Az orosz hadsereg vezérezredesét azonosították a maláj gép lelövésének egyik kulcsfigurájaként

külföld
2017 december 09., 07:02
comments 182

2014. július 7-én Kelet-Ukrajna fölött lelőtték a Malaysian Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét. A fedélzeten mindenki meghalt, a tragédiának 298 halálos áldozata volt. Mivel a repülőt háborús területen lőtték le, a roncsok pedig az oroszok és az oroszbarát ukrán szeparatisták által ellenőrzött területre zuhantak, a baleset utáni nyomozást rengeteg dolog nehezítette, de főleg az, hogy az oroszok mindenáron titkolni akarták, hogy nekik vagy az általuk támogatott milíciáknak bármi köze lehetett a dologhoz.

Az elmúlt több mint 3 évben persze rengeteg dolog derült ki a tragédiáról, például az, hogy a repülőt egy szovjet gyártmányú, Bukkal, azaz közepes hatótávolságú légvédelmi rakétával lőtték le, hogy a rakétát a szeparatisták által ellenőrzött területről indították, és hogy a szállító-indító jármű, amiről kilőtték a rakétát, az ukrán-orosz határon át érkezett a térségbe, és Oroszország felé is hagyta el azt.

link Forrás

Az gép lelövése ügyében eljáró, holland hatóságok által vezetett nemzetközi nyomozócsoport 2016 szeptemberében nyilvánosságra hozott több telefonbeszélgetést, amikben szerintük a tragédiához köthető személyek beszélgetnek, olyan katonák, akik a maláj gép lelövésekor vezető pozíciókban lehettek a szakadárok között. A nyomozócsoport azt kérte, hogy jelentkezzenek azok a tanúk, akiknek információjuk van a hangfelvételen szereplőkről, és segíthetnek azonosítani őket.

A felvételeken szereplő két férfiről annyit lehetett tudni, hogy a kódnevük Delfin és Orion, kereszt- és apai nevük pedig Nyikolaj Fjodorovics és Andrej Ivanovics. Nyikolaj Fjodorovics, azaz Delfin parancsnoki pozícióban lehetett, és elég valószínű, hogy a férfit Moszkvából küldhették, hogy koordinálja a hadmozdulatokat.

A Bellingcat nevű oknyomozó-csoport és a The Insider nevű lap most azt állítják, hogy egy több hónapos, közös nyomozásuk eredményeképp sikerült azonosítaniuk Delfint, aki nem más, mint

Nyikolaj Fedorovics Tkacsov vezérezredes, aki jelenleg is fontos pozíciót tölt be Oroszország Központi Katonai Körzete.

Fokozatosan jutottak egyre közelebb Tkacsovhez, majd mikor a gyanú már elég erős volt, megkeresték a vezérezredest azzal, hogy interjút készítenének vele. Felvették a hangját, majd ezt egy amerikai és egy litván szakértőközponttal elemeztették a mintákat. Mindkét helyszínen úgy ítélték meg, hogy nagy vagy nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a nyomozócsoport által eredetileg közzétett hangfelvételeket Tkacsov vezérezredes hangja hallható.

photo_camera Tkacsev 1998-ban (a középső, fehér kalapos embertől balra) Fotó: Wikipedia

Tkacsov a rendelkezésre álló adatok és saját elmondása alapján a nyolcvanas években kezdte katonai pályafutását még a szovjet hadseregben. Gyorsan emelkedett a ranglétrán, szolgált Kelet-Németországban, Nyugat-Ukrajnában és a szovjet távol-keleten is, aztán a kilencvenes évek elején Leningrádba került, már elég magas parancsnoki pozícióba. Tkacsov mindkét csecsen háborúban szolgált, és az általa vezetett dandár nagyon fontos szerepet is játszott Groznij 1994-es újévi megtámadásában.

A csecsen háborúk után az uráli katonai körzet fegyveres erőinek helyettes parancsnoka lett, 2005-ben pedig a szibériai katonai körzet. 2006 és 2008 között pedig a keleti régió hadászati főparancsnoka. 2007-ben még a burjátföldi választáson is bejutott a parlamentbe Putyin pártjának színeiben.

A hivatalos források szerint 2010-ben Tkacsov elhagyta a hadsereget, de ennek ellenére több pozícióban is feltűnt az orosz fegyveres erők körül, 2011-ben például ő lett az orosz hadsereg legfőbb tanácsadója Szíriában, és sokáig együttműködött Bassár al-Aszad kormányával. Közben fontos helyen ült a rendszeres moszkvai katonai parádékon, jelezve, hogy a befolyása nem csökkent azzal, hogy hivatalosan már nem tartozik a hadsereg állományába.

2014-től 2015 nyaráig azonban nincs nyoma annak, hogy megjelent volt bármilyen nyilvános rendezvényen Oroszországban, sőt, az sem derül ki a neten elérhető adatokból, hogy hol volt egyáltalán ebben az időben a tiszt. Erre is magyarázatot adhat, ha Ukrajnában volt, hiszen az orosz kormány 2014 óta (kevés sikerrel) titkolni igyekszik, hogy orosz hivatásos katonák is harcolnak Kelet-Ukrajnában. Ha Tkacsovet kifejezetten Moszkvából küldték az ottani műveletek vezetésére, akkor pedig érthető, hogy a szokásosnál is nagyobb a titkolózás.

Ukrajnai szakadárvezérekkel készített interjúkból azonban már korábban kiderült, hogy Delfinnek nem sikerült érdemben gatyába ráznia a kelet-ukrajnai felkelőket, ezért 2015-ben visszarendelték Oroszországba. Tkacsov is ebben az időben tűnik fel újra orosz forrásokban: a jekatyerinburgi Szuvorov Katonai Akadémia vezetője lett.

A nemzetközi nyomozócsoport nem hozta nyilvánosságra, hogy a Delfin és Orion közötti telefonbeszélgetések egészen pontosan hogyan köthetőek a maláj gép lelövéséhez, az viszont eléggé nyilvánvaló, hogy Delfin a tragédia idején a luhanszki régió katonai vezetője lehetett, ebben a minőségében pedig ha áttételesen is, de felelőssé tehető a tragédiáért is, amennyiben azt tényleg az oroszok és a szakadárok tévedése okozta.

Emellett, ha a Bellingcat nyomozása helytálló, akkor Tkacsov a legmagasabb rangú orosz hivatásos katona, akit a kelet-ukrajnai háborúhoz sikerült kapcsolni, bizonyítva, hogy a térségben tényleg harcolnak orosz reguláris erők is az ukránokkal.

(Az azonosítás alapjául szolgáló hangmintákat meghallgatni és a nyomozásról bővebben olvasni a Bellingcat oldalán érdemes.)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.