• Babos Tímea és Fucsovics Márton, a két legjobb magyar teniszező hátat fordított a Magyar Tenisz Szövetségnek, nem lépnek pályára a válogatottban a soron következő Davis-kupa-találkozókon.
• A válás mögött elsősorban személyes és szakmai konfliktusok húzódnak meg, de az ügy rávilágít a sportág finanszírozási visszásságaira is.  
  
• „Hova tűnt 10 milliárd forint?” - kérdezi Babos és Fucsovics stábja a szövetség vezetőit. 

2013 nyarán döntött arról a kormány, hogy a kiemelt sportágfejlesztési program keretében extra pénzeket juttat egyes szakszövetségeknek, és a 16 kiválasztott sportág közé utolsó pillanatban bekerült a tenisz is. Az egyes szövetségeknek 2020-ig összesen 135 milliárd forint pluszpénzt folyósítanak. 

A kiemelt státusz hamar meglátszott a – Szűcs Lajos fideszes képviselő által elnökölt – Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) bevételi oldalán is. A közhasznúsági jelentések szerint 2014-ben még mindössze 351 millióból gazdálkodott a szervezet, 2015-ben már 440 milliót kaptak,

2016-tól már 1,77 milliárd forintot utaltak át a számlájukra, tavaly pedig még sokkal többet, 2,76 milliárd forintot. 

A magyar sportpolitikára jellemzően az igazán nagy pénzek elsősorban presztízstornákra mennek: a 2016-os és 2017-es ITF Pro Circuit és junior FED tornákra összesen 2,3 milliárdba, a tavalyi budapesti ATP 250-es torna 950 millióba került. A költségeket az az EMMI állja, viszont a költségvetésekben nincs benne a legnagyobb falat: Orbán Viktor tavaly döntött, idén februárban pedig már törvény is született róla, hogy 10 milliárdból teniszközpont épül a Margitszigeten.  

Innen nézve szinte hihetetlen, hogy 2011-2012 környékén még a fizetések kiutalásával is gyakran akadtak gondok a szövetségben, és előfordult, hogy a válogatott játékosok edzőpályáit sem tudták biztosítani. Azóta lett pénz, a Fucsovics-ügy alapján viszont az látszik, hogy ezzel nem oldódtak meg a szakág gondjai, sőt,

a hirtelen jött pénzbőségnek is nagy szerepe van abban, hogy az elmúlt hetekben a magyar teniszéletben évtizedek óta nem tapasztalt feszültségek kerültek felszínre.

Egy helyi vállalkozó karolta fel Fucsovicsot, edzőre se mindig volt pénze

2010 előtt a korosztályos játékosoknak akkor volt számottevő esélyük lépést tartani a nemzetközi mezőnnyel, ha volt mellettük egy mentor vagy menedzser, aki szakmailag és anyagilag egyaránt támogatta őket. Így juthatott korábban magasra Kapros Anikó vagy Szávay Ágnes is, de még Babos Tímea és Fucsovics Márton junior korszakában sem volt annyi pénz a teniszben, hogy a játékosok megfelelő anyagi támogatást kapjanak.  

A nyíregyházi születésű Fucsovicsot egy szállítmányozással foglalkozó helyi vállalkozó, Joó György karolta fel és támogatta ifjúsági karrierje idején. Joó fizette Fucsovics németországi tanulmányait, nemzetközi tornájának költségeit, és az évek során mentora is lett a fiatal teniszezőnek, aki azóta is második apjaként emlegeti. Sokat invesztált Fucsovicsba, de a lehetőségek korlátosak voltak – egy időben edzőre se volt pénzük, és Joó melegített a játékossal meccsek előtt.

„...mikor Marci tizenhét éves volt, és elkezdtem vele bejárni Ázsiát vagy éppen Amerikát, ha jól emlékszem a szövetség költségvetése százharminc millió forint volt, most milliárdos nagyságrendű” - emlékezett vissza nemrég egy interjúban Joó György.

Ahhoz, hogy valaki a profi tenisz közelébe kerüljön, összességében százmilliós nagyságrendű befektetés szükséges: az edzések, az utazások, a versenyek, a magántanár együttesen akár 3-4 millió forintot is elvisz egy évben és a befektetett pénz megtérülése távolról sem garantált. A profik közé lépés előtti utolsó periódusban, 1-2 évben akár 10-20 millióba is belekerül a játékos egy éves támogatása. 

A teniszszövetségben ma már van pénz ezekre a programokra, de ez egészen új jelenség. 2014-ben a korosztályos játékosok támogatására 179 millió, 2015-ben 182 millió, 2016-ban már 320 millió, tavaly pedig már 448 millió jutott a fiatalok felkészítésére. Hét-nyolc éve az egész szövetségre jutott harmadennyi pénz, Fucsovics és Babos generációja még nem kapott ilyen lehetőségeket. 

Kis híján elkallódott, végül nemzetközileg elismert játékos lett

Fucsovics 2007-től készülhetett a  Württembergi First-Line Teniszakadémián, és szépen lépegetett előre: 2009-ben párosban megnyerte a US Open-t a juniorok között, 2010-ben - 18 évesen - Wimbledonban pedig már egyesben diadalmaskodott.  

Aztán megtorpant. Miközben a sajtó sztárolta, Fucsovics éjszakázni és piálni kezdett - állítólag nehezen viselte az állandó versenyzés miatti honvágyat - és 2011-ben ki is rakták a Davis-kupára készülő válogatottból. Későbbi edzője, Sávolt Attila is beszélt arról a sajtóban, hogy érzékeny lelkű játékost, akinek érzelmi állapota azonnal meglátszik a teljesítményen is. 

Fucsovics összeszedte magát és visszaküzdötte magát a Davis-kupa-csapatba: 2012-ben hazai közönség előtt legyőzte az akkor nagy névnek számító lett Ernest Gulbist is, két év alatt beverekedte magát a legjobb 150 közé. Meglódult, mégsem tudott újabb szintet lépni. 2015-ben ismét gyenge éve volt, összesen kétszer jutott főtáblára ATP-versenyen. 

23 évesen hullámzó formája miatt még nem keresett nagyobb pénzeket, pedig ebben a korban már elvárható egy jegyzett játékostól, hogy elkezdje visszatermelni a nevelésére fordított összeget. Joó régi terve volt (erről beszélt is egy nemrég adott interjújában), hogy megszerzi edzőnek Fucsovics mellé Sávolt Attilát, de a nemzetközileg is jegyzett edző bérezésére már nem maradt fedezet.

Sávolt végzett ATP-edzőiskolát, dolgozott korábban az Egyesült Államokban és Spanyolországban top100-as játékosok mellett is, mire sikerült meggyőzni a hazatérésről. Az anyagiakhoz Joó a szövetség segítségét kérte, a pénzhez jutott MTSZ részéről Richter Attila főtitkár pedig meglátta a lehetőséget, és megállapodott Sávolttal.

A szövetségnek ekkor nem volt túl jó megítélése a teniszéletben, Babos Tímeával és stábjával már korábban megromlott a viszony, ezért jó lehetőségnek tűnt maguk mellé állítani a legmagasabban jegyzett teniszezőt. Az elmúlt három évben  elég szokatlan helyzet alakult ki: szerződésük ugyan nem volt, gyakorlatilag az MTSZ főtitkára, Richter Attila látta el a menedzseri feladatokat Fucsovics mellett. 

Sávolt mellett pedig elkezdtek jönni az eredmények is: 2016-ban pályafutása során Fucsovics először főtáblára jutott a US Openen, rendszeresen kvalifikálta magát ATP-tornákra is. Következő évben 100 közé jutott, a 2018 janurái Australian Openen a 16-ig menetelt (ott Roger Federer búcsúztatta), majd az év májusában Genfben – többek közt a salakkirály Stan Wawrinkát kiütve – behúzta élete első ATP-győzelmét. 

Főtitkár, tornaigazgató és menedzser is egyben

Fucsovics pályája felfelé ívelt, bejelentkeztek szponzorok is, akiknek viszont szövetségi kötelékbe tartozó emberekkel kellett tárgyalniuk. Ezt több ügyfél is furcsállta, Sávolt Attila pedig már Melbourne-ben jelezte Richter Attilának, rendezni kéne a játékos körüli menedzselési teendőket. 

Sávolt saját állítása szerint már két éve szóvát tette, hogy nem jó irányba mennek a dolgok a szövetségnél, és nem tetszett neki az sem, hogy Richter „egyszerre két kapura játszik”. 

2017 őszén a Fucsovics vezette magyar válogatott óriási sikert ért el és 22 év után ismét bejutott a világligába. Ekkor még harmonikusnak látszott szövetség és játékos viszonya, mert az MTSZ – mint nem hivatalos menedzsment – egyszerre volt érdekelt Fucsovics egyéni győzelmeiben és a Davis-kupa csapat közös sikereiben. Valójában a színfalak mögött ekkor már feszült volt a helyzet. Fucsovicsék vissza akartak térni Joó mellé, de kiszolgáltatottak voltak a szövetségnek. Nem volt harmonikus a kapcsolat Köves Gábor szövetségi kapitánnyal sem. 

A szövetséget irányító Richter Attila főtitkár az elmúlt években a magyar teniszvilág legbefolyásosabb szereplőjévé nőtte ki magát. Főtitkári posztja mellett torna- és versenyigazgatóként maga szervezi a milliárdos költségvetésű WTA- és ITF-tornákat, tagja a nemzetközi szövetség Davis-kupa-bizottságának – és az elmúlt három évben ő egyengette Fucsovics útját is. Ugyan van erre külön igazgatói beosztás, mégis Richter felelős a szövetség kommunikációjáért is. (A főtitkár ennek ellenére nem válaszolt megküldött kérdéseinkre.)

Fucsovics és Sávolt júniusban közösen utaztak el Nyíregyházára, hogy meggyőzzék visszatéréséről Joó Györgyöt, akit sikerült is rávenni az újrakezdésre – Richter viszont azonnal jelezte: nem akar közösködni a menedzsmentfeladatokon. Innentől fogva fordult rosszra a viszony. Gyakorlatilag azonnal megszakadt a kommunikáció a felek között.

„Kihagytad a posztból, hogy a szövetség a hibás, amiért nem nyersz egyéni meccset” 

Az ügy augusztus 24-én lett nyilvános, miután Fucsovics a Facebookon posztolt arról, hogy jelen körülmények között nem kíván pályára lépni a csehek ellen soron következő Davis-kupa meccsen. Szerinte „a szövetség nem adja meg azt az elismerést a csapatnak, amit az elért eredmények alapján megérdemelnek a fiúk és az őket felkészítő edzők”, és hiába kezdeményezték a problémák tisztázását, 

„annyi jutott vissza hozzám, hogy ha Fucsovicsnak nem tetszik a jelenlegi helyzet, akkor nem kell játszania.”

A szövetség viszonyait ismerőkkel beszélgetve nagyon úgy fest, hogy Sávolt a főszereplője a történetnek. 

Az edző hazatérésével nem csak Fucsovics játéka javult fel, hanem egy modernebb versenyszemlélet is megjelent a szövetség mellett. Sávolt a sikerek mentén nagyobb beleszólást kért volna szakmai ügyekbe, egy edzői továbbképző programot indított volna az utánpótlás-szakembereknek, de erre nem volt fogadókészség, ahogy a menedzsmentkérdések rendezésére sem.

A szövetség viszont  gyorsan személyes irányba terelte az ügyet. Juhász Gábor sportigazgató arról beszélt a Digisporton, hogy Fucsovics tízmilliókat kockáztat, ha nem utazik haza a csehek elleni meccsre, miközben a játékosnak nem is volt élő szerződése az MTSZ-szel. 

A szövetség ezután egyoldalúan nyilvánosságra hozta Sávolt Attila bérezését, ami állításuk alapján három év alatt 70 millió forintot tett ki. Az edző szerint viszont ez maximum bruttó összegben lehet igaz, mert 38,2 millió forintot kapott munkájáért, ami szerinte így is messze elmarad a nemzetközi sztenderdektől. 

A balhé attól szólt igazán nagyot, hogy egy időben robbant ki a US Open küzdelmeivel. Fucsovics konkrétan épp Novak Djokovic ellen készült. 

A helyzet akkor fajult el, amikor Babos Tímea is kiállt Fucsovics mellett a Facebookon. A szövetség kommunikációs igazgatójának férje, a US Openen szövetségi akkreditációval jelenlévő Horváth Csaba leugatta a világelső Babost, hogy nem elég sikeres egyéniben. A szövetség nem is reagált az esetre:

Az anyagiaskodással a szövetség lábon lőtte magát

Függetlenül attól, kinek mekkora igazsága van a történetben, a szövetség elég meggondolatlanul járt el, amikor nekiállt filléreskedni a sportolókkal. Egyrészt már két-három levélváltás után nyilvánvalóvá vált, hogy teljesen kaotikus az adminisztráció a szervezeten belül: 

nincsenek lefektetve a játékosokkal szemben támasztott elvárások és a velük szembeni kötelezettségek, 

sok játékossal még szerződéseket sem kötöttek. Ezen túl belementek egy olyan adok-kapokba, amiből nem jöhettek ki jól. Számonkérték Fucsovicson a „gyerekkora óta nyújtott támogatásokat”, a válaszul kiadott közleményéből pedig kiderült, hogy 

„2015 végéig a felkészülés, a versenyeztetés és minden egyéb költséget, több mint százmilliós értékben a menedzsere biztosította, a Szövetség ezen nélkülözhetetlen kiadásokhoz kevesebb mint 5 százalékban járult hozzá.” 

Ha ez nem lett volna elég, a vita nyomán lett nyilvános az is, hogy 

hiába kapott az MTSZ a nemzetközi szövetségtől 285 ezer dollárt – 80 millió forintot – a tavalyi Davis-kupa-meccsek után, a játékosoknak járó közel 90 ezer dolláros, azaz mintegy 30 millió forintos pénzdíjat máig nem fizették ki. 

Babos Tímeának emellett lehetősége volt elmondani, hogy az MTSZ hét év alatt folyósított 45 millió forintos támogatása töredéke annak (a 645 millió forintnak), amennyit a teniszezőnő menedzsmentje befektetett a karrierépítésbe. 

Fontos kiemelni, hogy az ATP-sorozathoz és a Grand Slam-tornákhoz képest a Davis kupa pénzdíjai elhanyagolhatók. A szövetségek átutalnak valamekkora tiszteletdíjat a válogatottaknak, de a befutott játékosok nem a nemzeti csapatokban keresik a nagy pénzeket. A ki nem fizetett támogatás nem az évi több mint 1 millió dollárt összeteniszező Babos Tímeának, és a többi sztárnak hiányzik, hanem azoknak a fiatalabb válogatott játékosoknak, akik még nem jegyzettek nemzetközi szinten. 

Ezzel együtt Babos végig azt hangsúlyozta, hogy nem az anyagi megbecsülést hiányolja. Állítása szerint tavaly ősz óta várta, hogy a szövetség megküldje számára a támogatási szerződést, mégis csak azután küldték meg neki, hogy nyilvános kritikát fogalmazott meg. 10 hónappal később.  

A pénzügyekkel az MTSZ ráirányította a figyelmet a nagy pénzekre is. A 24.hu tárta fel a héten, hogy már a Pénzügyminisztériumnak is szemet szúrt, micsoda őrült pénzeket emésztenek fel a nemzetközi tornákra felhúzott ideiglenes arénák. Csak az elmúlt két évben három ilyen stadiont építettek fel, majd szedtek szét - 1,7 milliárd forint értékben. 

A szövetség elérte azt is, hogy Babos és Fucsovics közösen álljanak ki az ügyben - a szövetség felé a konfliktus kezelésében mindkettejüket Joó György igyekezett képviselni. Augusztus 30-án közös posztjukban reagáltak arra, hogy az MTSZ kiteregette Sávolt pénzügyeit:

„Az MTSZ az elmúlt 3 évben több mint 10 milliárd forintból gazdálkodott, gazdálkodik, köszönhetően annak, hogy a Magyar Kormány a sportot stratégiai ágazatként kezeli. Azt már tudjuk, hogy ebből a hatalmas összegből mire ment el 69 575 000 Ft. Most már csak az a kérdés, hogy a maradék minimum 9 930 425 000 Ft hova lett?” 

Szeptember 4-én aztán két teniszező közös közleményben jelentette be, hogy minden kapcsolatot megszakítanak a szövetséggel, amíg nem következik be jelentős változás a sportág vezetésében. 

Az ügyet hagyták odáig pörögni, hogy a politikai vezetésnek sem tetszik az, ami a sportág körül zajlik, és van, aki szerint már meg is remegett a rendszer: meg nem erősített hírek szerint többen is lemondtak az MTSZ elnökségében. 

Babos Tímea a francia Kristina Mladenovic oldalán vasárnap este játszik döntőt a US Openen. A Magyarország–Csehország Davis-kupa-találkozót szeptember 14 és 16 között rendezik. 

A szövetség nem reagált a 444 megkeresésére.