Ma ott tart az igazságszolgáltatás, hogy a bírák jelentős része már jelentkezni sem mer a Handó Tündét ellenőrző testületbe

Abszurd jelenetek játszódtak le kedden az Országos Bírói Tanács (OBT) póttagjainak választásán. Az előre kiválasztott jelöltek közül egy sem vállalta a tagságot, aki pedig a helyszínen próbálta jelöltetni magát, azt blokkolták, hogy ne kerüljön a neve titkos szavazásra.

Az OBT az a testület, aminek tagjait a bírák saját maguk közül választják, és aminek az a feladata, hogy az igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal (OBH) befolyásos vezetőjét, Handó Tündét ellenőrizze. A hatalmi ágak szétválasztása miatt az OBT Handó hatalmának szinte egyetlen intézményes ellensúlya, egyáltalán nem mellékes, hogy kik a tagjai, és hogy nekik milyen a viszonyuk az igazságszolgáltatás vezetőjével.

Az igazságszolgáltatást irányító OBH és az őket ellenőrző OBT év eleje óta háborúban áll egymással. Korábban az OBH nem zavart sok vizet, ám idén év elején Handó kritikusai is bekerültek a szervezetbe. Komoly ellenőrzések indultak, mire az OBH vezetése fegyelmi vizsgálatokat kezdeményezett az "ellenzékinek" gondolt bírák ellen, és Handó hazaárulónak nevezte azokat a bírókat, akikről feltételezte, hogy az övétől eltérő véleményen vannak a kormány különbíróságos terveivel kapcsolatban. Augusztus végén már arról lehetett olvasni, hogy Handóék levélben adták ki a bírósági vezetőknek, hogy találjanak a belső ellenzék által elkövetett törvénytelenségeket.

A hónapok óta tartó belső háború egyik felvonásaként tavasszal lemondott az OBT több, Handó-pártinak tartott tagja. Azóta az OBH elnöke nem tekinti legitimnek az őt ellenőrző testületet, és feltehetően egy teljesen új választást látna szívesen.

Ez utóbbi miatt volt fontos a mai póttag-választás.

Ha a lemondott tagok helyére rendben megválasztott újak kerülnek, akkor még nehezebb lesz azzal érvelni, hogy az OBT nem működik megfelelően, és így a Handóval szemben megfogalmazott kritikáik sem számítanak. Ezzel szemben ha nincsenek új tagok, akkor tovább lehet magyarázni, hogy az OBT illegitim, botrány van körülötte, és a legjobb az lenne, ha mindenki szépen lemondana, hogy aztán egy teljesen új testületet lehessen választani.

Ebben az értelemben Handóék számára kedvezően alakult a mai nap, mert egyetlen póttagot sem sikerült megválasztani. Sőt, a jelenlévők egy része egy olyan nyilatkozatot is megszavazott, ami azonnali lemondásra szólítja fel az OBT jelenlegi, Handóval kritikus tagjait. Az igazságszolgáltatás hivatalos oldala, a birosag.hu egyenesen

„Lemondásra szólította fel a bírói kar az OBT-t”

címmel számol be a történtekről. A küldöttgyűlés egyébként a törvény szerint nem hívhatja vissza az OBT-t.

Voltak bírák, akik a küldöttgyűlés után arról beszéltek, hogy az OBT-t elítélő nyilatkozatnak nem volt meg első nekifutásra a többsége, ráadásul a szokásjoggal szemben nem titkos, hanem nyílt szavazáson kellett véleményt nyilvánítani. Ennek fényében némileg túlzó lehet a birosag.hu híre, amiben a "bíró kar" szólítja fel lemondásra a Handó Tündét ellenőrző OBT-t.

Másfelől a történtek megmutatták, hogy milyen viszonyok uralkodnak az igazságszolgáltatásban. Az OBT oldala szerint az

„az eredménytelen küldöttgyűlés résztvevőinek majdnem egyharmada az OBH elnökének közvetlen kinevezési jogkörébe tartozó elnök, elnökhelyettes vagy kollégiumvezető volt, és az igazgatási vezetők messze többségben voltak az ilyen tisztséget nem viselő bírákhoz képest. Az elnökök közülük többen felkerültek a jelöltlistára, de a póttaggá válást mégsem vállalták, míg más bírák póttag-jelöltté válását pedig blokkolták a küldöttgyűlésen.”

Olyanoknak kellett volna kiállniuk Handóval szemben, akik vele függő viszonyban vannak. Ez különösen úgy nehéz feladat, hogy az elmúlt hónapokból tudható, mi a sorsa a belső ellenzékinek gondolt bíráknak, és mi azoknak, akiket hűségesnek gondol az igazságszolgáltatás vezetése. Az OBT korábban pont azt javasolta, hogy például igazgatási vezetők, akik Handóval függelmi viszonyban vannak, ne kerülhessenek be az OBH elnökét ellenőrző testületbe. 

Az előre kiválasztott jelöltek közül senki sem vállalta az OBT tagságot, azokról  a bírákról pedig, akik a helyszínen jelentkeztek, nem lehetett titkos szavazást tartani, mert nem kapták meg a jelöltséghez szükséges támogatást a nyílt szavazáson. Ez azért is volt meglepő, mert a korábbi gyakorlat szerint a helyszínen jelentkezők automatikusan megkapták a jelöltséghez szükséges mennyiségű szavazatot, hogy aztán a titkos szavazáson eldőljön, hogy ki kerül be az OBT-be és ki nem, de mindenki megmérettethette magát.