Csütörtök délelőtt tartották az Európai Parlament állampolgári jogok, igazságügyi és belügyi bizottságának (LIBE) meghallgatását, amin a magyar jogállam helyzete volt a téma. Az EU ugyanis a hetes cikkely alapján vizsgálni kezdte, hogy Magyarországon érvényesülnek-e az uniós alapértékek. Ilyenre még nem volt példa az unió történetében, és ennek a vizsgálatnak a része volt a mostani meghallgatás.

A kormánymédia alaposan rákészült az eseményre: mivel a bizottság meghívta a Magyar Helsinki Bizottság vezetőjét, Pardavi Mártát és Polyák Gábort, az Open Society által alapított Mérték Médiaelemző Központ vezetőjét is, hogy a civil törvényről és a média helyzetéről beszéljenek, az elmúlt napokban az esemény jelzőjévé vált, hogy Magyarország Soros vérpadjára kerül. Legutóbb ma nyilatkozott Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról, hogy Soros barátai hallgatják meg Soros embereit, Kovács Zoltán pedig boszorkányüldözésről és koncepciós perről beszélt.

Ehhez képest a vitán elsőként megszólaló Szijjártó Péter egészen más hangot ütött meg az EP-ben, mint amikor saját szavazóikhoz beszélnek: 

megköszönte a vita lehetőségét, és azt mondta, soha nem ugrunk el a vita elől, és örül a kitüntetett figyelemnek.

„Sok minden nem fog tetszeni Önöknek, amit mondani fogok, de a magyar embereknek sokszor nem tetszik, amit Önök mondanak” - mondta Szijjártó, aki szerint a magyarok mást gondolunk nemzetről, nemzeti büszkeségről, határvédelemről. Szerinte a képmutatás és a politikai korrektség kezdi eluralni a vitákat az unióban, ehelyett inkább őszintén kell beszélni. Megvédte a nemzeti konzultációt, és azt mondta, a legutolsó lehetőségig elmegy a kormány minden olyan ügyben, ahol a magyar emberek kinyilvánított akaratával ellentétes döntés születik. Elmondta, az illegális bevándorlás meghatározó sorskérdés a kontinens jövője szempontjából.

Ezután Pardavi Márta arról beszélt, a kormány szisztematikusan leépíti a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a magyar intézmények súlyosan meggyengültek, sajtó leépült. Így pedig a kormányzatot nem lehet elszámoltatni. A Helsinki Bizottság vezetője azt mondta, agresszív propagandakampány zajlik a civil társadalom ellen, megfélemlítik őket. Szerinte a civiltörvény orosz mintára született meg.

Polyák Gábor a médiaváltozásokat ismertette konkrét példákkal a Népszabadságtól Mészáros Lőrincen keresztül Matolcsy Ádámig. Végül Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ elemzője beszélt arról, hogy valójában szuverenitási vita van az unió és a magyar kormány között.

EP-képviselők kérdései után a végén Szijjártó Péter ismét elmondta: 

fontos, hogy a jövőről szóló vitáinkat érzelmi kitörések helyett józan ésszel vívjuk meg, érzések helyett a konkrétumok domináljanak.

Szerinte Magyarország az erős EU-ban érdekelt.

Hogy mennyire volt komoly ez az egész? Abból a szempontból igen, hogy először jutott ide a 7-es cikkely az EU létezése óta. Abból a szempontból viszont már kevésbé, hogy csak jövőre szavaz az EP a vizsgálat végén, és bármire is jutnak, a kormány valószínűleg akkor is számíthat a lengyelekre. Egy ilyen meghallgatásnak nincsenek  erős következményei - vagyis a Fidesz erőpolitikája szempontjából szinte jelentéktelen. A sokkal finomabb EU-s logika szempontjából viszont mégiscsak komoly dolog egy ilyen esemény, és önmagában annak volt szimbolikája, hogy megtartották. A Fidesz pedig, ezt pontosan tudva elment, és elővett egy olyan puha hangot, amit a választási kampányban nem fogunk hallani.