Két éve Handó Tünde hivatala ezerszer keményebben kritizálta a kormány különbíróságos tervét, mint a bírák, akiket most hazaárulónak nevezett

„(...) néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat.”

Ezt Handó Tünde, a magyar igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke mondta másfél hete a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Handót a kormány különbíróságos tervéről kérdezték, illetve arról, hogy az elképzelés ellen egyes bírák tiltakozának, akár nemzetközi fórumokon is. Ez volna a bírók hazaárulása, amiről Handó a közrádióban beszélt.

Ezzel kapcsolatban két körülményt is érdemes megemlíteni.

A rádiós interjúban az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) nevű szervezetre utalnak, elvileg hozzájuk szaladtak volna külföldre a hazaáruló magyar bírók. A szervezet viszont cáfolta, hogy bárki a beavatkozásukat kérte volna a magyar különbíróságok ügyében. A Handóval kritikus, lehazaárulózott bírák pedig közleményükben azt írták, szóba sem kerültek az ENCJ közgyűlésén a magyar különbíróságos tervek.

Ennél is érdekesebb, hogy két évvel ezelőtt, 2016 nyarán a Handó Tünde vezette OBH nagyon keményen kritizálta a kormány különbíróságos tervét, azt, amiért most látványosan lelkesedik, és aminek feltételezett kritikusait hazaárulónak nevezi.

Így most gyakorlatilag a hagyományokhoz térünk vissza

- ezt mondta másfél hete a különbíróságokról a rádióban Handó.

A tervezet szemben áll a magyar történeti hagyományokkal, a perjog szerves fejlődésével, a szervezeti és személyi feltételeket olyan mértékben kívánja megváltoztatni, amire nem volt példa a hazai modern kori jogtörténelemben. E változtatás nem fontolva haladást jelent, az előzményekre, a múltra és a jelenre egyáltalán nincs tekintettel.

- írta 2016 nyarán a különbíróságokról Handó hivatala.

Ez a lényege a bírói függetlenségnek, biztos vagyok benne, hogy ezt semmi sem fenyegeti

- fogalmazott másfél hete a kormány terveiről Handó.

Az Alaptörvény szerint különbíróság létrehozható, azonban a közigazgatási bíróság és a rendes bíróság közötti különbségtétel, a bírósági és a bírói alkotmányos működéstől igencsak eltérő „különleges” szabályok nagy száma és azok tartalma (...) az Alaptörvénybe, az igazságszolgáltatás és a bírák függetlenségének kőbevésett követelményébe ütközik

- írta 2016 nyarán az OBH elemzése, sőt, ezen kívül még négy alkalommal aggódik a bírák függetlensége miatt a 2016-os anyag. Mára Handónak nincsenek ilyen aggályai.

Ehhez képest a hazaárulónak kikiáltott Országos Bírói Tanács hivatalosan nem mondott véleményt a kormány különbíróságos terveivel kapcsolatban. A május 16-i ülésen az igazságügyi minisztérium államtitkára elmondja az OBT előtt, hogy szeretne ilyesmit létrehozni a kormány, ez az egyetlen nyilvános említése a témának az összefoglalókban.

2016-ban egyébként kétharmados többség hiányában a kormánynak nem sikerült létrehoznia a különbíróságokat, a 2018-as választási győzelem viszont újra napirendre vették a dolgot, és egy héttel ezelőtt már úgy módosították az alkotmányt, hogy bekerüljenek a különbíróságok. Közben Handó Tündéék is beálltak a kormányzati gyűlöletkampányba, és fegyelmi eljárások indultak az "ellenzékinek" gondolt bírák ellen.