Hát ez jó muri lesz, kár, hogy nem láthatjuk majd élőben. Donald Trump január 24-én bejelentette, hogy kész akár eskü alatt beszélni Robert Muellerrel, az elnök kampánystábja és Oroszország kapcsolatait, illetve az e tárgyban folyó nyomozás akadályozására tett fehér házi próbálkozásokat vizsgáló különleges ügyésszel. Ez még úgyis mókásnak ígérkezik, hogy az elnököt nyilván elkísérik majd ügyvédei, akik nyilván megpróbálnak majd időben közbevágni, mielőtt az Egyesült Államok beteges hazudozó elnöke kényszert érezne, hogy hazudjon valamit. Muellernek valószínűleg meg se kell majd erőltetnie magát, hogy csőbe húzza az elnököt, aki a Washington Post összesítése szerint csak az oroszügyi vizsgálat témájában 138 különböző hazugságot mondott, a sok ismétlés miatt ezernél is többször elnöksége első évében.

Tényleg őszintén sajnálom, hogy a meghallgatás nem lesz nyilvános, mert kiváló szórakozásnak ígérkezik. Különös tekintettel arra, hogy Mueller akár arról is faggathatja Trumpot, hogy tavaly júliusban valóban ki akarta-e őt rugatni az elnök. A New York Times értesülései szerint pont ez történt: Trump, miután az FBI igazgatóját már eltávolította a nyomozás miatt, a nyáron a különleges ügyészt is le akarta váltani. Ebben végül csak az akadályozta meg, hogy a Fehér Ház vezető jogtanácsosa, Donald F. McGahn lemondással fenyegetőzött. A Fehér Ház ügyvédei a jelek szerint vért izzadva próbálják megakadályozni, hogy Trump teljesen egyértelműen az igazságszolgáltatást akadályozó intézkedéseket hozzon - ezek miatt akár alkotmányos vád alá is helyezhetnék, ami akár az elnöksége végét is jelentheti. Michael Wolff Tűz és Düh című könyve szerint Comey kirúgása előtt egy fehér házi jogtanácsos, Uttam Dhillon konkrétan azt hazudta Trumpnak, hogy erre nincs joga. 

Trump maga amúgy úgy érzi, hogy igaztalanul félreértelmezik a szavait, amikor ő csak védekezni próbál a vádakkal szemben. Szerinte csupán arról van szó, hogy ő "visszaüt", és erre mondják mások, hogy "oh, hát ez obstrukció!". Trump mindezt egy rögtönzött, húsz perces beszélgetés során osztotta meg a sajtóval, amely után Ty Cobb, a Fehér Ház egyik, a nyomozással foglalkozó ügyvédje már azzal igyekezett tompítani az elhangzottakat, hogy az elnök kapkodva beszélt, és valójában csak azt akarta mondani, hogy kész találkozni Muellerrel. És ez csak egy rögtönzött sajtótájékoztató volt, nem egy FBI-meghallgatás.

Lesz még rosszabb

Legutóbb ott hagytuk abba a történetet, hogy Robert Mueller különleges ügyésznél sorra gyűlnek a bizonyítékok arról, hogy Trump akadályozhatta az igazságszolgáltatást. Ekkor már Mueller birtokában voltak Trump volt kabinetfőnökének feljegyzései, melyek megerősítették James Comey, az FBI később pont az oroszügyi vizsgálat miatt leváltott főigazgatójának saját kezű feljegyzéseit azokról a találkozókról, ahol Trump arra próbálta rávenni őt, hogy nyilvánosan tisztázza a folyamatban lévő nyomozás vádjai alól.

A szakértők akkor úgy vélték, hogy ez talán még nem elégséges bizonyíték, és a vád erősebb lenne, ha legalább egy tanú állítaná, hogy Trump hamis tanúzásra akarta rávenni beosztottjait. Mueller se gondolhatta ezt másként, legalábbis azóta

• nagyesküdtszéki idézéssel fenyegetve rávette Steve Bannont egy elbeszélgetésre;
  
• meghallgatta Trump igazságügyi miniszterét, a nyomozás felügyeletéről önként lemondó Jeff Sessionst.
  

Az utóbbi önmagában is elég sajátos helyzetet teremtett. Sessions ugyan Trump határozott kérése ellenére önként lemondott a nyomozás felügyeletéről, igazságügyi miniszterként továbbra is ő felügyeli az ügyben nyomozó FBI-t. A meghallgatáson pedig első kézből tudhatta meg, hogy Mueller és a nyomozók tulajdonképpen mi után nyomoznak, miről lehet tudomásuk.

Sessions meghallgatásának tehát a nyomozás szempontjából is voltak kockázatai, de ettől még megkerülhetetlen volt. Az alabamai politikus Trump egyik legkorábbi támogatója, kampánya külpolitikai főtanácsadója volt, így közvetlen munkatársa volt az a George Papadopoulos, aki már bűnösnek vallotta magát abban, hogy hazudott az FBI-nak az oroszokkal való kapcsolatáról. Sessions erről egyelőre még csak az amerikai törvényhozásnak hazudott miniszteri meghallgatásán. Sessions emellett koronatanú lehet az igazságszolgáltatás akadályoztatása vádjában is, már csak a Comey kirúgásában játszott aktív szerepe miatt is.

Steve Bannon meghallgatásai miatt is van okuk aggódni Trump ügyvédeinek. Bannon, aki az elmúlt évben készségesen szivárogtatott információkat a sajtónak, és nyilatkozta névvel, hogy már-már hazaárulásként értékelte az ifj. Donald Trump találkozóját a Kremlnek dolgozó orosz ügyvédnővel, kongresszusi meghallgatásán már szűkszavúbb volt, és gyakran hivatkozott azokra az elnöki előjogokra, amiket szivárogtató főstratégaként még gond nélkül vett semmibe. Mueller előtt már nem lehet ennyire szemérmes, a nagyesküdtszéki idézés megúszásának feltétele, hogy együttműködjön a nyomozással, és válaszoljon a kérdésekre. A CNN értesülései szerint Mueller még ebben a hónapban meghallgathatja Bannont, információik szerint az ügyészt leginkább Michael Flynn és James Comey kirúgásának körülményei és előzményei érdekelhetik.

Rászállhatnak Trump pénzügyeire

És ez még nem minden. "Ugye érted, hogy mire megy ki ez az egész? Ez az egész a pénzmosásról szól. Mueller elsőként Weissmant választotta, és ő a pénzmosó embere. Trumpot Manaforttal, az ifjabb Donnal és Jared Kushnerrel tudják megbaszni" - világosította fel a maga jellegzetes trágár stílusában Michael Wolffot, a Tűz és Düh szerzőjét Steve Bannon Mueller egyik személyzetpolitikai döntéséről. Az emlegetett Andrew Weissmann az igazságügyi minisztérium csalás elleni részlegét vezette, mielőtt csatlakozott volna a különleges ügyész stábjához, de ennél is fontosabb, hogy ő volt az eljáró ügyész Trump egyik leggyanúsabb üzleti partnere, Felix Sater pénzmosási ügyében. Sater orosz pénzeket mosott tisztára Floridában, ahol Trumpnak is jelentős ingatlanbefektetései voltak.

Nem véletlenül ritkák a nagypolitikában az ingatlanmágnások. Kevés üzletág van jobban kitéve a pénzmosásnak az ingatlanozásnál, ahol gyorsan lehet venni és eladni, és ahol még a legnagyobb szereplők is gyakran küzdenek likviditási gondokkal. Trump bizonyosan ilyen szereplője volt a piacnak, a kaszinói bedőlése után alig akadt bank, ami finanszírozta volna. Oroszország viszont tele van egymástól néha nagyon nehezen megkülönböztethető oligarchákkal, maffiózókkal, politikusokkal és az üzleti életbe beépült kémekkel, akiknek van igényük pénzek tisztára mosására. Trumpnak pedig kiterjedt kapcsolatai voltak az ezekkel a csoportokkal intenzíven üzletelő figurákkal, mint amilyen Felix Sater is volt. Glenn Simpson, az immár legendás Steele-dossziét megrendelő Fusion GPS oknyomozó újságíró származású alapítója novemberi kongresszusi meghallgatásán utalgatott is a gyanújára, hogy az oroszok Trump ingatlanbizniszét is pénzmosásra használhatták.

Simpsonnak legalább egy bizottsági tag, a demokrata Adam Schiff érdeklődését felkeltette. "A vádak közül engem leginkább a pénzmosás aggaszt. És nem Manafort pénzmosása [Trump egykori kampányfőnöke ellen pénzmosás miatt emelt vádat Mueller], hanem az, hogy az oroszok a Trump Organizationon keresztül is pénzt moshattak. Amikor kompromatról beszélünk, mindenki a pikáns videóra gondol. Pedig ha az oroszok valóban pénzt mostak, az valóban erős adu lenne a kezükben az Egyesült Államok elnöke ellen" - mondta David Grahamnek, az Atlantic újságírójának.

Schiff szerint az a minimum, hogy utána kéne járni ennek a szálnak. "Mielőtt utánajártunk volna a vádaknak, hogy Trump emberei titokban oroszokkal találkozgatnak, azok csak vádak voltak, de mind igaznak bizonyultak. Az is cska egy vád volt, hogy [a bukott nemzetbiztonsági főtanácsadó, Michael] Flynn titkos párbeszédet folytatott az oroszokkal, de miután megvizsgáltuk, igaznak bizonyult. Egyszerűen nincs más mód ezeknek a vádaknak a megerősítésére vagy elvetésére anélkül, hogy kivizsgálnánk" - mondta, és meg is jelölte, hogy elsőként honnan kéne iratokat bekérni. A Deutsche Banktól, ami még akkor is üzletelt Trumppal, amikor erre már nagyon kevés bank volt hajlandó, és amely tavaly 425 millió dolláros büntetést fizetett, mert az amerikai hatóságok szerint tíz milliárd dollár orosz pénz tisztára mosásában segédkezett.

Trump 2017. július 19-én teljesen váratlanul, ráadásul fehér házi kommunikációs stábja tudtán kívül interjút adott a New York Timesnak. Ebben elég nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy ha Mueller a családja pénzügyeit is vizsgálni kezdené, azt olyan vörös vonalnak tekinti, amit szerinte az ügyész nem léphet át. Bannon, aki ekkor még meghatározó figura volt a Fehér Házban, szó szerint örjöngött. "Miért mondta, hogy a családja pénzügyei érinthetetlenek? Hahó, ők [Mueller és stábja] maguk határozzák meg a mandátumukat" - hordta le Trumpot, hozzátéve, hogy ha netán leváltaná Muellert, bárkit is nevezne ki a helyére, a szenátorok felesketnék, hogy egyből a Trump-család pénzügyeinek vizsgálatával folytassa a nyomozást. Itt talán még nem tartunk, de vannak arra utaló jelek, hogy Muellert és az FBI-t igenis érdeklik, hogy milyen pénzek érkezhettek az USA-ba Oroszországból a 2016-os kampányban.