Hétszer kapnak idegmérget a magyar méhek egy szezonban

  • Kirepülnek virágporért a magyar méhek, aztán soha többé nem jönnek vissza. 
  • Vagy ha visszajönnek, a méhész már csak az állat haláltusáját nézheti végig.
  • Ijesztő mértékű a méhpusztulás Magyarországon, veszélyes növényvédőszerre gyanakodnak a méhészek. 
  • Ha a méhek kipusztulnak, az emberiség is kipusztul, a gazdák mégis használják a rovarirtó idegmérgeket földjeiken.

Tömeges méhpusztulás

Június vége óta az ország számos területén tapasztalnak a méhészek megdöbbentő mértékű méhpusztulást. Egyes megyékben a kijáró méhek nagyobb része sosem tér vissza, vagy ha igen, szipókáját kinyújtva, görcsbe rándulva pusztul el a kaptár előtt. A problémát valószínűleg rovarirtó csávázószer okozza, ami nemcsak az idei szezonban okoz beláthatatlan mértékű károkat, de a méhek több generációját teheti tönkre. Ez nem csupán gazdasági, de az emberiség jövője szempontjából is kulcskérdés: ha nem lesznek méhek, emberek sem lesznek.

A napokban a Dömötörfi Méhészet Facebook-oldalán jelentek meg posztok, melyben elkeseredetten számolnak be arról, mekkora pusztítást végzett méheiknél valamilyen növényvédőszer. A méhek kirepülnek, de a napraforgó-, a kukorica- és a repceföldek egy része annyira szennyezett, hogy megöli őket. Még ha túl is éli egy méh, annyira legyengül az immunrendszere, hogy egy kevésbé veszélyes permetezőszer is könnyen végez vele a következő napon. A jelenséget jelentették az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek is, ők jelezték a problémát a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának valamint Dr. Nagy István agrárminiszternek. Az Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor tudnak igazán hatékonyan eljárni, ha minél több bejelentés érkezik, tényekkel, dokumentációval, és főleg akkor tudják érdemben vizsgálni a problémát, ha a méhészek minél több elhullott méh tetemét küldik be. 

Méhtetemek a Dömötörfi Méhészet kaptárai előttFotó: Dömötörfi Méhészet

Gyilkos neonikotinoid

A súlyos problémát a neonikotinoid tartalmú csávázószer okozhatja. Ez a növényvédőszer nagyon hatékony, ám a méhekre halálos lehet. A méhészek egy része kapott értesítést a szer használatáról, mások arról írnak, senki sem figyelmeztette őket. Más a helyzet a vándorméhészek esetében, nekik elvileg alá kell írniuk egy papírt annak a településnek az önkormányzatánál, ahol épp a tevékenységüket végzik, itt a hivatalnak kötelessége értesítenie őket arról, ha vannak olyan területek, ahol a veszélyes csávázószert használták. De azzal, hogy ezt aláírja, a felelősséget már át is hárították, így méhpusztulás esetén a vándorméhész csak a kezeit tárhatja szét.

Vadkerti Gábor méhész megkeresésünkre elmondta, a tömeges méhpusztulást nemcsak a csávázószer, hanem akár öt-, hatféle neonikotinoid tartalmú idegméreg okozhatja. Mint mondta, a magyarországi méhek hétszer kapnak idegmérget egy szezonban.   

Fontos tudni, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarirtó szereket az Európai Unió idén áprilisban betiltotta. Magyarország a tilalom ellen szavazott, és kért és kapott felmentést a tiltás alól 2016-ban, ekkor a parlamentben próbálták megmagyarázni, miért. 

Szalkai Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a döntést a következőkkel indokolta:

  • Szerinte a tiltást megelőző 15 évben a magyar gazdák használták a neonikotinoidos hatóanyagú szereket és mindez nem okozott méhpusztulást.
  • Egy a Science magazinban megjelent, sokat idézett cikk szerint ugyan valóban ártott a méheknek a neonikotinoid alapú szerek használata, de szerinte a kísérletben nagyobb dózisban, nem a valóságban felmerülő mértékben tették ki a méheket a vegyszernek.
  • Nem csak Magyarország kért és kapott átmeneti felmentést, hanem például Bulgária, Dánia, Finnország, Nagy-Britannia és Észtország is. És ezekben az országokban is mind szükséghelyzetre hivatkoztak.
  • Bár két év eltelt úgy, hogy Magyarországon nem lehetett ilyen szereket használni, nincs információjuk arról, hogy javult volna a méhpopuláció helyzete, viszont ez idő alatt látványosan megnőtt a talajfertőtlenítő szerek használata. 

Az EU az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság javaslatára már 2013-ban részleges tilalmat vezetett be háromféle neokitonoid használatára a repce, a kukorica és a napraforgó esetében (ezeket látogatják a leggyakrabban a méhek). A 2013-as döntés után két vegyszergyártó, a Snygenta és a Bayer beperelte az Európai Bizottságot, de a pert elvesztették, és kimondták, indokolt volt a tilalom, amivel a Bizottság az állampolgárok egészségének védelmét és biztonságát, illetve a környezet megóvásának szükségességét helyezte a gazdasági érdekek fölé – számolt be róla májusban a Greenpeace. A mostani döntés értelmében azonban teljes lesz a tiltás, csak üvegházakban lehet majd használni a szert. 

Vadkerti Gábor szerint akkor is lesz még baj, ha tényleg Magyarországon is tiltva lesz. Egyrészt a talaj szennyezettsége miatt még éveken át jelent majd problémát az idegméreg, és sok helyen lehetnek felhalmozva készletek belőle. Ráadásul amit idén a méhek behordanak a kaptárba, az jövőre is problémát okoz majd, és legyengíti a méhek következő generációit.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szaktanácsadója, Tóth Péter szerint a bejelentések száma folyamatosan növekszik, és a helyzetet nehéz megítélni, mert azok közül, akik korábban bajt jeleztek, a napokban beindult hordás (amikor a méhek elkezdik bevinni a port a kaptárba) megkezdődésével megváltoztatták az álláspontjukat, és elálltak a panasztól. Vélhetően azért, mert látva, hogy nem a teljes állomány pusztult ki, inkább nm akarnak már foglalkozni a problémával. Kérdésünkre, miszerint érkezett-e már válasz a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságától vagy Dr. Nagy István agrárminisztertől, azt válaszolta, mindkét irányba adtak le jelzéseket. Mint írja, „jelenleg azt kérik tőlünk, hogy mondjuk el a méhészeknek, hogy jelentsenek be minden gyanús esetet a hatóságnak." 

Tóth Péter megjegyzi, hogy a hatóság legfelsőbb szintű vezetésével már évek óta vitáznak azon, hogy bizonyos esetekben akkor is van méhmérgezés, ha a kaptárak előtt nem találnak méhhullákat. Ennek az a magyarázata, hogy a növényvédelemben használatos piretroid szercsoportba tartozó hatóanyagok többnyire helyben, még a táblán ölik meg az ott tartózkodó méheket, és 

ezek az állatkák már nem, vagy csak igen kis számban tudnak elvergődni a kaptárakig, és ott pusztulnak el, vagy éppen kábultan mászkálnak, nem tudnak röpülni. 

Abban a méhben meg, ami visszatér, nagyon kis mennyiségű hatóanyag található, és mivel ezek lebomlása gyors, azt többnyire a legjobb laboratórium sem tudja kimutatni. Tóth Péter elmondta, egyes szakértők szerint ugyanez a tünet jelentkezik akkor is, ha a méhek a neonikotinoidok szubletális (veszélyes, de nem halálos) dózisaival szennyeződnek. A hazai vizsgálatok szerint igen érdekes és nem várt mellékhatásokat okoz egyes méheknek a nem jelölésköteles (tehát veszélytelennek ítélt) rovar- és gombaölő szerek együttes használata is. Erről azt írja, acetamiprid és tebukonazol hatóanyagokat együtt csak este lenne szabad használni.

Szerinte a mostanában tapasztalt veszteségeknek több magyarázata is lehet, ide tartoznak a különböző hatóanyagokkal végrehajtott permetezések és a méhkórtani problémák. „Az ilyen csapadékos években, mint az idei, a napraforgóban és a kukoricában a csávázásra használt neonikotinoidok is feljuthatnak a növények generatív szerveibe, száraz évjáratokban ez egyáltalán nem biztos, hogy így jelentkezik. A dologhoz hozzájárul az is, hogy az idei extrém időjárási viszonyok között a tavaszi vetéseket későn tudták a gazdák elvégezni, a később bekövetkező hőségben pedig a növények az elvárhatónál sokkal gyorsabban fejlődtek, és igen intenzív volt az anyagcseréjük. Hogy ez mennyire támogatta az említett vegyületeknek a növényeken belüli mozgását, majd a laborvizsgálatok eldöntik.”

Egyelőre nem túl rózsás a jövő

A méhészek többsége nem a gazdákat vagy a méhészegyesületet okolja. 

A gazdák egy része nincs is tisztában azzal, mekkora kárt okoz a méreg használatával. 

Bár az OMME rendszeresen tart felvilágosítást a gazdáknak, mint Tóth Péter mondja, ezeket a tanácsokat nem, vagy csak kevéssé fogadják meg. Ugyanakkor az elmúlt évben több növényvédelmi tárgyú pert is megnyertek méhészek a gazdákkal szemben, és a megállapított kárt már minden esetben ki is fizették nekik. A Somogy megyében méhészkedő, méhpusztulással jelenleg is küzdő Dömötörfi József azt mondta lapunknak, korábbi esetekben (legutóbb 2016-ban volt jelentős méhpusztulás hasonló okokból) több gazda is együttműködőnek bizonyult. Fontos, hogy a gazdáknak az ún. növénydoktor írja fel, milyen szereket használjanak, és neki pontosan tisztában kell lennie azok hatásaival, ráadásul a használatukat jelentenie kell a Nébih felé. A méhész azt mondja, hiába juttatja el a gazda szakszerűen, szállópormentesen a szert a talajba, ha a virágzás idején az a virágban megtalálható. Ugyanis arra száll a méh begyűjteni a port, és végül a szer okozza kínhalálát és számos méhészet összeomlását csupán egy szezon alatt.

Tóth Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági kártevők ellen nemcsak csávázással, vagy talajfertőtlenítéssel, hanem permetezéssel is lehet védekezni. 

„Küzdjetek méhek! Küzdjetek a létért! Küzdjetek az emberiségért, ha már az ember olyan hülye, hogy a saját jövőjét pusztítja el halálotok által!” 

- írta elkeseredett Facebook-posztjában Dömötörfi József. „Még nem sírnak az emberek, mert még nem kell kézzel beporozniuk az alma, barack stb. gyümölcsfákat. Az alábbi képeken meg lehet nézni, milyen egy elpusztult méhcsalád látványa! Gratulálok a permetező és csávázószer gyártóknak ezekkel a szerekkel gyermekeink jövőjét fogják el lehetetleníteni!” - írta Dömötörfi, a bejegyzéshez számos képet is csatolt a feltehetően mérgezés következményében elpusztult méhekről.

A fű a kaptárak előttFotó: Dömötörfi Méhészet

A méhész ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy az OMME és a hatóságok csak akkor tudnak hatékonyan eljárni, ha minél többen jelentik az esetet, és minél több méh tetemét küldik be a Nébihnek. A méhészek közül többen felvetették, talán a generációváltás okozza a méhek pusztulását. „Szerintem téves a megállapítás. Ugyanis generációváltáskor a méhhullák a permetezést követően 1-2 órán belül nem ülnek ki a bokrokra kaptárak tetejére, és nem dörzsölik teljes testfelületüket a lábaikkal, majd a kaptár előtt tömegesen nem rándulnak görcsbe és nem pusztulnak el kinyújtott szipókával” - állítja Dömötörfi József. Az OMME egyébként számos jótanáccsal szolgál méhészek számára méhmérgezés esetére.

Hány halott méh kell

Az OMME szakértője elmondta, ahhoz, hogy hatósági vizsgálat induljon, a rendelet szerint 2x0,5 l hullára van szükség, de az ehhez kapcsolódó hatósági eljárásrend 2x0,5 kg-ot ír elő.  Mint mondja, ez az ellentmondás a mai napig is létezik a két egymással összefüggésben álló dokumentumban. „A hullák mennyiségét illetően érdemes elmondani, hogy a rendelet szerinti mennyiség begyűjtése csak a foszforsav-észter típusú hatóanyagok vagy 'fipronil' alkalmazásakor oldható meg könnyűszerrel. Az ilyen hatóanyagokkal okozott mérgezéseknél mindig van bőven hulla a kaptárak előtt. Az előbb említett piretroidoknál ez ritkán adódik így.” 

Az ügyben kerestük a Nébihet is, a hivatal közölte, eddig mindössze négy bejelentés érkezett hozzájuk: június 4-én Pest megyéből, június 16-án Békés megyéből, július 2-án Csongrád, illetve július 3-án Baranya megyéből. Válaszukban megjegyezték, hogy nagyon fontos, hogy „a méhészek jelentsenek minden valós vagy vélt mérgezést, mert csak így lehet reális képünk a helyzetről. ” A vizsgálatokra egy eljárásrend van érvényben, ami a részletes laboratóriumi vizsgálatot és az ökotoxikológiai értékelést is magában foglalja. Az eljárás során vizsgálják az érintett méhészetekben elhullott méheket, és növényi mintát vesznek azokon a területeken, ahova a méhek kijártak. A vizsgált esetek értékelése akár heteket vehet igénybe, így részletes tájékoztatást majd csak akkor várható a hivatal részéről.

Méhek nélkül ember sincs

Ha nem lesznek méhek - márpedig a fogyásuk a mérgek használatától függetlenül is aggasztó mértékű - akkor az emberiségnek nem lesz mit ennie. A növényvédő szereken túl pusztulásokhoz hozzájárul a klímaváltozás, melyet egyre jobban tapasztalnak a magyar méhészek is, a betegségek és az élősködők is. A méhek beporzó tevékenysége nélkül a megtermelt élelmiszer 90%-át veszítenénk el, nem léteznének többé azok a növények, melyeket beporoznak, és azok az állatok sem, amelyek ezeket a növényeket eszik, és aztán azok az állatok sem, melyek ezeket az állatokat eszik. Aztán nem lesznek már többé emberek sem.