Szombat délután a Gödör Klubban ültek össze az ellenzéki pártok vezetői, hogy a Közös Ország Mozgalom rendezvényén beszéljék át, hogyan fussanak neki a jövő évi választásokra. 

A Gulyás Mártonék által életre hívott Közös Ország hónapok óta próbálkozik azzal, hogy a rengeteg belső feszültségtől terhelt ellenzéki pártokat az összefogás, vagy legalább a minél szorosabb közös koordináció felé terelje. Ezt a célt szolgálta az Alkotmány utcában felállított Agóra is, ahol egy új, a jelenleginél jóval arányosabb választási törvény tervezetét rakták össze az ellenzéki pártok, illetve próbálkoztak közös tüntetés szervezésével is október 23-ára, de ebből végül több párt is kihátrált. 

A szombati programra a szervezők a Jobbik kivételével hívták meg az ellenzéki pártok képviselőit, végül a Momentum és az LMP nem küldött senkit, így Gyurcsány Ferenc (DK), Fodor Gábor (Liberálisok), Gőgös Zoltán (MSZP), Kajdi József (MOMA) és Karácsony Gergely (Együtt-Párbeszéd) vett részt a rendezvényen. 

A Közös Ország szervezői két projektbe próbálják most bevonni a pártokat. Egyrészt elhívták azokat a szakmai szervezeteket, rendszerkritikus mozgalmakat, melyek az elmúlt hét évben egy-egy szakpolitikai téma mentén próbáltak tárgyalási pozícióba kerülni, fogalmaztak meg javaslatokat, de nem jártak sok sikerrel. 

Olyan területekről van szó, mint mondjuk az oktatás, amivel kapcsolatban Törley Katalin képviselte a Tanítanék mozgalmat, az egészségügy, amit a miskolci védőnői szakszervezet vezetője, Varga Andrea és az egykori államtitkár, Kincses Gyula képviselt, de külön téma volt a lakhatás, a jogállamiság, a médiahelyzet, a munkavállalás, az antikorrupció és a földpolitika is. 

A cél az, hogy minden területen megállapítsák, melyek lennének azok a legfontosabb változtatások, amiket egy esetleges 2018-as kormányváltás után azonnal meg kéne lépni, az így kirajzolódó minimumprogramhoz pedig a meghívott pártok képviselői csatlakozhatnak, illetve a következő hónapokban közösen rakhatnának össze olyan alapvetéseket, melyeket mindannyian elfogadnak. Hasonló történt már a közelmúltban a választási törvénnyel, illetve a lakhatási témában A Város Mindenkié is fogalmazott meg olyan követeléseket, melyhez hat ellenzéki párt csatlakozott. 

Gulyás Márton még a rendezvény előtt beszélt nekünk arról, hogy a cél az, hogy ezek a szakpolitikai szereplők szorosabb kapcsolatba kerüljenek az ellenzéki pártokkal. És ha nem is lesz jövőre kormányváltás, akkor is lehet előnye annak, ha a parlamentbe bekerülő ellenzéki pártok és az egyes témákkal foglalkozó szervezetek között létrejön egy együttműködési gyakorlat. 

Megmérnék, ki mennyire népszerű

A másik projekt lényege pedig az, hogy három közvélemény-kutató, a Medián, a Tárki és a Závecz részvételével egy konzorciumot hoznak létre, és egy közösségi finanszírozási kampány segítségével január végén, február elején megmérnék a választókörzetekben, ki számít helyben a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek.

Reprezentatív, ezer fő személyes megkérdezésére alapuló kutatás a terv, ideális esetben mind a 106 választókörzetben. Ez azonban meglehetősen drága projekt, körzetenként kétmillió forint a költsége egy ilyen kutatásnak, ezért a megmért körzetek száma a befolyt összegtől fog függni. Ha pedig nem jön össze elég pénz mind a 106 körzetre, akkor a billegő, bizonytalanabb körzeteken lesz a fókusz. Nem véletlen, hogy Gulyás a szombati rendezvényen Magyarország történetének legnagyobb közösségi finanszírozási kampányának nevezte a projektet. 

Gulyás elmondása szerint azt látni, hogy az ellenzéki pártok jelenleg nem akarnak vagy nem tudnak szorosabb szövetségi politikát folytatni, hiába van erre egy erős társadalmi igény. Ezek a közvélemény-kutatások szerinte abban segíthetnek, hogy a 106 körzetben ennek ellenére is javuljon a koordináció lehetősége. 

A jelöltállítás határideje február 16-a, azaz a január végi mérések egy utolsó visszajelzést adhatnak arról, melyik felmerült ellenzéki jelölt a leginkább beágyazott a körzetben. A kutatásban mérnék a Jobbik és a Momentum jelöltjeit is, ahogy az összes jelöltet állító ellenzéki párt képviselőjét is, az viszont még kérdés, hogy hol húznák meg a határt a független jelöltek esetében, hiszen nyilván több tucat névvel nincs sok értelme egy ilyen közvélemény-kutatásnak. 

A Közös Ország ezen kívül a hazai pártok mellett a külföldön élő szavazókat is próbálja majd megszólítani. Mivel 2014-ben csak a nyugat-európai országokban élő magyarok töredéke, 25 ezer olyan ember szavazott, most az a terv, hogy a választás idejére a helyi közösségekkel együttműködve különféle programokat, koncerteket szerveznének az adott országban élő magyaroknak. 

A problémát ugyanis az jelenti, hogy míg a határontúli területeken élő magyarok szavazhatnak levélben, a nyugati országokban élő magyar állampolgárok nem, ők csak a helyi külképviseleten tehetik ezt meg, ami sokszor több száz kilométerre fekszik otthonuktól. Ezért felmerült az is, hogy közösségi gyűjtés után buszokat béreljenek majd pár országban, illetve hogy segítsék összekötni az autóval szavazni induló választókat a többi ugyanott élő magyar szavazóval, hogy együtt utazzanak el a konzulátushoz.