Csütörtök délelőtt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) vezetői szokásos évindító sajtótájékoztatójukat tartották, aminek vége felé különösebb hangsúly nélkül Hullán Szabolcs főigazgató-helyettes megemlítette, hogy 

• az új paksi atomerőmű blokkjaira kiadták a telephely engedélyeket, 
  
• de a felvonulási épületekre beadott kérelmet javításra és kiegészítésre visszavették, úgyhogy ezzel idén ismét foglalkoznak majd.
  

A felvonulási épületek olyan ideiglenes építmények, jellemzően barakkok, amelyek magához az építkezéshez szükségesek, és amikor készen vannak a munkások, akkor elbontják őket. Ezek általában nem túl bonyolult szerkezetek.

Nem feleltek meg az előírásoknak

Firtatni kezdtük az RTL Híradó tudósítójával, hogy mi volt a baj a felvonulási épületek terveivel. Az OAH vezetői nem kívántak részletekbe bonyolódni, de annyi kiderült, hogy "komolyabb és kevésbé komoly" hibákat is találtak tervekben, azok "nem minden vonatkozásában feleltek meg a magyar előírásoknak", márpedig "a hazai jogszabályokat maradéktalanul ki kell elégíteni".

Az OAH az engedélyeztetéskor a magyar állami Paks 2 Zrt.-vel áll közvetlen kapcsolatban, ők nyújtják be a terveket, de azokat valójában a Paks 2 Zrt. fővállalkozója, az orosz Roszatom készíti, vagy az általa megbízott alvállalkozók. Ebben az esetben a Roszatom egyik alvállalkozója készítette a terveket, amelyeket a Roszatom hagyott jóvá, és adta tovább a Paks 2 Zrt-nek, és utóbbi nyújtotta be engedélyezésre az OAH-hoz. 

Még az sem kizárt, hogy magyar alvállalkozó készítette az OAH által visszaadott terveket, mert Süli János paksi bővítésért felelős miniszter január 9-én azt írta Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető kérdésére, hogy éppen a felvonulási épületeket csinálhatják majd magyar cégek: 

"Első ütemben a felvonulási épületek, szerelőcsarnokok, kiszolgáló létesítmények építését tervezi a fővállalkozó, ezeknek a megépítésén jó eséllyel indulhatnak a magyar vállalkozások. A beruházás kezdeti időszakában végezhető tevékenységgel kapcsolatban Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója 2017. szeptember 20-i paksi látogatásán, az új blokkok telephelyén egyebek mellett úgy nyilatkozott, hogy a felvonulási terület kialakításában a magyar vállalkozások részvétele jóval meg fogja haladni a 40 százalékot." 

(Tóth egyébként arról kérdezte Sülit, hogy az építkezésben 40 százalékosra ígért magyar részvétel hogyan áll, és a miniszter válaszában ez volt a legkonkrétabb rész. Amióta kiderült, hogy az Európai Bizottság 55 százalékos EU-s közbeszerzéshez kötötte a paksi bővítés engedélyezését, azóta az eleve irreálisnak tűnő 40 százalékos magyar részvételnek már a töredékeben sem bíznak sokan. Erről itt írtunk részletesebben.)

Ám akár magyar, akár orosz alvállalkozó készítette az elrontott terveket a felvonulási épületekről, a szakmai felelősség a fővállalkozóé, vagyis a Roszatomé.

Meri vagy nem meri?

Szakmai és politikai oldalról is hallottunk az utóbbi hónapokban olyan véleményeket, hogy vízválasztó lesz, hogy az OAH mennyire veszi szigorúan a paksi építkezés engedélyeit, mennyire mer majd konfliktusokat vállalni a Roszatommal, illetve lesz-e politikai nyomás a hatóságon. A komolyabb tervek még nem kerültek az OAH elé, de úgy tűnik, hogy első körben szigorúak voltak. 

A kétkedőket két kellemetlen előjel is aggasztotta: a finn példa, és két új hazai törvény.

A STUK biztonsági problémákat talált

Finnországban a Roszatom egy ugyanolyan típusú erőművet épít, mint amilyenekre Pakson is megbízást kapott. Az OAH-nak megfelelő finn szervezet, a STUK, komoly biztonsági problémákat talált a náluk leadott terveken. Annyira, hogy tavaly szeptemberben bejelentették, hogy 2019 előtt nem fogják kiadni az új erőmű építési engedélyét, ami legalább egy év csúszást jelent az addigi forgatókönyvhöz képest. Mivel a paksi erőműre kapott orosz hitelt 2026-tól mindenképpen törleszteni kell majd, akkor is, ha az új blokkok közül még egyik sincs készen, ezért egyesek attól tartottak, hogy a magyar kormány inkább sürgeti majd a saját hatóságát, hogy adjon meg minden engedélyt, csak készen legyenek a munkával, mire fizetni kell. 

A STUK által feltárt problémákról itt írtunk részletesen. Ezek között szerepelt, hogy "az orosz partnerek úgy vélekednek, hogy elegendő tapasztalatuk van atomerőművek építésében, és ezért a 'csináljuk, aztán lepapírozzuk' kultúrát hozták magukkal, ám ezzel szemben Finnországban jelentős elvárás az alapos előzetes elemzés és dokumentáció, vagyis az 'előbb bizonyíts, aztán csináld' elv. Ezek a különbségek komoly feszültségekhez vezetnek." Nyelvi és kulturális problémák is nehezítik ott az együttműködést, és a finn mérnökök úgy érezték, ha problémát jeleznek, akkor az orosz kollégáik leugatják őket.  

Kérdésünkre az OAH-t vezető Fichtinger Gyula azt mondta, hogy a finn hatósággal már régóta együttműködnek, kicserélik tapasztalataikat, és mivel a finn erőmű tervezése a paksinál előbbre jár, ezért ezek a megbeszélések segítik az itthoni felkészülést. "Nem biztos, hogy ezek a problémák itt is előjönnek majd, de tudjuk, hogy mire célszerű odafigyelni" - mondta. Azt ígérte, hogy minden magyar követelményt következetesen ellenőrizni fognak.

Mintha a kormány gyengíteni akarná az OAH-t

Ellenzéki politikusok és iparági szakemberek azért is aggódtak, mert bő egy év alatt két olyan törvényt is elfogadott a magyar parlament, ami az értelmezésük szerint az OAH jogköreit csorbította. Az elsőt még 2016 végén fogadták el, az alapján miniszteri rendelettel egyes esetekben át lehetett volna lépni az OAH engedélyezési eljárásán, új atomerőművek építésekor. 2017 tavaszán az Európai Bizottság nyomására finomítottak a törvényen.

A másik törvényt 2017 végén hozták, és az új nukleáris létesítmények engedélyezési eljárásába bevont független szakértőkről szól. Az új törvény szerint a független szakértőket a kivitelező is hozhatja, ami összeférhetetlenségi aggályokat vetett fel. Fichtinger kérdésünkre azt mondta, hogy hamarosan részletesen szabályozzák, hogy kik lehetnek ezek a független szakértők, alkalmasságukat az OAH vizsgálhatja majd, úgyhogy szerinte általánosságban szigorodnak majd a kritériumok.

Süllyed-e?

Tavaly decemberben az OAH 2037-ig meghosszabbította a paksi 4-es blokk működési engedélyét. Ebben az is szerepel, hogy folyamatosan monitorozni kell az állapotát, mert az épület süllyed.

Az MSZP frakcióvezetője az elmúlt napokban kérdésekkel bombázta a kormányt a süllyedés miatt, egy csomó cikk készült a problémáról, amire válaszul a fejlesztési miniszter rémhírterjesztéssel vádolt meg mindenkit, aki firtatta az ügyet.

Az OAH-nál a mostani tájékoztatón megismételték a működési engedély meghosszabbításában szereplő állításokat, miszerint 

• a süllyedés mértéke jelenleg nem veszélyezteti az erőmű biztonságát, 
  
• de oda kell figyelni rá. 
  

Kérdésünkre, hogy a többi blokk engedélyében erre miért nem tértek ki, Hullán Szabolcs főigazgató-helyettes azt mondta, hogy azért, mert ez a blokk van a legközelebb a Dunához, márpedig a süllyedés összefügg a talajvíz mozgásával, az pedig a Duna vízszintjének állásával. 

Majd részletesen elmondta, hogy a süllyedés a reaktortartály síkjának megbillenése miatt érdekes: ha hirtelen le kell kapcsolni a reaktort, akkor az itt függőlegesen álló szabályozó rudakat le kell dobni. Ezek biztonságos ledobását még 3 milliméteres billenés sem veszélyezteti, ezt kísérletekkel igazolták, de 1,5 milliméteres billenésnél már lépnie kell az erőműnek, ilyenkor konkrét terveket kell kidolgozni a probléma kezelésére. Az elmozdulás jelenleg 1,17 milliméter, vagyis egyelőre még csak rendkívüli tervezésre sincs szükség.

Arra már más szakértők figyelmeztetnek, hogy ha a közelben elkezdik kiásni az új blokkok alapjait, akkor az is befolyásolhatja a talajvíz mozgását, és így a 4-es blokk süllyedését, tehát az ottani reaktortartály billenését is. Ilyen értelemben közvetetten a paksi bővítésnek és a most megállapított süllyedésnek köze lehet egymáshoz. De az NFM szerint emiatt nem kell aggódni, mert "megfelelő műszaki megoldás alkalmazása mellett az új blokkok létesítése során sem kell számolni a negyedik blokk süllyedésének gyorsulásával".