Amikor Kósa Lajost a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős miniszterré nevezték ki, egyből sejteni lehetett, hogy az új feladat parádés átadási beszédeket fog hozni, és ahogy beindul a kampány, nem is fogja vissza magát. 

A miniszter hétfőn a 4,4 milliárdból épülő Kaposvár Aréna bokrétaünnepén mondott beszédet, és nem kerülgette a kényes kérdéseket sem. Egyből belevágott, hogy óriási vita zajlik az országban arról, hogy kell-e ennyi sportlétesítmény az országba. 

De szerinte az egész vita csak akkor érthető, ha ezzel összevetjük a kormány és az ellenzék kultúrával kapcsolatos felfogását.

Kósa már az elején leszögezte, hogy számukra, a sport és a testkultúra a kultúra elválaszthatatlan része, ahogy azt már az ókori görögök is megmondták. Ezért gondolják úgy, hogy a sportcsarnokon építése is a kultúrát erősíti. Felhozta azt is, hogy színházat sem azért építenek, mert pénzt akarnak keresni, ahogy azt sem kérdezi senki, hogy a Magyar Nemzeti Galéria mennyit hoz a konyhára. Kósa elárulta, hogy az utóbbi egyébként csak akkor hozna, ha minden képét eladnák.

Toldi = töltött káposzta

Majd kifejtete, hogy miközben az ellenzék a testkultúrát nem tartja a kultúra részének , addig a kormány még a gasztrokultúrát is oda sorolja:

„Azt gondoljuk, hogy a magyar töltött káposzta éppúgy a magyar kultúra és civilizáció elválaszthatatlan része, mint Arany János Toldija és egyébként M. S. mester festményei. És Puskás teljesítménye. És nyugodtan mondhatom, önök jobban ismerik, az alpolgármester úr aranyérme a kajak 500-on.”

Kósa elmondta, hogy így vagyunk együtt magyarok, így ismernek bennünket, ez a mi civilizációnk, ez a mi kultúránk. Ahogy az sem merül fel, hogy a színház helyén jobban jövedelmező „kínai turkálót” működtessenek, úgy a sportcsarnokoknál is az az első szempont, hogy a magyar kultúrát gyarapítsák. 

Majd a megnyitóbeszéd után a a bokrétát is felvonták:

A kérdés már csak az, hogy mit szól a töltött káposztás összehasonlításhoz az Arany János-emlékév fővédnöke: 

Németh Szilárd.