Orbán Viktor talán el is felejtette már, hogy ő támadta legjobban az Antall-kormány programját

POLITIKA
2018 december 11., 14:57
comments 247

Olyan szép szavakkal emlékezett meg Orbán Viktor Antall Józsefről és a rendszerváltás utáni első kormányról a néhai miniszterelnök halálának 25. évfordulója alkalmából, mintha nem ő maga támadta volna a legkeményebben a parlamentben a még meg sem alakult kormányt 1990-ben, a kormányprogram vitáján:

„Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Ha Önök egy pillantást vetnek a szóban forgó fogalmazvány címoldalára, nyilvánvalóvá válik Önök előtt is, hogy a megbízott miniszterelnök maga is érezte, hogy a beterjesztés nem ütötte meg a kormányprogram mércéjét; ezért választotta az "Irányelvek" megnevezést. Ezzel maga mondta ki: nincs kormányprogram, vagy ha van is, ami előttünk fekszik, az semmiképpen sem az. (…) Az elmondottakból következően azt, ami eddig a mai ülésünkön történt, nem is tekinthetjük a kormányprogram vitájának. Ha pontos jogi megfogalmazásra törekszünk, csak annyit mondhatunk, hogy ami itt folyik, azt valójában alkalmatlan tárgyon elkövetett megvitatási kísérletnek kellene tekinteni (derültség és taps a bal oldalon), ha a jog ismerné ezt a tényállást!” 

Orbán azért belement a részletekbe: „szembe kell nézni a szomorú valósággal: ha legalább a stratégiai pontok alapos kifejtését nem teszi meg a kormány, akkor az nem a nemzeti megújhodás, hanem a semmitmondás kormánya lesz! Ha jól értem a 7. oldal második bekezdését, akkor a kormánytöbbség álláspontja szerint a részletesebb intézkedéseket azért nem dolgozták ki eddig, mert nem volt elegendő idő annak elvégzésére. Ezt az érvelést nem áll módunkban elfogadni. Egy olyan «nyugodt erő»-nek, mint a kormánykoalíció gerincét alkotó pártnak, már a választások előtt is kötelessége lett volna felkészülnie a kormányzati feladatokra; de ha előbb nem, hát március 26-án, a választások első fordulója után, amikor arra hívta fel választóit, hogy szavazzanak a győztes pártra - tudnia kellett volna, milyen feladatok állnak előtte! Azóta hat hét telt el. (Taps a bal oldalon.)” 

Kifogásolta azt is, hogy nagyon rövid időt kaptak a szöveg tanulmányozására: „Kételkedni kell továbbá abban is, hogy bárki lehetségesnek tarthatja a kormányprogram komoly és alapos megvitatását, ha azt mintegy 30 órával a vita megkezdése elõtt kapják kézhez a képviselők. Az elmondottak fényében joggal élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a kormánytöbbséget képviselõk igyekeztek a nyilvános vita lehetőségét és értelmét a lehető legszűkebbre szorítani. A beterjesztett szöveg ismeretében el kell ismernünk, a maguk szempontjából logikusan jártak el. (Derültség a bal oldalon.)”

Nemcsak a programot, az Antall-kormány tagjait is alkalmatlannak tartotta: 

„A megvalósítására kiválasztott jelöltek némelyikének szakértelmét illetően komoly kétségek fogalmazódtak meg bennünk. Mit gondoljunk akkor, amikor az egyik miniszterjelölt meghallgatásakor kijelenti, hogy minden tekintetben helyre kell állítani a '47-es tulajdoni állapotokat; vagy arról, hogy akad olyan miniszterjelölt, aki szerint a Kádár-rezsim kormányainak minden intézkedése törvénytelen?” 

Orbán a mostani megemlékezésen aról beszélt, hogy Antall József sosem állt össze a posztkommunistákkal. 1990-ben a Parlamentben viszont erről így beszélt: „hadd mondjam azt az MDF általam igen tisztelt frakcióvezetőjének: nem tartjuk szerencsésnek, hogyha az általunk felvetett szakmai érvekre politikai érvekkel válaszol, és úgy gondoljuk, különösen akkor nem szerencsés a FIDESZ-t az MSZP-vel való azonos álláspontra helyezkedés miatt mondjuk az egész alkotmánymódosítás szakmai kérdéseinek megítélésében egy lapra hozni és egy politikai váddal illetni, mert lehetséges ugyan, hogy a parlamenti demokrácia játéka következtében bizonyos szakmai kérdésekben az ember egy álláspontra kerül - mondjuk - a Szocialista Párt képviselőivel, de mivelünk ez a választások után történik meg, míg az MDF a választások elõtt az MSZP-vel paktumot írt alá. (Derültség és taps.)” 

Egy másik felszólalásában Orbán kifogásolta, hogy korlátozzák az ellenzéki felszólalási idejét: „Úgy gondoljuk, hogy nem volna szerencsés, ha elharapózna a Parlament gyakorlatában az, hogy korlátozzuk a fölszólalások idejét. Készséggel elismerem azt, hogy a fölszólalások - különösen, ha azok hosszúak - időnként hátráltathatják a hatékony munkavégzést. Ugyanakkor ennek a dolognak van egy másik oldala is: valójában megfosztják a fölszólalót attól, hogy érdemben kifejthesse álláspontját, különösen, ha meglehetősen mulatságos 3 perces időre korlátozzuk a hozzászólást! (Taps a baloldalon.) Szeretném a jövőre nézve is jelezni ezt, mert nagyon könnyen előfordulhat, hogy lesznek olyan parlamenti viták - és ezzel meg kell barátkoznunk -, amikor hetekig fogunk egy-egy kérdésről vitatkozni. (…) A kormánytöbbség így nemcsak abba a kedvező helyzetbe kerül, hogy már eleve többségben van, hanem hogy nem is kell elviselnie, hogy az ellenzék teljes mértékben és mélységében kifejthesse az álláspontját. 

Orbán a mostani beszéde végén a Jóisten segítségét kérte, hogy legalább utólag kiérdemeljék Antall József bizalmát. 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.