• A finn nukleáris hivatal bejelentette, hogy továbbra is elégedetlen a Roszatom terveivel, és továbbra sem adja ki az engedélyeket a Hanhikivi atomerőmű felépítésére.
  
• Ez azért érdekes Magyarországon, mert Paksra a Roszatom pont ugyanilyen típusú erőművet akar építeni.
  
• Süli János paksi bővítésért felelős miniszter is utalt már arra, hogy a paksi engedélyek is csúszhatnak, szintén biztonsági aggályok miatt.
  

A Roszatom 2013-ban kötött szerződést egy finnországi atomerőmű építésére, amelybe a cég legújabb fejlesztésű, VVER-1200-as típusú, nyomottvizes atomreaktorait szerelnék. Néhány hónappal később, 2014 januárjában, Orbán Viktor is rendelt két ilyen reaktort az orosz állami vállalattól a paksi atomerőmű bővítéséhez. A két beruházásban nem csak az a közös, hogy mindkét esetben ugyanaz a cég ugyanolyan erőművet építene, hanem az is, hogy mindkét beruházás jelentős csúszásban van.

A magyar beruházás sokáig azért csúszott, mert az Európai Bizottság több szempontból is vizsgálta, hogy az uniós jognak megfelel-e a szerződés. A bizottság végül minden engedélyt megadott, és ugyan az egyiket az osztrák állam megtámadta az EU bíróságán, elvben most nincs brüsszeli akadálya a paksi építkezésnek. Finnországban ilyen probléma nem volt, mert ott nem a kormány az erőmű megrendelője, így ott már legalább másfél évvel korábban elindult az engedélyeztetési eljárás. 

Mégis, Magyarországon és Finnországban is ugyanabban a fázisban van most a beruházás: az engedélyek beszerzése megy mindkét országban. Illetve csak menne. Mindkét országban biztonsági aggályok merültek fel ugyanis, és ezért nem adják ki az engedélyeket. A finn aggályokról most pontosabb információk jelentek meg az ottani sajtóban.

Egy év alatt sem oszlottak el a finn aggályok

A finn állami nukleáris hatóság egy múlt heti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy továbbra is elégedetlen a VVER-1200 dokumentációjával. Egy viszonylag új modellről van szó, aminek EU-kompatibilis változatából még egyetlen egy sem működik a világon.

A STUK nevű finn hatóság éppen egy éve, 2017 szeptemberében jelentette be utoljára, hogy nem tudja kiadni az erőmű engedélyeit, mert gyengék a tervek. „Hiányos vagy silány minőségű” – állapították meg az erőmű terveiről. Később kiszivárgott egy jelentés, amit a STUK megbízásából készített egy külsős cég, ami azt állapította meg, hogy alapvető problémája a mérnöki munkának, hogy az oroszok leugatják a finn mérnököket, és nem veszik figyelembe az aggodalmaikat. A STUK akkor azt jelezte, hogy legkorábban csak 2019-ben adja ki az erőmű engedélyeit a tervezett 2018 helyett.

A mostani bejelentés nyomán úgy tűnik, hogy további csúszás várható.

Úgy volt, hogy idén ősz elején elkezdik építeni a finn erőmű reaktortartályát egy ukrajnai üzemben. Ezt a kulcsfontosságú alkatrészt akkor is elkezdték volna építeni, ha még nincsenek meg most ősszel az engedélyek, mert ez az egyik legnehezebben előállítható alkatrésze az atomerőműnek, és közel négy évig tart az elkészítése. 

Csakhogy a reaktortartály gyártását mégsem indították el, mert az engedélyezés annyira lelassult, hogy a most várható csúszás mellett már nem vállalták a munka kockázatát.

A finn beruházás csúszásához hozzájárulhat az is, hogy a Rolls-Royce visszalépett a beruházástól. A brit cég idén nyáron állapodott meg a Roszatommal, hogy elkészítik a reaktor irányító-ellenőrző rendszerét. Finn szakemberek ezt csak úgy írták körül, hogy ez lenne az egész erőmű agya. A céges közlemények alapján a Rolls-Royce és a Roszatom nem tudtak megállapodni a szerződés részleteiben.

Most új beszállítót kell találnia a Roszatomnak a munkára, vagy saját erőből kellene megterveznie a rendszert. Mindkét megoldás az eddigi aggályokon kívüli, további csúszást jelez előre. Az új irányító-ellenőrző rendszer miatt új terveket kell majd benyújtani a STUK-nak is.

Új határidőkről most még senki sem beszél Finnországban, de a finn lapok arról írnak, hogy nyilvánvaló, az erőmű még annál is lassabban készül el – ha egyáltalán elkészül valaha – mint eddig gondolható volt. Sok magáncég már korábban kiszállt a beruházásból, és a Roszatom bevásárolta magát az építtető konzorciumba, hogy az új erőmű egyáltalán felépülhessen. A Roszatom 34 százalékos tulajdonrésze mellett finn önkormányzatok a legfontosabb tulajdonosai most az építtető cégnek.

Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal végez a STUK-hoz hasonló feladatokat, a paksi erőművek esetében ott adják ki az engedélyeket. A magyar engedélyeztetési eljárásól nem szivárog ki annyi információ, mint a finnről, de az januárban kiderült például, hogy még az építkezéshez szükséges ideiglenes épületek engedélyét sem adták ki első körben, mert nem feleltek meg a hazai szabványoknak.

Itthon is nyilvánvaló már a csúszás

Orbán Viktor legutóbbi oroszországi látogatásán már arról beszélt, hogy nem baj, ha késik az építkezés, mert szerinte „a határidők másodlagosak ahhoz képest, hogy ezt a nagy ügyet, ami a kelet és a nyugat együttműködése szempontjából zászlóshajó” sikerre vigyék. Ez volt az első alkalom, hogy a magyar miniszterelnök egyértelműen elismerte, komoly csúszás várható a paksi építkezésben. Ez azért is érdekes, mert információink szerint az orosz fél az utóbbi hónapokban többször is sürgette a beruházás felgyorsítását.

Süli János, a beruházásért felelős miniszter pedig azt ismerte el szeptember 24-én a parlamentben, hogy itthon is a biztonsági aggodalmak miatt csúsznak most már, és nem a korábbi, brüsszeli vizsgálatok miatt. A Párbeszéd képviselőjének, Kocsis-Cake Oliviónak a kérdésére válaszolva a miniszter így fogalmazott: „Igen, lehet csúszás, mert mindig azt mondtuk, hogy nem a határidő a legfontosabb, mert ez 60 évre épülő blokk, ezért a biztonság a legfontosabb ebben a kérdésben, és addig kell tervezni, amíg biztonsággal meg nem tudjuk kezdeni úgy az építkezést, hogy meg tudjuk építeni.”

A csúszás azért nagyobb probléma itt, mint Finnországban, mert a beruházás orosz állami hitelből megy, amit a jelenleg érvényes szerződés szerint 2026-tól kell törleszteni. Az eredeti terv az volt, hogy addigra az első új blokk megépül, és akkor annak bevételeit is a törlesztésre lehet majd fordítani. Most viszont nem látszik már reálisnak az, hogy 2026-ban termelés legyen a még csak tervezés alatt álló erőműben.

Süli János a parlamentben azt mondta: „A szerződésmódosítás szerint, amivel a pénzügyi szerződést módosítjuk, a kamatterhet értelemszerűen majd attól kezdve fogjuk fizetni, amikor az erőmű üzemelni kezd. Tehát ezt is lehet módosítani. A szerződésmódosítás folyamatban is van.” Hogy az oroszok valóban hagyják-e átírni a szerződést úgy, hogy az a magyar félnek kedvezőbb legyen, azt persze még nem lehet biztosra venni, hiszen új aláírás még nem történt. 

Arról sem tudni, hogy a kamat mértékét is érintené-e a módosítás. 2014-ben Orbán 4 százalék körüli kamatra vette fel az orosz államtól az euróalapú hitelt, ami akkoriban nem volt rossz, de azóta tele van a nemzetközi piac sokkal olcsóbb euróhitelekkel. Úgyhogy amit eddig tervezésre és engedélyezésre a magyar kormány lehívott a hitelből, azt rögtön előtörleszti is, egy másik, olcsóbb hitelből.