Malmö nagy részében 10 éven belül kisebbségbe fognak kerülni a született svédek, de ez itt így normális

  • Henrik Emilsson a Malmői Egyetem tanára, szakterülete a nemzetközi migráció és a társadalmak etnikai szerkezete.
  • Dolgozott több állami bevándorlási szervnél, aztán kutatóként kezdett foglalkozni a témával.
  • Több tanulmányt publikált a bevándorlók munkaerőpiaci integrációjáról és európai menekültpolitikák összehasonlításáról.
  • A Svédországba irányuló migrációról és a menekültek integrációjáról kérdeztük.

444: Az Európai Unióban 2015-öt szokás nagy migrációs válságként emlegetni. Hogy lehet az, hogy a bevándorlásellenes Svéd Demokraták az előző választáson, még 2015 előtt értek el nagy áttörést, most viszont érdemben alig tudták növelni a támogatottságukat?

H. E.: Svédországban lakosságarányosan már a kétezres évek elején is nagyjából tízszer annyi menedékkérő és menekült volt, mint az EU többi országában. 2015 előtt is volt nagyjából 10 százaléknyi svéd szavazó, akik azt akarták, hogy az uralkodó pártok ne engedjenek ennyi menedékkérőt az országba. De a pártok nem hallgattak ezekre az emberekre. Ezért kedvező volt a politikai környezet egy bevándorlásellenes párt megerősödéséhez már a válság előtt is.

Mikor menedékkérőket említ, csak a Közel-Keletről és Afrikából érkezőkre gondol, vagy balkániakra is?

Természetesen a Balkánról érkező menekültek befogadására is volt reakció. 1991-ben bejutott a parlamentbe az Új Demokrácia, az első igazán bevándorlásellenes, populista párt Svédországban. De három év múlva eltűntek egyrészt mert politikailag amatőrök voltak, másrészt mert az akkori menekültválság viszonylag hamar lecsengett.

Miért, a Balkánról érkező menekültek integrációja sikeres volt?

Most, innen nézve már kifejezetten sikeresnek látszik. De ha például megnéztük volna a Svédországba érkező boszniaiakat a 90-es évek végén, azt láttuk volna, hogy 30-40 százalékos közöttük a munkanélküliség. 10 évbe tellett, mire elkezdték bezárni a köztük és a svéd lakosság között húzódó munkaerőpiaci szakadékot, és a munkanélküliségi rátájuk elkezdte megközelíteni a svéd átlagét. Ez mindig így volt Svédországban, 10-15 évbe telik a menekülteknek a felzárkózás. Persze igazán soha nem zárkóznak fel a többséghez, de 15 év alatt már majdnem meg tudják közelíteni a svéd átlagot. Ez egy nagyon hosszú folyamat.

Menekültek alszanak a túlterhelt malmői befogadóközpont előtt 2015-benFotó: STIG-AKE JONSSON/AFP

Most itt van 100 ezer ember, akik új munkaerőként jelentkeznek. A kisebb városokban ez egészen látványos. Svédországban mi elosztjuk a bevándorlókat az egész országban, szóval nemcsak a nagyvárosokban, hanem a kisebb településeken is vannak menedékkérők vagy menekültek. Az ő integrációjuk most még kezdeti fázisban van, éppen ezért nem is mondhatjuk, hogy a migrációs válságnak vége lenne. Akik az elmúlt években érkeztek, mostanában kezdenek svédül tanulni és munkát keresni. Most is épp annyira szem előtt vannak a svéd mindennapokban, ahogyan 2015-ben voltak.

Gondolja, hogy 10 év múlva úgy fogunk beszélni a 2015-ben érkezett menekültekről, mint ahogy most a 90-es években érkezett boszniaiakról?

Valószínűleg. De közben az is látszik, hogy akik 10-15 éve olyan országokból jöttek, mint Afganisztán, Irak vagy Szomália, azoknak most sem megy olyan jól a soruk. Néhány ilyen bevándorlóközösségben a mai napig magas a munkanélküliség, és talán ők több diszkriminációval is találkoztak, mint a boszniaiak, és elkülönültebben is élnek. De a munkaerőpiaci statisztikákon látszik legjobban a különbség. Kezdetben a Balkánról érkezők is nehezen találtak munkát, de ők főleg ipari munkások és szakemberek voltak, vízvezetékszerelők, ácsok. A legtöbbjüknek volt szakmája, ami később lehetővé tette, hogy a svéd középosztály részeivé váljanak.

A 90-es években is voltak elkülönült bevándorlónegyedek a balkáni menekülteknek?

Nem igazán léteztek ilyen etnikai enklávék. Inkább arról volt szó, hogy az újonnan érkezők általában ugyanott laktak. A boszniaiak is más új bevándorlókkal laktak. Egyébként nagyon sok boszniai lakott azokban a negyedekben, amik ma szegregáltabbaknak tekinthetők, viszont amint munkát találtak, és rendes jövedelemre tettek szert, elköltöztek a svédek közé. A 90-es években tehát ezek inkább csak a legolcsóbb városrészek voltak, ahol a legkézenfekvőbb volt egy újonnan érkező bevándorlónak meghúznia magát, amíg munkát nem talál. De mostanra sokkal nehezebbé vált elhagyni ezeket a városnegyedeket az ingatlanpiac telítettsége miatt. Ez magyarázza azt is, hogy

a munkanélküliség ezekben a szegregáltnak tekinthető városrészekben alacsonyabb, mint valaha.

Viszont az emberek most beragadnak ezekbe a negyedekbe, mert munkavállalás után sem tudnak jobb helyre költözni.

Malmői szavazók a svéd választásonFotó: JOHAN NILSSON/AFP

Tud olyan példát mondani az Európai Unióból, ahol jobban megy az integráció, vagy a svéd modellt tartja a legjobbnak?

Azt gondolom, hogy a svéd integrációs politika a legjobb, már csak azért is, mert előttünk áll a legkeményebb kihívás. Lakosságarányosan Svédország fogadta be a legtöbb menekültet, ami különösen komoly vállalás volt a szigorúan szabályozott svéd munkaerőpiac miatt is, itt ugyanis nehezebb munkát találni. Nagyon sok tanulás, tapasztalat és megfelelő nyelvi készségek kellenek ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a svéd munkaerőpiacon. És még így is, Svédország semmivel sem teljesít rosszabbul integráció terén, mint más európai országok.

Nem lenne mégis könnyebb a kihívásokra a Svéd Demokraták válaszát adni, és csökkenteni a bevándorlók számát?

A szociáldemokraták és a konzervatívok is azt mondták már a választások előtt, hogy kevesebb bevándorlónak kell érkeznie. Ezek a nagy pártok is próbáltak alkalmazkodni a Svéd Demokratákhoz. Szóval mindhárom nagy párt csökkentené a bevándorlók számát, de közben ott van a Liberális Párt, a Zöldek, a Centerpárt és a Balpárt, amik továbbra is olyan nyitott országnak szeretnék megtartani Svédországot, amilyen eddig is volt. Tehát még ha a nagyobb pártok kritikusabbak is a bevándorlók felé, a svéd pártrendszer sajátosságai miatt csak úgy tudnak kormányozni, ha kisebb pártokkal lépnek koalícióra, és a kis pártok többsége továbbra is a nyitottság pártján áll.

A bevándorlásellenes pártok lehetnek még erősebbek is, vagy most vannak a csúcson?

Ezt nehéz megmondani, de lehetséges, hogy a szociáldemokraták további szavazókat veszítenek majd, ugyanis most is vannak olyan szavazók, akik a rájuk vagy a konzervatívokra szavaztak, de migráció tekintetében a Svéd Demokratákkal értenek egyet. A Svéd Demokraták egy centrumpárt, ami ugyan bevándorlásellenes, de ha egy szavazónak a jobboldali gazdaságpolitika a fontos, akkor az a konzervatívokra fog szavazni, még akkor is, ha bevándorlás tekintetében a Svéd Demokraták felé hajlik.

Nem a bevándorláspolitika érdekli a legjobban a svéd szavazókat?

Néhány hónappal ezelőtt még a bevándorlás és az integráció volt a legfontosabb ügy minden felmérés szerint. A választásra azonban a hetedik-nyolcadik helyre csúszott vissza.

A választási kampány utolsó két hetében inkább az egészségügyre és az oktatásra irányult a figyelem.

Valószínűleg emiatt is maradt el a Svéd Demokraták nagy előretörése.

Henrik EmlissenFotó: Halász Júlia

A bevándorló hátterű svédek nagy arányban szavaznak?

Kevesebbet szavaznak az átlagnál. Hogy kit támogatnak, az változó. A legszegényebb negyedekben, ahol a bevándorlók aránya is nagyon magas, 50 százalék fölött, akár 60-70 százalékon teljesítenek a szociáldemokraták. De ez rengeteg dologtól függ: van-e állása vagy munkanélküli, új érkező vagy sokadik generációs, észak-európai, európai vagy Európán kívüli.

A bevándorlásellenes pártok egész Európában azzal érvelnek, hogy azért kell most rájuk szavazni, mert a helyiek nagyon hamar kisebbségbe fognak kerülni, és akkor már lehetetlen lesz megállítani a bevándorlást. Ennek van alapja?

Igen, sokan hisznek ebben, és vannak területek, ahol tényleg ez lehet a helyzet. Malmőben például

több kerületben kevesebb mint 10 éven belül a született svédek kisebbségbe fognak kerülni.

Bizonyos iskolákban már most is kisebbségben vannak azok, akiknek mindkét szülője svéd. De Malmőben ez a normális. Ez néhány embernek nem tetszik. De egyébként a Svéd Demokraták rosszabbul szerepeltek Malmőben, mint a város körüli településeken, pedig Malmőben jóval több a bevándorló. De a Svéd Demokraták szavazói talán rossz példaként tekintenek Malmőre, és az itteni helyzetet akarják elkerülni.

De nem gondolom, hogy ez lenne a fő ok, amiért az emberek a Svéd Demokratákra szavaznak. Inkább arról van szó, hogy összekötik a bevándorlást és az integrációt az ezzel járó költségekkel, az iszlámmal és bizonyos társadalmi problémákkal.

Tényleg ennyire drága az integráció?

Igen, az. Ha csak az állam által erre fordított összegeket nézzük, amik a költségek csak egy részét fedezik, akkor is legalább évi 5 milliárd euróról beszélünk. De nem csak a kifejezetten erre a célra fordított forrásokról van szó. Olyan sokan érkeztek, hogy gondot okozott elég tanárt találni, szálláshelyet szerezni, biztosítani az egészségügyi ellátást, és ez mind-mind érintette a svédek mindennapi életét is. Korábban sem volt elég tanár vagy ápoló, és most még rengeteg bevándorló is érkezett, akikek szintén segítségre van szükségük.

Bevándorlók érkeznek Malmőbe Dánia felől 2015-benFotó: STIG-AKE JONSSON/AFP

Mikor a társadalmi problémákat említette, a bűnözésre gondolt? Tényleg sokkal rosszabbak a statisztikák a menekültek lakta negyedekben?

Igen, de nem a menekültek követik el a bűncselekményeket. A lövöldözések vagy terrorcselekmények (amik Svédországban valóban gyakoribbak, mint más EU tagállamokban) mögött olyan emberek állnak, akik már itt születtek, őket nevezzük második generációs bevándorlóknak.

Amihez lehet köze a most érkező menekülteknek, az a szexuális zaklatások és támadások növekvő száma.

De erre sokan azt mondják, hogy a szexuális visszaélések száma csak azért nő, mert ma már többen jelentik be őket.

Igen, ez is hozzájárulhat, de nem csak erről van szó. Egyre nagyobb ugyanis az olyan szexuális bűncselekmények aránya, amikben az áldozat egyáltalán nem ismeri az elkövetőt. Ezek pedig értelemszerűen nem is lehetnek a családon belüli erőszak esetei. Ezeket a bűneseteket szokták általában az újonnan érkezett menekültekkel összefüggésbe hozni.

És hogy más bűncselekmények aránya magas a második generációs bevándorlók között, nem jelenti azt, hogy nem volt sikeres az integráció?

De igen, néhányukra vonatkozóan természetesen ezt jelenti. De a statisztikák szerint általánosságban a második generációs bevándorlók jól teljesítenek a munkaerőpiacon. De mivel kifejezetten sok második generációs bevándorló van Svédországban, ha csak 20 százaléknak nem sikerül megfelelően a beilleszkedés, már annak is lehetnek negatív hatásai, és ez a kudarc is látványos lehet, még akkor is, ha közben 80 százalékuknak meg van rendes munkája, és nem megy rosszul a soruk. A kudarcos esetek ráadásul földrajzilag is koncentráltak, így még súlyosabbnak tűnnek.

Egyetért azzal, hogy a rossz integráció iskolapéldája az EU-ban Franciaország? És ha igen, Svédország mit csinál másképp?

Igen, de fontos, hogy akikkel most a francia államnak problémája van, azok gazdasági bevándorlók gyerekei és unokái. Ők a francia átlagnál sokkal rosszabb oktatásban részesültek, és lényegesen nagyobb a szegregáció is Franciaországban, mint Svédországban. Itt, Malmőben Rosengard negyedben például az emberek 80-90 százaléka bevándorló. De Rosengard csak 5 kilométerre van innen, az egyetemtől. Ezek az emberek nincsenek elzárva Malmö többi részétől, még ha a városnegyed, ahol laknak, némileg szegregált is. A rosengardiak gyerekei közül sokan például belvárosi iskolákba járnak. Az elkülönülés messze nem teljes.

A Svéd Demokraták egyik kampányszlogenje az volt, hogy a bevándorlóknak el kell fogadniuk a svéd értékeket. Mik ezek a svéd értékek?

Amit tipikusan svéd értékként kezel világ, az a nemek közti egyenlőség. Néhány bevándorló olyan társadalmakból érkezik, ahol ez bizony nem egy széles körben elfogadott és támogatott érték. Ezen kívül a svéd értékek persze inkább európai értékek, mint a szólás és az önkifejezés szabadsága, az individualizmus és más hasonlók.

Ezeket oktatással lehetne elfogadottabbakká tenni a bevándorlók körében?

Ez nagyon bonyolult témakör. Svédországban jelenleg nincsenek úgynevezett integrációs követelmények. Nem tudjuk, hogy a bevándorlók alkalmazkodnak-e ezekhez az úgynevezett svéd értékekhez, vagy hogy egyáltalán hajlandóak-e alkalmazkodni hozzájuk. Más országokban integrációs teszteket használnak erre. Teszteket kell kitölteni a letelepedési engedélyhez, az állampolgárság megszerzéséhez pedig meg kell tanulni a nyelvet. Svédországban jelenleg nincsenek ilyen követelmények törvénybe fektetve, az integráció hagyományos módja itt az, hogy lehetőségeket és egyenlő jogokat biztosítunk a bevándorlóknak, nem pedig feltételeket támasztunk velük szemben. Most, ezzel a választási eredménnyel ez talán megváltozhat. Azt gondolom, a kormány valószínűleg nyelvi követelményeket támaszt majd az állampolgárság megszerzéséhez a következő négy évben.

2015-ben az EU nagyobb részét, Magyarországot pedig főleg, megrázta a felismerés, hogy milyen sok bevándorló érkezik Európába. Milyen volt akkoriban a hangulat Svédországban?

Látni kell, hogy a svéd társadalom 20-25 százaléka nagyon erősen befogadó és a migrációt támogató politikát követel a kormányoktól. Az ő reakciójuk a 2015-ös válságra az volt, hogy kimentek segíteni. Voltak hetek, amikor 10 ezer ember jött át a hídon Dániából. A svéd államnak hirtelen nem volt elég kapacitása segíteni ezeken az embereken, így, amit kellett, önkéntesek oldottak meg. Az egész kifejezetten pozitív hangulatban zajlott. Aztán néhány hét múlva elkezdtek érkezni a jelzések a svéd önkormányzatoktól, hogy ez így nem jó, nem bírják. Néhány hónap múlva pedig a nagyobb pártok már inkább megállítani akarták a befogadást. Utána néhány hónappal megint a menekültek befogadásáért tüntettek. Maga a miniszterelnök mondta egy rendezvényen, hogy soha nem fogjuk lezárni a határokat, mert az nem svédekhez méltó dolog. Aztán egy hónap múlva lezárta a határokat. Azóta sok választó nem bízik a szociáldemokratákban és a konzervatívokban, hiszen nem tartottak ki az álláspontjuk mellett.

Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetőjeFotó: JOHAN NILSSON/AFP

Magyarországon a kormány és a kormányközeli média úgy próbálja beállítani a helyzetet, mintha Nyugat- és Észak-Európában a Fideszre és az Orbán-kormányra tömegek tekintenének pozitív példaként. Svédországban ez a helyzet?

Általánosságban azt gondolom, hogy a svédek többsége szörnyű országnak tartja Magyarországot. A kormány megtagadja és akadályozza a bevándorlásügyi együttműködést az EU-ban, kerítést épít, bár persze Svédországban is van határellenőrzés, de összességében bevándorlási kérdésekben Magyarország tűnik Európa legrosszabb országának. Azt gondolom, hogy migráció tekintetében a magyar kormány annyira stigmatizálódott, hogy itt még a Svéd Demokraták sem mernének jó példaként hivatkozni rá, maximum egyénileg néhány politikus. Hallottam olyat is, hogy a Svéd Demokraták idősebb támogatói Magyarországra költöztek, mert annyira tetszett nekik az ottani bevándorlási politika. De a Svéd Demokraták fővonala azért igyekszik egy tisztelettudó párt látszatát kelteni. Nincs kemény és karizmatikus vezetőjük sem, az elnök szuperunalmas, még más svéd politikusoknál is unalmasabb, mert a legfőbb gondja, hogy hiteles és senkit sem fenyegető politikai szereplőnek tűnjön. Svédországban csak így lehet szavazókat szerezni, egy nyíltan rasszista pártnak esélye sem lenne egy választáson.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.