Az utóbbi években az orosz elnök, Vlagyimir Putyin lett Orbán Viktor legfontosabb nemzetközi szövetségese. Ahogy a magyar politika egyre inkább közeledett Moszkvához, úgy távolodtunk el a régi, nyugati partnerekről, részben éppen azért, mert az EU-ban és a NATO-ban nem nézik nagyon jó szemmel, ahogy a magyar kormány Putyin Oroszországához igazodik. 

Éppen a múlt héten, a Sargentini-jelentés szavazásán derült ki minden korábbinál egyértelműbben, hogy az európai jobboldal meghatározó figurái, akik pár éve még Orbán Viktor barátainak számítottak, mint például Manfred Weber néppárti frakcióvezető, elfordultak a magyar miniszterelnöktől. Közben Moszkvában és egy csomó másik keleti diktatúrában mindig örömmel fogadják a magyar miniszterelnököt, aki mégiscsak egy NATO és EU tagország vezetője, a vele szervezett találkozókkal pedig a hazai közvélemény előtt jól lehet demonstrálni, hogy a nyugati szövetségek igenis nagyon komolyan veszik az orosz, kirgiz, azeri, stb. vezetőket.

Így lett Magyarország az új hidegháború egyik főszereplője

A magyarországi orosz befolyásról szóló videósorozatunk első része arról szól, hogy a hidegháború és a rendszerváltás után mi történt Ororszországban, Putyin hatalomra kerülése után hogyan szilárdult meg a belső rendszer, és kezdték el újra kiterjeszteni nemzetközi befolyásukat az oroszok, és hogy találtak Orbán Viktorban fontos partnerre ehhez a folyamathoz.

Ömlenek az álhírek Moszkvából, és beszivárognak a magyar nyilvánosságba

A sorozat második része az álhírekről szól, és arról, hogyan és mire használja a dezinformációt Oroszország, illetve hogy a Moszkvában kitalált világmagyarázatok miként szivárognak be a magyar nyilvánosságba.

A valódi hazaárulást azok követték el, akik nyilvánosságra hozták ezt az ügyet

A harmadik részben a jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla történetét meséljük el, egészen pontosan azt, hogy az oroszokkal aggasztóan jó kapcsolatot ápoló politikus nyilvános „lebuktatása” éppen, hogy ártott a moszkvai befolyási kísérleteket akkor még visszaverni igyekvő magyar elhárításnak.

Olajjal, gázzal és atomenergiával terjeszti befolyását Oroszország a világban, mi mindhármat vásároljuk tőlük

A negyedik rész az orosz-magyar kapcsolatok legfontosabb szeletéről, az energiafüggőségről szól. Arról, hogy már jóval a rendszerváltás előtt hogyan kerültünk függésbe (akkor még a Szovjetuniótól), és hogy a magyar politikai elit azóta sem tudta vagy akarta érdemben megváltoztatni ezt a helyzetet. Ez ma annyira igaz, hogy mire legalább részben kiválthattuk volna az orosz gázfüggőséget, fejest ugrottunk egy új atomerőmű építésébe, és a hozzá tartozó moszkvai megahitelbe, amivel leginkább az oroszok jártak jól.