Új amerikai irányvonal: Fontos a sajtószabadság, de ez nem magyar probléma

Fotó: Alexey Vitvitsky/Sputnik

A New York Times és a Bloomberg is arról ír, egyre jobban áll Orbán Viktor szénája Washingtonban, az Obama-vezetéssel ellentétben a Trump-adminisztráció nem elszigetelni akarja, hanem együttműködik vele.

„Trump azt gondolja, hogy Orbán erős vezető, és az elnök felnéz az erős vezetőkre”, mondta a New York Times-nak David B. Cornstein, aki idén nyáron lett amerikai nagykövet Budapesten.

Orbán korábban évekig próbált elismerést kicsikarni Washingtonból, dollármilliókat költött lobbizásra, sikertelenül. Az Obama-adminisztráció kiközösítette, elkerülték a magas szintű, bilaterális találkozókat a magyar kormány autoriter tendenciái miatt, írja a lap. Diplomaták, és maga Obama is kritizálta Orbánt, amiért megtámadta a civil társadalmat. A Trump-adminisztráció viszont irányt váltott Magyarország, és Lengyelország ügyében is.

Szijjártó Péter és Mike PompeoFotó: KKM/MTI/MTVA

A váltás különösen látványos azóta, hogy idén áprilisban Rex Tillerson helyett Mike Pompeo lett az amerikai külügyminiszter. Azóta volt Pompeo-Szijjártó találkozó, Trump felhívta Orbánt, és ami ennél is jelentősebb: idén nyáron az amerikai külügy lemondta a programot, ami 700 ezer dollárral támogatta volna a magyar vidéki sajtót.

Cornstein nagykövet szerint emögött nem volt semmiféle politikai motiváció. „Nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok, vagy én magam nem hinnénk a szabad sajtóban - az alapvető része egy szabad társadalomnak, és nagyon komolyan is vesszük. De azt gondoljuk, hogy ez nem magyar probléma. Inkább regionális probléma” - mondta a New York Timesnak. Az értelmezésük szerint nem is állították le a programot, egyszerűen kiterjesztették.

A Bloombergnek Cornstein így fogalmazta meg: „Nem változtak meg az értékeink, még mindig fontosnak tartjuk a jogállamot, a sajtó- és szólásszabadságot. De okosabban kell beszélnünk a szövetségeseinkkel, amikor nézeteltéréseink vannak, tisztelettel és barátsággal kell közelednünk feléjük.”

Simonyi András volt washingtoni nagykövet szerint viszont ez egyértelmű üzenet, és azt fejezi ki, hogy Amerika szerint a magyar demokrácia helyzete rendben van.

Az amerikai külügy szerint a váltás mögött az áll, hogy belátták, elszigeteléssel és nyilvános kritizálással nem lehet egy országot a nyugati érdekszférában tartani, és az ilyen politika csak arra jó, hogy Kína és Oroszország felé lökjenek egy országot. A kritika önmagában nem stratégia, együtt kell működnünk, nemcsak a magyar kormánnyal, de  a magyar nyilvánossággal is, mondta Cornstein, aki egyben azt is ígérte: ha ha úgy látja, a kormány veszélyt jelent a jogállamra, azt jelezni fogja, de személyesen, nem a nyilvánosság előtt. (A CEU mellett ugyanakkor rögtön kiállt.)

A New York Times cikke szerint viszont a váltásban legalább annyira benne lehet az is, hogy Trump Orbán támogatásával az EU megosztására játszik - az EU-t pedig nyíltan ellenfélnek nevezte nemrég. Volt kampányfőnöke, Steve Bannon is Európában szervezkedik, Richard A. Grenell német nagykövet pedig nemrég arról beszélt, segíteni akarják a „konzervatív erőket” Európában.

„Ara használják Magyarországot és más nacionalista vezetésű országokat, hogy megosszák az EU-t”, mondja Jiri Pehe, a New York University prágai campusának igazgatója, aki Vaclav Havel kabinetfőnöke volt a kilencvenes években. „Szép, hogy azt mondják Washingtonban, hogy így akarják Magyarországot az Atlanti-szövetségben tartani - de ezzel biztosan nem járulnak hozzá, hogy Magyarország euroatlantibb irányultságú legyen”, mondja Pehe, aki szerint a megengedő amerikai álláspont legitimálja az orosz befolyást Magyarországon.

„Azt akarom látni, hogy Amerika valóban erőfeszítéseket tesz azért, hogy a nyugati érdekszférán belül tartsák Magyarországot. Lehet, hogy nekünk nem tetszik, sok budapesti liberális barátomnak nem tetszik, de akkor is meg kell tenni. Alapavető nyugati érdek, hogy beszéljenek Orbánnal” - mondta Simonyi András a New York Timesnak.