Ezek a cégek adják az adójukat a költségvetés helyett Felcsútra

Állami cégek, Mészáros Lőrinc cégek, közbeszerzések bajnokai. Ezeket találtuk azon a birtokunkba került listán, ami összegzi, milyen cégek, kinek és mennyi sportcélú taót utaltak az elmúlt öt évben.

Közpénz, ami Orbán szerint nem közpénz

Aki képben van, hogy mi is a tao-rendszer, az ugorjon három bekezdést, aki csak sejti, annak egy rövid összefoglaló. Döbbenetes összeg, több mint 500 milliárd forint ment az államkassza helyett sportcélú támogatásokra az Orbán-kormány találmányán, a taó-rendszeren keresztül 2011 óta. A költségvetésbe vágott kiskapu lényege, hogy cégek a társasági adójuk meghatározó részét az államkassza helyett (ahonnan demagóg módon lehetne mondjuk egészségügyre, oktatásra költeni) sportegyesületek/sportszervezetek támogatására terelhetik át. Azzal a megszorítással, hogy kiválasztott látványsportágak (foci, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és nem olyan régóta röplabda) vannak a rendszerben. Lengőtekére vagy counter strike-ra nem lehet taózni. 

Orbán Viktor maga azon az állásponton volt, hogy a költségvetés helyett a sportba terelt taó-pénz már nem is közpénz. Ebből a logikából pedig azt vezette le például, hogy a felcsúti Makovecz-stadion is magánadományokból épült. A közérdekű adatok nyilvánossága érdekében indult perek végén a bíróság nem osztotta Orbán álláspontját. De attól még, hogy a taó hivatalosan is közpénz lett, még mindig nagyon keveset lehet tudni az árnyékba terelt sok száz milliárd forint felhasználásáról. A nyilvános adatokból nagyjából annyit lehet összebogarászni, hogy mennyi taó-pénz landolt a különböző egyesületeknél és milyen célra. Azok valódi felhasználásáról már semmi. 

Ráadásul a rendszer úgy van kitalálva, hogy sem a cégeknek, sem az egyesületeknek, sportszervezeteknek nem kell nyilvánosságra hozniuk a támogatást, nyilván az „ez nem is közpénz” miniszterelnöki logika alapján. Mintha valami tiltott finanszírozás lenne. A NAV felé azért el kell számolni, de az adóhatóság ezeket az adatokat nem teszi nyilvánossá.  

A lelkes taós cégekből a közbeszerzési értesítőt is össze lehetne állítani

Birtokunkba került egy sok ezer elemből álló adatbázis a társasági adózás kiskapuját használó cégekről. Ez szépen kiegészíti és bővíti azt a listát, amit még tavaly szerzett meg a Labdarúgó Szövetségtől hosszas pereskedés után az Átlátszó. De ugyanezért küzdött az Emmivel a Transparency International is.  

Túlzás lenne azt állítani, hogy mindenki trükközésre vagy valami előnyszerzésre használná a rendszert, valóban van olyan támogatás, ami utánpótlás célokat szolgálhat, kistelepülések sportszervezeteit vagy szabadidősportot segít. De vannak olyan taó-pénzutak, amik alapján egészen jó térképet lehetne összeállítani a politikával összefonódó magyar gazdaságról.

Az egyesületek közül természetesen az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány a legnagyobb nyertese az Orbán-kormány által kitalált rendszernek.Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az államkasszába ütött csapból Felcsútra folyt a legtöbb közpénz, tavalyig 22 milliárd forint. Ennyi pénz elköltése még Felcsúton sem egyszerű, de a stadion mellett megépült az ország legnagyobb multifunkcionális sportcsarnoka, lettek új teakonyhák az akadémistáknak, buszok, polár órák, meleg-hideg terápiás készülék, mobil kameraállvány, farizom és homsting erősítőgép, teakonyha is belőle az akadémián, meg tényleg minden, amit csak el lehet képzelni, meg annál is több.

Az első cégek között, akik a taójukat a legjobb helyen Felcsúton látták, ott volt az Erzsébet Utalványforgalmazó és Gazdasági Szolgáltató Zrt., a Mol, a Mol leányvállalat FGSZ Földgázszállító Zrt., az ekkor még Mol többségi tulajdonban lévő algyői Szőreg-1 biztonsági földgáztárolót üzemeltető MMBF Zrt. (összesen 1,2 milliárd taóforint), valamint Szíjj László cége, a Duna Aszfalt, a CBA-Gourmand Kft. és Mészáros Lőrinc is úgy érezte, hogy az akkori legfontosabb cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek a társasági adója is a felcsúti utánpótlásban hasznosul majd a legjobban. Ez így együtt másfél milliárdos taó-fröccs volt 2013-ban. 

A következő évben ezt is sikerült megtoldani további félmilliárddal, köszönhetően annak, hogy a már ekkor szépen gyarapodó Mészáros és Mészáros Kft. mellett maradt a támogatók között a Mol leány FGSZ (612 millió), a közbeszerzéseken egyre izmosodó Duna Aszfalt (680 millió), és megjelent mellettük a Duna Aszfalt-os Szíjj László tulajdonában lévő Hódút Freeway (árbevétele ekkor ugrott meg 4 milliárdról 13,5-re, taóból 240 millió ment Felcsútra) és a Tief Terra. A Szíjj és Mészáros üzlettársa, Varga Károly tulajdonában lévő Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. is felszállt a taó-kisvasútra. Felcsútra taózott Orbán Viktor apjának bányacége, a Dolomit, ahogy a vej, Tiborcz István cége, az OLAF által vizsgált Elios is, illetve annak cége, a PBE Építő. Az OLAF vizsgálódott az ekkor szintén felcsúti focitámogatóvá váló, számos közbeszerzést behúzó Provitalnál is. De fontosnak tartotta a Puskás Akadémia támogatását a  Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft is (10 millió forint). És ott van a listán 11 millióval a Nagy és Kiss ügyvédi iroda, amely a Miniszterelnökségtől és a Nemzeti Fejlesztési Programirodától nyert milliárdos megbízásokat. 

2015-ben az Orbán Viktor által létrehozott alapítvány lelkes támogatója lett  a Swietelsky Vasúttechnika 280 millió forinttal (amit ekkor Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc későbbi veje vezetett) és a Hungrana Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. 100 millióval. A Mészáros és Mészáros 550 milliót terelt inkább a felcsúti alapítványba az államkassza helyett ebben az évben, megjelent egy másik Mészáros cég, az R-Kord is, ahogy Mészáros és Szíjj üzlettársának, Varga Károlynak egy másik cége, a Magyar Vakond is. Emelte a tétet Orbán apjának bányacége, 100 millió ment innen Felcsútra, és maradt a támogatók között a közbeszerzésbajnok Provital és a  STADLER Szolnoki Vasúti Karbantartó is. További támogatók:  Profi Bagger Építőipari Kft., Mélyép-Betontechnika Kft., Geohidroterv Mérnökgeológiai Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft., Promox Marketing, DM-KER Kft., Arator Környezetvédelmi Kft. 

2016 kifejezetten szerényre sikerült Felcsúton, a listánkon Mészáros cégek: R-Kord, Fejér B.Á.L., NER-közeliek: West Hungária Bau, Penta Általános Építőipari Kft., Orbán apjának Dolomitja. Új támogató az ebben az évben az i-Cell Mobilsoft Zrt.-vel konzorciumban 20 milliárd forintos informatikai közbeszerzést elnyerő Reaszfalt Kft. és a Flavius Mérnök Iroda.

De 2017-ben belehúztak, taózó mamutokkal. Újra megjelent a támogatók között a Mol, 1,5 milliárd forinttal, az MKB Bank (amiben tulajdonos lett Mészáros Lőrinc) 1 milliárd forinttal, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (ami jó eséllyel az új szuperbank lesz az MKB-val és a privatizáció előtt álló Budapest Bankkal összevonva) 720 millióval. Mészáros Lőrinc Hunguest Hotelse is beleadott 60 milliót, a közbeszerzéseken rendszeresen Mészáros érdekeltséggel közösen nyerő Épkar is új támogató lett, akárcsak az  ÓAM Ózdi Acélművek Kft. (ebbe szállt bele az állam most). Szintén új támogató a közbeszerzéseken jól szereplő Grabarics Építőipari Kft, a Shield Protection Service Vagyonvédelmi Kft., és az uniós pályázatok tanácsadásaiban utazó Eubility Group Kft. Ebből összesen több mint 4 milliárd folyt be Felcsútra.  

Elsőre meglepő, hogy Orbán Győző bányacége, a Dolomit többet adott a Niké Sportegyesület Magyar Sportakadémiának, mint Felcsútra. Úgy már érthető, hogy a Niké tiszteletbeli elnöke ifjabb Orbán Győző, Orbán Viktor testvére. (A Niké másik nagy támogatója 38 millió forinttal, az irodai és számítástechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozó IMG Solution Kft. nevű cég szédítő növekedést produkált mindössze néhány év leforgása alatt. A tulajdonos Felcsúton együtt néz meccset Orbánékkal.) Az Épkar is többet adott a BVSC-nek (50 millió) 2017-ben, mint Felcsútra (35 millió). 

Bezzeg az Eubility. A Felcsút mellett támogatta a nevét viselő békéscsabai női kézilabdát is, igaz, csak 5 millió forinttal, szemben a Felcsútra menő 7 millióval. 

A tavalyi, még nem lezárt év pedig az erős 2017-est is meghaladta. A következő cégek terelték a támogatásukat az államkassza helyett a felcsúti fociakadémiába:

  • FGSZ Földgázszállító Zrt. (a Mol cége) 2 milliárd forint
  • MKB Bank Zrt. (a bankban tulajdonos Mészáros Lőrinc) 1,8 milliárd forint
  • Mol 1 milliárd
  • V-Híd Építő Zrt. (Mészáros Lőrinc tulajdonába került, konzorciumokban 200 milliárd forint feletti közbeszerzésekben érdekelt cég) 391 millió forint
  • Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége) 418 millió forint
  • Magyar Építő Zrt. (a közbeszerzéseken igen jól szereplő céget Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László 2017-ben eladta a Paár Attila-féle WHB Befektetési Kft.-nek, illetve Épkar Zrt.-nek) 250 millió forint
  • West-Hungária BAU (a közbeszerzések egyik legnagyobb bajnoka, időnként Mészáros céggel közös konzorciumban) 100 millió forint
  • Promid Invest Zrt. (az MKB Bank vezérigazgatójának, Balogh Ádámnak a cége) 37 millió forint
  • Dolomit Kőbányászati Kft. (Orbán Viktor apjának, Orbán Győzőnek a cége) 60 millió forint
  • Diófa Alapkezelő Zrt. 45 millió forint
  • Penny Market 25 millió
  • Shield Protection Service Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. 10,6 millió forint
  • Fenstherm Future Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége) 9,2 millió forint
  • Laterex Építő Zrt. (a közbeszerzési pályázatok gyakran nyertes építőipari cég) 22 millió forint
  • Bablena Trade Kereskedelmi Kft. 5 millió forint

A Mol-os FGSZ 2018-ban csak a felcsúti fociban látott támogatást. Az MKB több helyre is utalt, de már a második legnagyobb támogatás is csak 150 millió volt a BVSC-nek, vagyis a tizede, mint ami Felcsútra ment. A Fejér B.Á.L, a V-Híd sem talált más támogatást érdemlő célt, A West Hungária 100 milliót adott a Puskás Akadémia mellett a siófoki kézilabdára is. A siófoki kéziabda egyébként szintén szembetűnően sikeres a taó-pénzek gyűjtésében, a Diófa is adott ide is 15 millió forintos támogatást. A Promid a felcsútinál jóval kisebb összeget adott még három másik egyesületnek is. Orbán apjának bányacége Felcsút mellett a Budapesti Honvéd Sport Egyesületet is támogatta 46 millió forinttal. 

Mezőkövesd: Mol és OTP

Nem szívott el minden taópénzt a Felcsút, hiszen ott van a Mezőkövesd és a Kisvárda is.

Mezőkövesd Tállai András államtitkár, tavalyig NAV-vezér területe. Felcsút helyett 2016-ban például a mezőkövesdi focira utalta a taóját az új Közgép, a Duna Aszfalt. Ott volt a támogatók között a Betonútépítő és a PricewaterhouseCoopers Magyarország, a Kovács Vegyesipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, a Veolia Water Solutions és Technologies Magyarország, a Cronus fuvarozó cég, és a Schnell Öl Kft. 2017-ben a támogatók között ott volt a Mol 520 millióval, az OTP Jelzálogbank valamint az OTP leányvállalat Monicomp (összesen 200 millióval),  a Dunai Vasmű Zrt. leányvállalat, az ISD Power, a D-Gesztor építőipari cég és a szállodaüzemeltető Shiraz Team, a Mészárossal üzletelő Szepesi Richárd cége. 

2017-ben a Mol támogatása kitartott Mezőkövesden (600 millió forint), megjelent az OTP-s Merkantil Bank és az OTP Alapkezelő (200 millió összesen innen, akárcsak egy évvel korábban). Maradt a G-Gesztor és a Cronus fuvarozó cég is. 

Ehhez képest meglepő, hogy 2018-ban nem volt OTP-s támogatás. Megjelent a Geosol (Magyarország egyik legkorszerűbb, komplex biomassza- és hulladékkezelő rendszerét működtető cég, ami 2017 végén egy Mészáros Lőrinc által kezelt magántőkealaphoz került) és a TMX Mobile Solution. Maradt a Coronos és a D-Gesztor. 

Kisvárda: kormányzati főtakarító és Kuna Tibor

A Kisvárdánál erősen érezhető volt, hogy Seszták Miklós miniszter áll a klub mögött. És az is, hogy most már nem. 

2015-ben még 557 millió forintos támogatást kapott a Duna Aszfalttól a Kisvárda (az új Közgép az előző évben még 670 millióval támogatta a felcsúti álmokat, ebben az évben váltottak Kisvárdára). Az FGSZ Földgázszállító 318 millió adott úgy, hogy ez a terület a kormányon belül éppen Seszták Miklóshoz tartozott. 

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Adott az egyebek között a paksi turbinát gyártó GE Infrastructure Hungary Holding is, igaz, ez a cég szinte mindenkinek adott a taójából. A Bige László cégcsoportjához tartozó NZRT-Trade-re is számíthattak Kisvárdán 126 millió erejéig. A kormány fő takarító cége, a B+N Referencia 90 millióval segítette meg a kisvárdai csapatot, és az ekkor még a kormányzati kommunikációs kampányokból kihagyhatatlan Kuna Tibor-féle Trinity is 40 milliós támogatást adott, másik cége, a Young and Partners 10 millióval szállt be. (Azóta Seszták és Kuna is kegyvesztett lett.) A Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft. nemcsak Felcsútra, Kisvárdára is odafigyelt, 10 millió forint erejéig. További támogatók: Master Good, Gastor Foods, Zemplénkő Kelet-Magyarországi Építőipari Kft., I-Cell Informatikai Kft., Gastor Baromfi, Hungaro Digitel, Szatmár Aqua, Depona Plusz, Allianz Hungária, Colas Út,  Nyírzem Nyírség-Zemplén Coop.  

2016-ban Felcsút helyett itt bukkant fel a Hódút Freeway (igaz, Orbán akadémiájának még 240 milliót adtak, Kisvárdára már csak 53 millió jutott), támogató lett a Magyar Telekom (ami Felcsúton nem jelent meg). Közben maradt az I-Cell és a Stadler vasúti karbantartó cége is.

2017-ben még erős lista volt, Mol, MKB, Allianz, Aqualogisztika. Ehhez képest 2018 szerényebb, a Rátky és Társa Ügyvédi Irodától azért jött 50 millió, a Nyírépszertől már csak 18 millió, a győri és pécsi kaszinókat működtető Casino Win Kft. 13 milliós támogatást adott,  a Várda Ferrótól 9 millió, a Transit-Railwaytől és a Salt-Europe-tól  7-7 millió, a Csepel kikötőtől 6 millió érkezett. 

A Fradi sem maradhatott ki

A legnépszerűbb klub, a Kubatov Gábor által irányított Ferencváros taó-gyűjtésben messze nem tudta tartani a lépést a Felcsúttal. 

Más utat járt a Fradi, állami cégek támogatásával pumpálták fel szépen a költségvetését is. 

Azért több szakosztály is belevetette magát a taózásba, a focinál ez így nézett ki: Tavaly a Providenttől érkezett 150 millió, a Telekomtól is 128 millió, a leányvállalatától, az E2 Hungarytól még 15 millió. A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) 57 milliót adott, a  PQS International Hungary 10 milliót, a 99999 Informatika 8 milliót. 

2017-ben a Legrand Magyarországtól jött 200 millió, Garancsi István cége, a Market Zrt. 66 milliót adott, a 15 millióját ebben az évben is adta a Telekom leány E2. 

A Telekom 2016-ban 100 milliót adott az FTC Labdarúgó Zrt.-nek, a GE Hungary 48 milliót, az Odex Outdoor Expert ( a TV2-nek beszállító IKO-médiacsoporté) 30 milliót, a klubot tavaly is támogató 99999 Informatika 25 millió szánt a Fradi focira a taójából.  A Lázár-holding Ingatanhasznosító 11 millióval, a TR Consult 6,5 millióval támogatta a Fradit ilyen formán.

2015-ben a GE Hungary 250 milliót taózott át a Fradi-focinak, a Magyar Telekom 100 milliót. A SPAR-tól 35 millió érkezett, a HOGE Orvosi Műszer KFt-től 10 millió, a Masped Logisztikától 8,3 millió. A 99999 Informatika hűséges támogatóként már ekkor is utalt 9 milliót. 

2014-ben a Fővárosi Csatronázási Művektől 50 millió építette az FTC focit, a Provident 40 milliót adott, a Telekom 24 milliót áldozott az adójából a zöld-fehér labdarúgásra. a stadiont építő Markettől is befutott 20 millió, az Insomnia Reklámügynökségtől 14 millió.  És nem maradt el a 99999 Informatika sem, ebben az évben 10 milliót adtak, akárcsak a Hewlett-Packard. A Városház-Central Kft. 8 millióval van rajta a listán, a Bácsalmási Agráripari Zrt-hez hasonlóan. 

2013-ban a Magyar Telekom adott 39 milliót, a Provident 20 milliót, a Budapesti Nagybani Piac Zrt. 18 milliót, a Városház-Central Kft. 12 milliót, a Liegl Transport 10 milliót, természetesen a 99999 Informatikától is jött pénz, ezúttal 7 millió.

A Fradi sikeresen gyűjtött a kéziseknek, pólósoknak és hokisoknak. A focin túli világgal és a legnagyobb taózó cégekkel folytatjuk.