A rendszerváltás óta eltelt idő 42,1 százalékában Orbán Viktor irányította az országot. Ha végig kitölti az újabb ciklusát, akkor elmondhatja majd magáról, hogy egymaga annyi ideig volt miniszterelnök, mint az összes többi kormányfő együtt 1990 óta.  

Az új, központilag készített állami törtélenelemkönyvekbe már így is bekerült Orbán, de 2020 novemberében jöhet el az a pillanat, amikor a teljes magyar történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke lesz. Tisza Kálmánt előzi majd, aki 1875 és 1890 között volt egyhuzamban kormányfő. 

Orbán a győzelmével egyenlített. Nyolc parlamenti választáson vezette eddig a Fideszt, négyszer nyert, négyszer veszített, meglehetősen egyenetlenül elosztva. Az első öt parlamenti választásából négyet veszített, az utolsó háromból hármat nyert. 

Európában csak Angela Merkel van hosszabb ideje nála hatalmon, mármint, ha Vlagyimir Putyint nem számítjuk a kontinens demokratikus részéhez, mert a nagy barát 1999. december 31. óta irányítja Oroszországot hol elnökként, hol - az elnöki hatalom korlátozásának kijátszása miatt - miniszterelnökként. Nálunk, ha Orbán Viktor valamiért államfő akart volna lenni, lassan már a kétszer ötéves elnöki mandátuma is a végéhez közeledne. A miniszterelnöki posztra azonban semmiféle korlátozás nem vonatkozik, Orbán akárhányszor újraválasztható. 

A kormány által szívesen emlegetett nagy bevándorlóellenes politikai szövetséget, a V4-eket rövid időn belül politikai válságok rázták meg, negyed év alatt miniszterelnökváltás volt Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában. A Fidesz legeurópaibbnak tartott képviselője, Szájer József ugyan Sorost látatta a háttérben, ennél alighanem bonyolutabb a magyarázat.

Amióta Orbán megkezdte újabb miniszterelnöki munkáját 2010 óta, velük dolgozott a szomszédos országokból+Lengyelország és Csehország (kiemelve a női kormányfők):

• a románoknál hét miniszterelnök volt (Emil Boc, Mihai Răzvan Ungureanu, Victor Ponta háromszor, Dacian Cioloș, Sorin Grindeanu, Mihai Tudose, Viorica Dăncilă), és négy ügyvivő segítette még az idegelenes időszakot.
• a szerbeknél négy miniszterelnök volt (Mirko Cvetković, Ivica Dačić, Aleksandar Vučić, Ana Brnabić). 
  
• a horvátoknál négy kormányfő találkozhatott Orbánnal (Jadranka Kosor, Zoran Milanović, Tihomir Orešković és Andrej Plenković)
• a szlovéneknél is négy (Borut Pahor, Janez Janša, Alenka Bratušek és Miro Cerar)
• Ausztriában 2010 óta a harmadik kancellár van hivatalban (Werner Faymann,  Christian Kern, Sebastian Kurz), illetve volt két hétig egy ideiglenes kancellár is
• Szlovákiában nemrég söpörte el a meggyilkolt újságíró miatti tiltakozás Robert Ficót. Ő kormányfő volt Orbán 2010-es visszatérésekor, aztán jött alig két évre Iveta Radičová, majd visszatért Fico. Valamiért úgy gondolta, hogy megpróbálja magát köztársasági elnökké választatni (ott közvetlen államfőválasztás van), de Andrej Kiska legyőzte Ficót 2014-ben. Így maradt kormányfő, egészen március 22-éig, amikor lemondott, és Peter Pellegrini lett a megbízott szlovák kormányfő. 
• Ukrajnában így nézett ki 2010 óta a kormányfők sorrendje: Mikola Janovics Azarov,  Arszenyij Petrovics Jacenyuk, Volodimir Boriszovics Hrojszman. (Két ideiglenes kormányfő is volt, rövid ideig). 
• Csehországban ők váltották egymás Orbán második-harmadik kormányzása alatt: Jan Fischer, Petr Nečas, Jiří Rusnok, Bohuslav Sobotka, december óta Andrej Babiš a kormányfő. 
  
• Lengyelországban őket koptatták el ez idő alatt: Donald Tusk, Ewa Kopacz, Beata Szydło, december óta pedig Mateusz Morawiecki a miniszterelnök.

Magyarországon eleve stabilnak számít a politikai rendszer, a választáson győztes pártok 1990 óta minden alakommal kitöltötték a négyéves ciklust. A szocialistáknak ehhez ugyan kétszer miniszterelnököt kellett váltaniuk, de előrehozott választás egyszer sem volt. Az egymás után harmadszor is behúzott kétharmad sem utal arra, hogy a Fideszben már építenék Orbán utódját.