Magyarországon évente 250-300 gyereket diagnosztizálnak 1-es típusú diabétesszel, az esetek száma az elmúlt 30 évben megháromszorozódott – derül ki a Semmelweis Egyetem (SE) közleményéből.

Azt írják, különösen nyugtalanító, hogy a betegség előfordulása a 6 év alatti korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő. Az autoimmun betegség kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, de megfelelő terápiával teljes életet élhetnek az érintett gyerekek.

Az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, tehát nem a rossz táplálkozási szokások miatt alakul ki, a betegségben – szemben a 2-es típusú cukorbetegséggel – életmódbeli tényezők nem játszanak szerepet. A szervezet, miután védekező rendszere egy hiba folytán elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, az egyre fogyó mennyiségű inzulin hiányában nem tudja hasznosítani a számára létfontosságú, energiát adó szőlőcukrot, ezért a sejtjei éheznek, az anyagcseréje felborul, a vércukorszint vészesen megemelkedik, ketontestek és cukor jelenik meg a vizeletben, és a vér vegyhatása savas irányba tolódik el, ami életveszélyes is lehet.

A közlemény idézi Tóth-Heyn Pétert, az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettesét, aki szerint a kórkép gyerekkorban alakul ki, a betegek száma pedig az elmúlt 30 évben megháromszorozódott. Az 1-es típusú diabétesz napjaikban az egyik leggyakoribb krónikus gyerekbetegséggé vált.

A betegség tünetei között említette a túlzott folyadékfogyasztást (akár napi 4-6 liter), a gyakori vizelést, a már szobatiszta gyerek ismételt ágybavizelését, amikhez fáradtság és jó étvágy melletti fogyás is társul. Csecsemőknél árulkodó jel a gyakoribb pelenkacsere és szoptatás iránti igény, vagy a korábbinál jóval több cumisüvegnyi folyadék fogyása.

Az 1-es típusú diabétesz okát az orvostudomány az elmúlt évtizedekben sem tudta feltárni, csak a hajlamosító tényezők ismertek:

• családi halmozódás,
  
• 1 éves kor alatti tehéntejfogyasztás,
  
• egyes vírusfertőzések.
  

A betegséget általában néhány hete vagy hónapja fennálló tünetek alapján azonosítják, a diagnózist laborvizsgálattal állapítják meg. Fontos, hogy minél korábbi fázisában diagnosztizálják, mert az első, jól érzékelhető tünetek megjelenése és a súlyos, életveszélyes anyagcsere kialakulása közötti időszak nagyon rövid, kisgyerekeknél ez akár egy hét alatt is bekövetkezhet.

Az érintett gyerekeket Magyarországon a 28 diabéteszcentrum valamelyikében látják el, ahol szakemberek alakítják ki nekik az optimális kezelési módot, aminek az alapja az élethosszig tartó inzulinpótlás.

A klinika igazgatóhelyettese szerint a terápiás lehetőségek óriási tempóban fejlődtek az elmúlt 30 évben, ez idő alatt az orvostudomány eljutott a bőrbe ültethető inzulinpumpáig és szenzorig, amiknek köszönhetően nem csak a betegek életminősége javult jelentősen, de hatásukra a szövődmények kockázata minimalizálódott, az érintettek életkilátásai évtizedekkel meghosszabbodtak.

A modern eszközök ellenére az 1-es típusú diabétesz esetén a gyerekek életét egy rendkívül szigorú napirendbe kell szervezni, de speciális diéta nincs, az ajánlások az egészséges táplálkozási elvekkel egyeznek meg, tiltólistán is csak bizonyos gyorsan felszívódó szénhidrátok szerepelnek, viszont az étkezések ideje, száma és mennyisége előre meghatározott.

Az egyetem közleménye szerint január 12-én, szombaton a Szurikáta Alapítvánnyal közösen Budapesten szervezik meg a XIV. Gyermekdiabétesz Napot a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Elméleti Oktatási Központjában. A rendezvényre több száz gyereket és családjukat várják. (MTI)