Egy év alatt egymillió látogatót vonzott az abu-dzabi Louvre, a Franciaország határain kívüli első olyan intézmény, amely a világhírű párizsi múzeum nevét viseli. A Louvre Abu Dhabi-t 2017. november 8-án adták át Emmanuel Macron francia elnök és Kalifa bin Zájid Ál-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke jelenlétében. 

A múzeum látogatóinak 40 százaléka volt hazai lakos, a többi külföldi - közölte az első évforduló alkalmából Mohamed Kalifa al-Mubarak, az abu-dzabi idegenforgalmi és kulturális hivatal elnöke, hozzátéve, hogy az abu-dzabi Louvre az egyesült arab emírségekbeli lakosok kedvenc családi és baráti találkozóhelyévé vált. "Egy éve a világnak szóló ajándékként prezentáltuk a Louvre Abu Dhabi-t. Most büszkén jelenthetjük be, hogy több mint egymillió látogatóval osztottuk meg" - mondta Mubarak. A múzeum francia elnök-vezérigazgatója, Jean-Luc Martinez "tagadhatatlan sikerről" beszélt, és azt mondta, hogy a múzeum "vonzza és elbűvöli" a látogatókat.

Ez az első az Egyesült Arab Emírségek fővárosában a Szaadíjat szigetére tervezett múzeumok közül, a Louvre-t a Guggenheim és a Zajed Nemzeti Múzeum követi majd.

Mondjuk, megadták a módját:

A 2008-ban Pritzker-díjjal kitüntetett Jean Nouvel francia építész által tervezett múzeumban a látogatók megérthetik a különböző kultúrák kölcsönhatásait az őskortól napjainkig.

Az épületegyüttesben 55 fehér, az arab óvárosok ihlette épület áll. A múzeum kétharmadára 180 méter átmérőjű kupola borul, árnyékot biztosítva és csökkentve az energiafogyasztást. Az emírségekben hagyományos tetőként használt, egymásra terített pálmaleveleket utánzó nyolcrétegű kupola ezüstcsipkére hasonlít és szűri a napfényt, amely egyfajta fényesőként hatol át a kupolán, mint az arab épületekben található díszes rácsokon.

A múzeum állandó gyűjteménye mintegy 600 műtárgyból áll, köztük van Édouard Manet Le Bohémien című képe és az időszámítás előtti III. évezred végéről vagy a II. évezred elejéről származó afganisztáni fogadalmi istennőszobor, a Baktriai hercegnő. A Közel-Keletről származó régiségek között egy több mint 8000 éves, Jordániából származó monumentális kétfejű mellszobrot és egy Szaúd-Arábiából származó, 350 ezer éve készült prehisztorikus kőszerszám szerepel.

A párizsi anyamúzeummal 30 évre megkötött névhasználati szerződés értelmében 1 milliárd euró fejében a francia fél a szakértelmet bocsátja rendelkezésre, műtárgyakat kölcsönöz és ideiglenes tárlatokat rendez. Csupán a Louvre nevének használatára adott engedély 2037-ig 400 millió eurós bevételt jelent a párizsi múzeum számára. (via MTI)