Bárkit szívesen fölvesz vagy lehúz listájáról a Figyelő, szerintük ez az újságírás

Fájdalmas adást nézhettek végig hétfő este az ATV  Csatt című műsorának nézői, ahol a Figyelő főszerkesztője, Lánczi Tamás és munkatársa, Kiszelly Zoltán néztek szembe Pulai András közvélemény-kutatóval és Antal Attila politológussal. 

Lánczi, a Századvég vezető elemzője, Habony Árpád jobbkeze, londoni tanácsadócégének igazgatója, az évi több milliárd forintos profitot garantáló BAT Pécsi Dohánygyár Kft. dohány-nagykereskedő FB-elnöke az orbánizmus egyik leglelkesebb híve és védelmezője, aki bármilyen helyzetben képes megtámogatni a kormány politikáját vagy aktuális füllentéseit, legyen szó halálbüntetésről, baloldali pártokat támogató bevándorlóhordákról vagy a filmtámogatás dacára kormánykritikus Enyedi Ildikó megrendszabályozásáról.  

Lánczi Tamás a Csatt c. műsor felvételén 2018. április 16-ánFotó: atv.hu

Lánczi éveken keresztül fért hozzá államtitkokhoz, most pedig szerkeszt egy olyan hetilapot, amelybe számonként átlag 12 oldalnyi állami hirdetés jut.

A Figyelő szerint tehát Magyarországon hazaáruló zsoldosok százai dolgoznak a kormány megbuktatásán. Wikipédiáról összeollózott zsoldoslistára (holtak mellett) felkerültek olyan tudományos és közéleti emberek, akik egyébként soha semmilyen politikai aktivitást nem mutattak, többen személyesen is tiltakoztak miatta. Már a felütésnek szánt „2000 magyar Soros-ügynök” mítoszáról is kiderült, hogy nevetséges kamu, tiltakozott miatta az ELTE több mint 300 oktatója és hallgatója, a fideszes értelmiségieket tömörítő Professzorok Batthyány Köre, Perczel István vallástörténész listázása miatt pedig az ortodox keresztények és nagykövetségek is. Olyasvalakit is sikerült rátenni a listára, aki haláláig a Fideszt támogatta. 

„Ez az amit újságírásnak nevezünk, bátran hozzányúlni egy kemény témához” 

– dicsérte a cikket Lánczi főszerkesztő, aki szerint semmi új nincs a műfajban, hiszen a kormányhoz hű, szervilis magyarokkal csinált ilyet a 444 is, majd komoly arckifejezéssel beszélt arról, hogy a kétharmados kormánypárthoz szorgosan dörgölőzők megmosolygása legalább olyan fenyegető lehetett, mint mikor egy kormánylap „hazaárulókat” listáz. 

Fotó: Botos Tamás/444

Lánczi szerint nem volt különb, hogy a Fekete könyvben Magyar Bálint leírta az ő nevét, csak mert  egy több milliárdos kormányzati üzlet haszonélvezője lett, de a legjobb ellenpélda szerinte mégis az, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány egy belső felhasználású, de kiszivárgott dokumentumban neveket sorol, kiknél érdemes lobbizni az Európai Parlamentben. 

Lánczi végig úgy tesz, mint akinek halvány fogalma nincs arról, hogy a parlament előtt hever egy törvénytervezet, amivel a kétharmados kormány épp a listán szereplő emberek egy jelentős részét tervezi megbélyegezni vagy tevékenységüket ellehetetleníteni, 

és később is kikéri magának, hogy őt megpróbálják úgy beállítani, mint akinek köze lenne a kormányhoz vagy annak szándékaihoz. Ezek után ideológiai mankókat is szolgál a listázáshoz: szerinte itt olyan emberekről van szó, akik tudva vagy nem tudva

„a legsúlyosabb szuverenitási kérdésekbe szólnak bele”,

ráadásul civil köntösbe bújva, ezért megérdemlik a figyelmet, hiszen a választóknak igenis joguk tudni, kik és milyen szándékból próbálnak befolyásra törni a közéletben.

Amikor Pulai felveti, miért ne politizálhatnának és mondhatnák el a véleményüket a civil szervezetek képviselői, Lánczi kontráz: csak nyugodtan, de alapítsák meg a Migránspártot vagy a Bontsuk Le a Határzárat Pártot, onnantól tiszta sor minden. 

„Ezekről az emberekről kiderült, azért dolgoznak, hogy ezt a kormányt leváltsák, pártokon kívül. Miért kell játszani az ártatlan civilt, amikor ők egyébként nagypolitikát csinálnak?” 

– viszi be a végső ütést az elemző úr, aki szerint az egész hiszti csak annak szól, hogy a zsoldosok megüzenjék Soros Györgynek, nehogy árván hagyja már itt őket Magyarországon. Ezen a ponton Lánczi tényleg olyan monológot vág le, hogy azon pislogni sem könnyű: 

A műsor egyetlen hibája, hogy kevés tér játéktér marad Kiszellynek. Elhangzik például, hogy „a Figyelő nem a hatalom szempontjából írt cikket, egy újság szerkesztősége döntött úgy, hogy ez egy fontos téma”, és különben is,

szerinte a lista nem személyekről, hanem mechanizmusokról szól.  

A  végére teljesen elszabadul a téboly: amikor Antal Attila felveti, hogy márpedig ő szeretne szerepelni a listán, Lánczi megnyugtatja, ennek semmi akadálya, egyébként pedig bárkit szívesen lehúznak arról, aki nem szeretne rajta lenni. Hazát árulni opcionális dolog, aki úgy kívánja, arra rásütik, de akit zavar, annak szívesen lehúzzák a nevét, mert  

Akit teljes egészében érdekel az ilyesmi, itt megnézheti a teljes adást. 

;