Ahogy a világ legtöbb iskolájában, úgy a magyar iskolákban is azt tanítják, hogy a trigonometriát az ókori görögök találták ki. Mindenki ismeri a Pitagorasz-tételt, és sokan hallottak Hipparkhoszról, a csillagászról is, akit a trigonometriai táblázatok atyjának tartunk.

Ez azonban nem igaz.

Méghozzá azért nem, mert a babiloniak már több mint 1000 évvel a görögök előtt foglalkoztak trigonometriával. Ezt bizonyítja egy 3700 éves, törött, ékírásos agyagtábla, a Plimpton 322 is, amit ugyan már évtizedek óta tanulmányoznak régészek és matematikusok, a teljes titkát azonban csak most sikerült megfejteni.

A sydneyi New South Wales Egyetem kutatói rájöttek, hogy a táblán lévő, 4 oszlopba és 15 sorba rendezett számok soronként egy-egy derékszögű háromszög oldalait jelölik. Ráadásul a tábla készítője a görögökétől teljesen eltérő trigonometriai megközelítést alkalmazott, ugyanis nem a szögekre koncentrált, hanem az arányokra.

A tábla pedig nemcsak a világ első ismert trigonometriai táblázata, hanem máig a legpontosabb ismert trigonometriai táblázat is.

Ennek oka, hogy a babiloni matematika nem 10, hanem 60-as alapú számrendszert alkalmazott, aminek előnye, hogy a 60-at sokkal több egész számmal lehet elosztani úgy, hogy egész számot adjon ki, így sokkal pontosabban lehetett számolni vele, mert kevésbé kellett a zárt alakban nem leírható törtekkel vesződni. A kutatók szerint ezért a babiloni matematika nemcsak a mai oktatásban, de az építészetben és a számítástechnikában is meg tudná könnyíteni az életünket.

A kutatás során az is kiderült, hogy az elképesztő munkával megalkotott tábla valószínűleg nem oktatási segédeszköz volt, hanem építészeti szerszám, hiszen sokat segíthetett a babiloni épületek tervezésében. A kutatók szerint a táblának eredetileg hat oszlopa és 38 sora volt.

A babiloniakról a mai napig keveset tudunk, és ugyan sok agyagtábla maradt fenn tőlük, ezeket azonban eddig nem tanulmányozták annyira behatóan, mint a Plimpton 322-t. A régészeti leletek mellett főleg görög feljegyzésekből tudjuk, hogy a mezopotámiai civilizáció elképesztően fejlett technológiával hozott létre a világ más részein élők számára csodának számító épületeket, de eddig nem volt világos, hogyan birtokolhatták az ilyen épületek tervezéséhez szükséges matematikai ismereteket. A Plimpton 322 azonban most megmutatta, mennyire fejlett is volt a babiloni matematika.

A táblát egyébként a XX. század elején találta meg Edgar Banks régiségkereskedő-régész-diplomata (ő lehetett a mintája Indiana Jones karakterének), majd eladta George Plimptonnak, aki egy New York-i kiadóvállalat ura volt. Plimpton a leletet a harmincas években adta a Columbia Egyetemnek. (Guardian)

UPDATE 2017.08.30.

Miután a fenti hír bejárta a világsajtót, kiakadt a tudományos szféra, és több cikk is megjelent arról, hogy az ausztrál felfedezés jelentőségét jelentőségét eltúlozta a média, igazából már évtizedekkel ezelőtt is tisztában voltak vele a tudósok, hogy a Plimpton 322 egy trigonometriai táblázat. Csak abban nem értenek egyet, mire használták. A mostani ausztráliai kutatás szerint tervezési segédeszköz volt az építészetben, de többen továbbra is szkeptikusan állnak ehhez.