Monacóban hivatalosan is bejelentették, hogy Budapest lesz a házigazdája a 2023-as atlétikai világbajnokságnak.

Ez az egyik legnagyobb sportesemény, az úszó világbajnoksághoz fogható, még azt is meghaladó érdeklődéssel. A költségei várhatóan a vizes világbajokság 100 milliárdját is bőven meghaladja majd. Hogy mennyivel, azt nem tudni, mert úgy nyertük meg a rendezési jogot, hogy a kiadásokról semmit sem kommunikált az eseményre pénzügyi garanciát vállaló kormány. 

Az biztos, hogy Orbán Viktor nagyon akarta, hogy a vizes vébé és számos sportág világ- és Európa-bajnoksága után atlétikában is Budapest legyen a házigazda. Tavaly a Parlamentben fogadta Lord Sebastian Coe-t, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökét, hogy biztosítsa arról, a magyar kormány a pályázat mögött áll. 

Idén nyáron Coe már első számú esélyesként említette Budapestet. Az esélyeinket javította, hogy 2023-ban először rendezhetett volna afrikai ország atlétikai vébét, de Kenya végül úgy döntött, hogy inkább 2025-öt célozzák meg. A rotáció miatt ezzel eldőlt, hogy európai városban rendezik meg a világbajnokságot, miután 2019-ben Ázsiában (Doha), 2021-ben pedig az Egyesült Államokban (Eugene) lesz a vébé. 

A magyar főváros nem nyílt pályázaton, hanem egy új, meghívásos rendszerben kapta meg a lehetőséget. Úgy, hogy kifejezetten atlétikai stadionja nincs is. A nemzetközi szövetség alapelvárása, hogy legalább 30 ezer néző beférjen a stadionban. Ekkora férőhely csak a jövőre elkészülő új Puskás Stadionban lesz. Csakhogy a 67 ezres, nettó 140 milliárd forintos aréna - szemben az elődjével, ahol atlétikai Európa-bajnokságot is rendeztek - nem alkalmas atlétikai versenyek megrendezésére, csak futballra tervezték. Nincs benne futópálya, hogy a lelátók közelebb legyenek a gyephez. 

Ezért új, kizárólag az atlétikának szánt stadion épül majd a világbajnokságra.

A Csepel-sziget északi részére tervezett atlétikai stadion költségét nem árulta el eddig a kormány, de várhatóan meghaladja majd a 100 milliárd forintot.

Összehasonlításul: az úszó vébére épített Duna Aréna 43 milliárd forintba került. 

A budapesti olimpiai pályázat is úgy számolt, hogy két nagyobb stadion lenne, az új Puskás mellett egy a IX. kerületi Kvassay-zsilip melletti telken, a Vituki volt telepén. Amennyiben az atlétikai stadion felépül, a legnagyobb tételek (nyitó és záróünnepségre alkalmas stadion, uszoda) elkészülnek az olimpiai csomagból. Ami erősíti azokat a híreket, hogy Orbán Viktor nem adta fel az olimpiai álmát, és megcélozza a 2032-es eseményt. Ehhez lenne egy erős dobbantó az atlétikai vébé, és az a sok hazai rendezésű verseny, amire sok milliárdot költ a kormány. (Most ért véget például a birkozó világbajnokság, amire Németh Szilárd irányítása alatt hatszor annyit költöttek, mint 2013-ban a szintén Budapesten megrendezett vébére, ráadásul a szövetség egyetlen fillérrel sem szállt be. Vagy az ifjúsági boksz világbajnokság, aminek 840 milliós kiadásával nem tud elszámolni a szövetség.)

A 2023-as atlétikai világbajnokság teljes költségét egyelőre csak becsülni lehet. Amikor októberben a kormány garanciát vállalt a rendezésre, a magyar szervezőbizottság azt közölte, hogy a nemzetközi szövetség 31,5 milliárd forintra becsülte a rendezés költségeit. De ez a minimum, amibe a szövetség vezetőinek, a sportolóknak, a technikai személyzetnek (összesen 3200 embernek) az utaztatása és elszállásolása, valamint a pénzdíjak vannak benne.  

A vizes vébé tapasztalataiból kiindulva bőven több lesz ez 31,5 milliárdnál plusz a százmilliárdos stadionnál.

Természetesen van bevételi oldal is, de abban sem volt igazán sikeres a vizes vébé, a szállodási foglalásokon például sok milliárdot buktak a szervezők úgy, hogy üres szobákért kellett fizetni.

A stadion terveinek elkészítésével a NAPUR Architect Kft.-t bízták meg, 4,7 milliárd forintért. Ők tervezték a vizes vébére készülő Duna Arénát és a Néprajzi Múzeum új épületét is a Városligetbe. A vébére épült stadion a korábbi hírek szerint 55 ezer, mostani bejelentés szerint 40 ezer férőhelyes lesz, de - akárcsak a Duna Arénát - az esemény után kisebbre bontják vissza, ekkora atlétikai stadionra ugyanis nincs szükség. A kisebb verzióban 15 ezer szék lesz.  

A soroksári Duna-ág melletti területet, ahol az új stadion lesz a bemelegítő pályákkal, atlétikai csarnokkal, a magyar állam 2014-ben vásárolta meg 16,5 milliárdért. A Déli Városkapu Fejlesztési Programban nemcsak az atlétikai létesítmények lesznek, hanem egy 12 ezres diákváros, Budapesti Xtrém Szabadidő Park (BMX és Kajak-Kenu Szlalompálya), valamint nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas evezős és biciklis központ is lesz itt. Mind-mind olyan, amire szükség lehet egy olimpia megrendezéséhez, hiszen az olimpiai falut eredetileg pont oda tervezték, ahol a diákváros lesz, a diákoknak szánt szobákat pont remekül lehet használni szükség esetén sportolók elhelyezésére is.

Az atlétikai világbajnokságok helyszínei:

• 2023 - Budapest
  
• 2021 - Eugene, Egyesült Államok. Teljesen újjáépítik az oregóni egyetem pályáját, főként Phil Knight üzletember anyagi támogatásával.
• 2019 - Doha. Igazi luxusstadion, teljesen felújították, 100 méteres képernyőn lehet kísérni a helyszínen az eseményeket. Focimeccseket is rendeznek itt, a 2022-es labdarúgó vébé egyik stadionja lesz.
• 2017 - London. A 2012-es olimpiára épült stadionban rendezték meg a vébét. Több sportesemény helyszíne, rendszeresen a West Ham futballcsapata használja. 
• 2015 - Peking. A 2008-as olimpiára épült Madárfészekben rendezték meg. Számos eseményt tartanak benne, tavaly videójáték vébé helyszíne volt.
• 2013 - Moszkva, Luzsnyiki-stadion. Az idei foci vébé nyitó és záró meccsét is itt játszották.
• 2011 - Tegu, Dél-Korea. A 2002-es focivébé egyik helyszíne is volt, rendszeresen használják a koreai bajnokság meccseire most is. 
• 2009 - Berlin. A 2006-os foci vébé egyik helyszíne, Dárdai Herthája használja. 
• 2007- Oszaka, Japán. A 2002-es focivilágbajnokság egyik stadionja is volt.
• 2005 - Helsinki, olimpiai stadion.
• 2003 - Párizs, Stade de France. Az 1998-as foci vébé legnagyobb stadionja. 
• 2001 - Edmonton, Kanada
• 1999 - Sevilla
• 1997 - Athén, olimpiai helyszín.
• 1995 - Göteborg
• 1993 - Stuttgart
• 1991 - Tokió
• 1987 - Róma
• 1985 - Helsinki