnek a fehérházi beszélgetéseikről készült felvételek. Comey elmondása szerint nem tudja, hogy Trump tényleg lehallgatta-e, de ha igen, nem bánja, és számára rendben van, ha nyilvánosságra kerülnek a felvételek.
A demokrata Joe Manchin azt kérdezte Comey-tól, hogy szerinte FBI-igazgató lenne-e, ha Hillary Clinton lett volna az elnök. Comey remek kérdésnek nevezte ezt, de nem tudja a válasz. A republikánus Tom Cotton rákérdezett arra, hogy Comey szerint Trump együttműködött-e az oroszokkal, mire a volt FBI-igazgató azt mondta,
erre a kérdésre szerinte nem kéne válaszolnia egy nyilvános meghallgatáson.
Ez a válasz amúgy gyakran visszatért, amikor az orosz befolyással kapcsolatos nyomozás részleteiről kérdezték, de erre persze lehetett is számítani előzetesen. Ne feledjük, a nyilvános ülést egy zárt bizottsági meghallgatás követi, ott jóval több konkrét részlet derülhet majd ki a szenátusi tagok számára.
A republikánus John Cornyn kérdezte arról Comey-t, hogy jó megoldás-e egy nyomozás leállítására az FBI-igazgató kirúgása. Comey válaszában elmondta, hogy számára az nem tűnik egy annyira jó tervnek, de nyilván reménytelenül elfogult ebben az ügyben, mivel őt rúgták ki.
Megerősítette ugyanakkor, hogy nem történt semmi olyan, ami konkrétan akadályozta volna a nyomozást. És többször említette azt is, hogy milyen jó jelnek tekinti Mueller különleges ügyészi kinevezését a nyomozás élére.
Sok volt az ismétlődő kérdés, a NY Times szerint a három leggyakrabban feltett kérdés:
Az első a központi kérdés, de ezt nem Comey vagy a bizottságban ülő politikusok fogják eldönteni, hanem majd egy bíró, ha eljut addig az ügy. A másodikra Comey válaszolt: a feljegyzései a különleges ügyésznél vannak, de egy jogászprofesszor barátja, aki kiszivárogtatta a sajtónak, rendelkezhet példánnyal, ebben nem biztos. A harmadikra meg leginkább az a válasz, hogy nem tapasztalt hasonló gyanús vagy aggasztó jeleneteket, amik ezt indokolták volna.
Kirúgásával kapcsolatban Comey elmondta, hogy úgy látja, azért kellett mennie, mert az orosz nyomozás valamilyen formában nyomást helyezett Trumpra vagy valamilyen módon irritálta. Az lehetett a cél, hogy megváltozzon a mód, ahogy a nyomozás folyik. És ez szerinte nagyon nagy ügy, nem csak az ő számára, de az FBI függetlensége miatt is.
Ha amerikaiak részesei voltak annak, amit az oroszok tettek, az nagyon nagy ügy, és biztos vagyok benne, hogy ebben az esetben Mueller bizonyítékot fog erre találni, mondta még el.
A meghallgatás Comey írásos vallomásának rövid összefoglalásával indult, ezután kérdezhetik a szenátorok. A vallomás szövegét egy nappal korábban nyilvánosságra hozták, a lényegi állításait külön cikkben foglaltuk össze szerdán. A meghallgatás szempontjából legizgalmasabb momentumok a vallomásból azok, amikor Trump hűségesküre akarta kényszeríteni Comey-t, majd jött a híressé vált fehérházi négyszemközti beszélgetés, amit Comey úgy értelmezett, hogy Trump a menesztett tanácsadója, Michael Flynn elleni vizsgálat leállítását kérte tőle.
Comey említést tett egy telefonbeszélgetésről is, melyben Trump arra panaszkodott, hogy az oroszügyi vizsgálat "egy felhő", amely megnehezíti a munkáját. "Azt mondta, hogy nincs köze Oroszországhoz, nem kurvázott Oroszországban" - írta erről Comey a vallomásában. Ezután arról próbálta meggyőzni Comey-t, hogy "valamilyen módon juttassa ki" az infót, hogy Trump ellen nem folyik vizsgálat.
Az írásos vallomás alapján azt látni, hogy Trump amolyan beosztotti helyzetben lévő emberként tekintett Comey-ra, akivel szemben pártfogolt kapcsolatot próbált meg kialakítani, ami politikailag ugyan visszás, de a nagy kérdésre, hogy elnökként elkövette-e az igazságszolgáltatás akadályozását, ami bűncselekménynek számít, nincs egyértelmű válasz. A kérdésről megkérdezett amerikai jogi szakértők sem jutottak egyértelmű álláspontra ebben. Ez persze a Robert S. Mueller III. különleges ügyész vezette nyomozás végén, egy esetleges bírósági tárgyalás során dőlhet majd el.
De a helyzetet elég pontosan leírja a Trump által kirúgott New York-i államügyész bejegyzése: „az akadályozástól függetlenül, soha nincs rendben, ha az elnök négyszemközt kéri meg az FBI igazgatóját, hogy dobjon egy bűnügyi nyomozást. Rendkívüli, hibás és ostoba”
Comey-t május 9-én rúgta ki Donald Trump, a lépés mindenkit meglepett, és azóta sem került elő olyan jóhiszemű magyarázat, amivel érdemben indokolni sikerült volna az FBI vezér váratlan menesztését.
Az egyik leggyakoribb magyarázat szerint Trumpnak nem tetszett, hogy az FBI felgyorsította az orosz kapcsolatokról szóló nyomozást, de ha tényleg ez volt az igazi indok, akkor Trump alaposan elszámolta magát.
Az első sajtóhírek még arról szóltak, hogy Trump, aki eddig nem igazán találkozott életében fékekkel és ellensúlyokkal, egyre türelmetlenebb és mérgesebb lett az FBI-igazgatóra. Nyomást gyakorolt rá, hogy állítsa le a szivárogtatásokat, úgy érezte, nem védte be az egyébként teljesen légből kapott állítását, miszerint Obama lehallgatta volna őt, majd felháborodott, amikor közölte, hogy nyomoznak az orosz kapcsolatai után.
Azóta kiderült az is, hogy néhány nappal a kirúgásra előtt pénzt kért a Trump-kampány és az orosz rezsim kapcsolatáról szóló vizsgálatra Comey, előfordult az is, hogy Trump Twitteren fenyegette meg Comey-t, hogy nehogy szivárogtasson korábbi beszélgetéseikről, majd kiderült, hogy Comey feljegyzéseket vezetett a beszélgetéseikről, és többek között arról is, hogy Trump arra kérte, állítsa le a Michael Flynn ellen zajló nyomozást.
Az oroszügyi nyomozás közben komoly lendülettel halad előre, főleg mióta különleges ügyészt neveztek ki a Trump-kampány és Oroszország viszonyának kivizsgálására.
A meghallgatás előtt kevéssel a Washington Post írt arról, hogy forrásaik szerint Trump "frusztráltan és dacosan" várta a csütörtöki eseményt, és alapvetően arra készül, hogy felvegye a kesztyűt. A korábbi republikánus házelnök, Newt Gingrich például arról beszélt, hogy személye mélyén dühítette fel ez az ügy, és az is, hogy a mainstream média hősként kezeli Comey-t.
Ezzel szemben viszont Trump stábja és a jogi csapata is azt szeretné, ha az elnök önmérsékletet tanúsítana, és mondjuk nem állna neki Twitteren kommentálni Comey megállapításait. Elsősorban nyilván azért, mert a korábbi tapasztalatok alapján az ilyesmiből ritkán szokott Trump kijönni jobban.
Az elnöki stáb ezért a lehető legzsúfoltabb programot állították össze Trump számára csütörtökre, beszédet fog mondani egy konferencián, majd kormányzókkal és polgármesterekkel egyeztethet infrastrukturális beruházásokról.
Azt is lehet tudni, hogy Trump-közeli szereplők már arra készülnek, hogy Comey meghallgatása után tévéműsorokban ássák majd alá a volt FBI-vezér vallomását, többek között arról beszélve, hogy Comey nem mutatott be semmi bizonyítékot, ugyanakkor egyikük elmondta a lapnak, hogy külső szakértők nem szívesen vesznek ebben részt, mert attól félnek, hogy az igazságszolgáltatás akadályozásával vádolhatják meg őket. Trump az elmúlt napokban személyesen is találkozott azokkal a hozzá hű republikánus politikusokkal, akik ott ülnek a titkosszolgálati bizottságban.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.