Szeretnéd jobban érteni, hogy a magyar miniszterelnöknek miért kell állandóan Vlagyimir Putyinnal találkoznia?

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

Az utóbbi években az orosz elnök, Vlagyimir Putyin lett Orbán Viktor legfontosabb nemzetközi szövetségese. Ahogy a magyar politika egyre inkább közeledett Moszkvához, úgy távolodtunk el a régi, nyugati partnerekről, részben éppen azért, mert az EU-ban és a NATO-ban nem nézik nagyon jó szemmel, ahogy a magyar kormány Putyin Oroszországához igazodik. 

Éppen a múlt héten, a Sargentini-jelentés szavazásán derült ki minden korábbinál egyértelműbben, hogy az európai jobboldal meghatározó figurái, akik pár éve még Orbán Viktor barátainak számítottak, mint például Manfred Weber néppárti frakcióvezető, elfordultak a magyar miniszterelnöktől. Közben Moszkvában és egy csomó másik keleti diktatúrában mindig örömmel fogadják a magyar miniszterelnököt, aki mégiscsak egy NATO és EU tagország vezetője, a vele szervezett találkozókkal pedig a hazai közvélemény előtt jól lehet demonstrálni, hogy a nyugati szövetségek igenis nagyon komolyan veszik az orosz, kirgiz, azeri, stb. vezetőket.

Így lett Magyarország az új hidegháború egyik főszereplője

A magyarországi orosz befolyásról szóló videósorozatunk első része arról szól, hogy a hidegháború és a rendszerváltás után mi történt Ororszországban, Putyin hatalomra kerülése után hogyan szilárdult meg a belső rendszer, és kezdték el újra kiterjeszteni nemzetközi befolyásukat az oroszok, és hogy találtak Orbán Viktorban fontos partnerre ehhez a folyamathoz.

Ömlenek az álhírek Moszkvából, és beszivárognak a magyar nyilvánosságba

A sorozat második része az álhírekről szól, és arról, hogyan és mire használja a dezinformációt Oroszország, illetve hogy a Moszkvában kitalált világmagyarázatok miként szivárognak be a magyar nyilvánosságba.

A valódi hazaárulást azok követték el, akik nyilvánosságra hozták ezt az ügyet

A harmadik részben a jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla történetét meséljük el, egészen pontosan azt, hogy az oroszokkal aggasztóan jó kapcsolatot ápoló politikus nyilvános „lebuktatása” éppen, hogy ártott a moszkvai befolyási kísérleteket akkor még visszaverni igyekvő magyar elhárításnak.

Olajjal, gázzal és atomenergiával terjeszti befolyását Oroszország a világban, mi mindhármat vásároljuk tőlük

A negyedik rész az orosz-magyar kapcsolatok legfontosabb szeletéről, az energiafüggőségről szól. Arról, hogy már jóval a rendszerváltás előtt hogyan kerültünk függésbe (akkor még a Szovjetuniótól), és hogy a magyar politikai elit azóta sem tudta vagy akarta érdemben megváltoztatni ezt a helyzetet. Ez ma annyira igaz, hogy mire legalább részben kiválthattuk volna az orosz gázfüggőséget, fejest ugrottunk egy új atomerőmű építésébe, és a hozzá tartozó moszkvai megahitelbe, amivel leginkább az oroszok jártak jól.