Ausztria rákapcsolt a Putyinnal való barátkozásra

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Ausztria hasonló hídépítő szerepet akar betölteni az EU és Oroszország közötti konfliktusban, mint amit a magyar kormány szokott emlegetni. Nem meglepő, ha Putyin elnök is vette jelzést, és az újraválasztása utáni első nyugati útja Bécsbe vezetett.

Egy bécsi látogatással mégiscsak erősebben jelezheti, hogy nincs teljesen elszigetelődve Nyugaton, mintha évente kétszer Budapestre utazna. 

Annyi különbség azért volt, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár a közös sajtótájékoztatójukon elmondta: nem akar különutas lenni az Európai Unióban, de szívesen közvetít. Az osztrákok már azzal is gesztust tettek az oroszoknak, hogy nem csatlakoztak azokhoz az uniós országokhoz, amik orosz diplomatákat utasítottak ki. (Pedig még Magyarország is hazaküldött egy oroszt.)

Vlagyimir PutyinFotó: ROBERT JAEGER/AFP

Az osztrákokkal lehet alkudozni a szankciókról

Az orosz elnök hivatalosan azért utazott kedden Bécsbe, hogy megünnepelje az Ausztria és a Szovjetunió közötti gázszerződés 50. évfordulóját, de Putyint sokkal jobban érdekelheti, hogy az osztrák kormány is lobbizzon az Oroszország elleni szankciók feloldásáért. A szankciókat még 2014-ben a Krím-félsziget jogtalan elfoglalása miatt vezették be. Ezeket azóta félévente meghosszabbítják, legközelebb ősszel szavaznak róluk az uniós külügyminiszterek, pont akkor, amikor már az osztrákok viszik az Európai Tanács soros elnökségét.

Bécs támogatná, hogy az oroszok elleni szankciókat fokozatosan feloldják, ha halad az ukrán békefolyamat, de a kisebbik kormánypárt, a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) ezt sem várná meg. Az FPÖ egyébként is szívesen barátkozik az oroszokkal, korábban együttműködési megállapodást is kötött Putyin pártjával, az Egységes Oroszországgal. A párt elnöke, Heinz-Christian Strache alkancellár közvetlenül Putyin látogatása előtt is elmondta egy interjúban, hogy a legfőbb ideje, hogy befejezzék a szankciókat, és normalizálni kell a kapcsolatokat Oroszországgal. Putyin kedden az osztrák elnökkel tartott sajtótájékoztatóján is elmondta, hogy a szankciók mindenkinek ártanak, és szerinte mindenkinek az az érdeke lenne, hogy minél előbb feloldják azokat. 

Lehetnek viták, de az orosz gázt nem lehet megállítani

Még az osztrák elnök is nagyon barátságosan fogadta Putyint, pedig  Alexander Van der Bellen látványosan szembe szokott menni a kormánypártokkal. A zöldpárti elnök kiállt az orosz gázvásárlások mellett. Bár egyes amerikai politikusok azt hangsúlyozzák, hogy Európában csökkenteni kell az orosz gázfüggőséget, az osztrák elnök szerint gazdaságilag nem érné meg amerikaira cserélni az orosz gázt, mert kétszer-háromszor olyan drága. Erre helyeslően Putyin is megjegyezte, hogy Ausztria kulcsfontosságú állam az Európába érkező orosz gáz szempontjából. 

Vlagyimir Putyin és Alexander Van der Bellen osztrák elnökFotó: Askin Kiyagan/Anadolu Agency

A részben állami tulajdonú OMV is pont így gondolja, és pont Putyin látogatása alatt hosszabbította meg 2040-ig a gázszállítási szerződését a Gazprommal. Az osztrák cég részt vesz a Nord Stream 2-es gázvezeték kiépítésében is, ami a Balti-tengeren keresztül köti össze Oroszországot és Németországot. Az osztrák kormány kedden megerősítette, hogy támogatja a vezeték megépítését, pedig az amerikai kormány ezt erősen ellenzi. Washingtonban attól tartanak, hogy ha megépül, Európa csak még jobban ki lesz szolgáltatva az orosz szállítmányoknak.

Bármiről lehetett kérdezni

A magyarországi vizitekhez képest az is szokatlan volt, hogy az orosz elnök hétfőn egy rendes, belemenős interjút is adott az osztrák közszolgálatnak, ahol Armin Wolf olyan kényes témákra is rákérdezhetett, mint az ukrán helyzetre, az orosz trollhadseregekre vagy a szíriai gáztámadásokra. 

Putyin tagadta, hogy nacionalista és euroszkeptikus pártokat támogatna, hogy ezzel gyengítse az Európai Uniót, szerinte mindenkivel próbálnak együttműködni. „Minél több probléma van az Európai Uniót belül, annál nagyobbak a kockázatok és a bizonytalanság nekünk” - tette hozzá. 

Később a riporter felhozta Putyinnak, hogy az orosz hackerek mégis rendszeresen avatkoznak be nyugati államok belügyeibe. Külön kiemelte a szentpétervári Internet Research Agency-t ahonnan több millió álhírt és kamuprofilt indítottak el. Ráadásul a trollfarmot üzemeltető Jevgenyij Prigozsin cégének még szerződése is volt az orosz kormányzattal. De Putyin komolytalannak nevezte, hogy egy orosz vendéglátós befolyásolni tudná az amerikai elnökválasztásokat. Az orosz államnak pedig semmi köze hozzá. Arra, hogy egyébként személyesen is ismeri Prigozsint, az orosz elnök sorosozással válaszolt: „az USA-ban ott van az a Soros úr, aki az egész világon mindenbe beleavatkozik. És az amerikai barátaink azt mondják, az amerikai államnak ezekhez semmi köze, az mind Soros úr magánügye. Nálunk pedig  Prigozsin úr magánügye, hogy mit csinál. Ez a válaszom. Elégedett vele? 

Az interjúban Putyin arról is beszélt, hogy már nincs lehetőség a Krím-félsziget visszaadására, mert a lakosság megszavazta, hogy Oroszországhoz akar tartozni. Őt pedig nem zavarja, hogy nemzetközileg elismerik-e.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.