Szerdán bemutatta az Európai Bizottság, hogy milyen költségvetést javasol 2021-2027 közöttre az EU-nak. 

Magyar szempontból az volt a legizgalmasabb kérdés, hogy tényleg benne lesz-e egy konkrét terv arról, hogy a korrupt tagállamoktól elvehetik a támogatásokat.

Tényleg benne van.

A javaslat szerint ha egy tagállam kormánya

• rosszul működteti a pályáztatással foglalkozó hivatalait,
  
• ügyészsége és nyomozói nem járnak el alaposan az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások ügyeiben,
  
• nem garantálja a bíróságok függetlenségét,
  
• nem előzi meg, illetve nem bünteti a csalásokat és a korrupciót az EU-s pénzek gyanús elköltéseinél,
  
• vagynem működik együtt az OLAF-fal és az EU ügyészségével,
  

akkor jöhet a pénzcsap elzárása, meghatározatlan időre, egészen a korrupt és csaló rendszerek kijavításáig.

Nem a büntetéshez, hanem a büntetés elmaradásához kellene minősített többség az országok között

A pénz elvétele úgy nézne ki, hogy az Európa Bizottság jelez, ha valahol gondot lát, aztán legalább egy hónapot ad a problémás tagállamnak, hogy tegyen valamit, ám ha ez elmarad, vagy ezzel elégedetlen a Bizottság, akkor elveszi a pénzt. 

A pénz elvételéhez ráadásul nem kellene a tagállamok kormányait tömörítő tanács kifejezett egyetértése. A pénz elvonását a tanács csak akkor tudná megakadályozni, ha minősített többséggel vétózzák meg a bizottsági büntetést. Ez azt jelentené, hogy a tagállamok legalább 55 százalékának kellene a büntetés ellen szavaznia, de úgy, hogy a vétózok területén éljen az EU lakosságának legalább 65 százaléka.

Ez azt jelentené, hogy Lengyelország és Magyarország nem tudná tovább megvédeni egymást, amikor a többiek a jogállamiság leépítése miatt fellépnének ellenük.

Az állami beruházásoktól vennék el a pénzt

A pénzt csak olyan pályázatoktól vennék el, amelyek állami intézményeket, infrastrukturális beruházásokat érintenének, vagyis például az erasmusos diákoknak nem kellene hazamenniük, és a pályázatokon győztes vállalkozók is megkapnák a pénzüket, ha nem állami építkezésekre nyerték azokat.

A bizottsági javaslatban az is benne van, hogy külön pályázati alapokat nyitnának meg a civileknek, a demokratikus értékek terjesztőinek, a jogállamiságért küzdelmet vívóknak, a kulturális és nyelvi hagyományok ápolóinak. Vagyis csupa olyanra is menne EU-s pénz, ami  magyar kormányt a legjobban idegesítette például a norvég alapok körül.

Magyarországot már az összes olyan kifogással megvádolták az utóbbi években, amelyek mind büntetéseket vonhatnak maguk után a mostani javaslat szerint. 

Nem általános, de nagyon erős felhatalmazás lenne ez

Fontos ugyanakkor, hogy a javaslat alapján nem általában vizsgálnák a jogállamiság helyzetét, hanem kifejezetten az EU-s pénzek elköltése körüli csalásokat szankcionálnák csak. Még a bíróságok függetlensége a legtágabban értelmezhető terület, hiszen itt általában is tehet megállapításokat a Bizottság. Viszont a civil szervezetek elleni törvényt, vagy a CEU kicsinálását közvetlenül nem lehetne ezután sem szankcionálni ezzel a rendszerrel. 

Ugyanakkor az is igaz, hogy nem nehéz korrupciót találni a pályáztatási rendszerben Magyarországon, elég csak erre a tanulmányra rápillantani, hiszen eszerint 8 év alatt 2-3 ezer milliárd forint tűnt el a magyar közbeszerzéseknél. Vagyis ha általában látja veszélyben a demokráciát a bizottság, akkor könnyen találhat valami EU-s pénzosztási hibát egy olyan ország esetében, mint Magyarország, és ezzel minden eddiginél rövidebb pórázra vehetik Magyarországot.

Eddig alig volt büntetési eszköze az EU-s intézményeknek a renitens tagállamokkal szemben. Ami felmerült, az vagy egymás mellett elbeszélő levelezésekben és nyilatkozatokban merült ki, vagy ami komolyabb következményekkel kecsegtetett, azt olyan bonyolult volt érvényesíteni, hogy eleve irreális volt elképzelni, hogy valaha lesz értelme az eljárásnak.

A mostani recept alapján viszont nagyon gyorsan tudná büntetni az Európai Bizottság a korrupciót és csalást elnéző kormányokat. Kérdés, hogy a javaslat átmegy-e az EU-s intézményeken, főleg a tanácson.

Nagy Kelet - Nyugat vita lesz ebből

A keletiek nyilván utálni fogják az ötletet, csakhogy a nyugatiak, különösen a németek, hollandok, franciák, dánok és svédek, vagyis a legtöbb pénzt befizetők, erősen ragaszkodnak hozzá. A következő hónapok vitái arról szólnak majd várhatóan, hogy ezek a nyugati országok a kohéziós pénzek további kifizetését ehhez a javaslathoz kötik majd, és a keletieknek azzal kell szembenézniük, hogy sokkal kevesebb pénzt kapnak, ha nem mennek bele a korrupt módszereik szankcionálhatóságába.

Eleve kisebb a torta

A britek kilépése miatt a Bizottság az eddigi 1 százalékról 1,11 százalékra emelte GNI-arányosan az országok tagdíját, de ez még így sem lesz elég az eddigi szint fenntartására. 

Az agrártámogatásokat és a szegény országoknak járó kohéziós pénzeket így is 5 százalékkal csökkentenék az eddigiekhez képest. 

Sokkal több pénz menne viszont az eddigieknél határvédelemre, és a menekültek beilleszkedését segítő programokra.

Létrehoznának egy új, 25 milliárd eurós keretet, amit kifejezetten olyan strukturális reformokra lehetne csak költeni, amiket az európai szemeszterekben, vagyis a bizottsági ajánlásokban szerepelnek. Ezzel tovább kötnék a tagállamok kezét abban, hogy mire lehet EU-s pénzt költeni. 

Létrejönne egy 30 milliárd eurós hitelalap is, amivel a bajban lévő kormányokat segíthetnék ki, ez egy apró lépés volna az európai IMF megteremtése felé. 

A bizottság azt is javasolja, hogy bizonyos adókból (főleg környezetvédelmi díjakról lenne szó) bizonyos részt közvetlenül az EU szedhessen be, és így saját bevétele is legyen az EU-nak, ne csak a tagállami tagdíjakból gazdálkodhasson.

Óriási vita indul most nyilván a tagállamok között, de az is biztos, hogy ezeket a javaslatokat nem csak úgy kitalálták az EU bürokratái, hanem alaposan felmérték az országok igényeit, és igyekeztek valami kompromisszumos anyagot készíteni. 

A javaslatért felelős Gunther Oettinger német biztos többek között Budapesten is járt egyeztetni. Akkor még azt mondta, hogy nem látja a jogi megoldást arra, hogy a jogállamisági elvárásokat összekössék az EU-támogatások kifizetésével. Mostanra viszont megtalálták azt a paragrafust, ami alapján az EU-s pénzek kezelésében valamilyen módon érintett intézmények helyzetét mégis csak össze lehet kapcsolni a kifizetésekkel.