A fiatal kutatók nagyon kedvesen - de határozottan és ismételten - arra kérik a kormányt, hogy gondolja át még egyszer, valóban egyoldalúan és átgondolatlanul akarja-e szétbarmolni az MTA kutatóhálózatát

Bár minimum január közepe óta teljesen egyértelmű, hogy a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), titokban, a nyilvánosság kizárásával, agresszíven és erősen vitatható koncepció mentén akarja kirántani a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózata alól a szőnyeget, a Lendület-program csoportvezetői újabb nyílt levélben próbálkoznak belátásra bírni a kormányt.

Az MTA egyik legsikeresebb programjának résztvevői kilenc oldalas írásukban igyekeznek leírni az alaphelyzetet, az elmúlt hónapok történéseit, és megoldási javaslattal is szolgálnak.

De mindenekelőtt fontosnak tartják leszögezni, hogy  „a kormány eredeti szándékával”, azaz a hazai innovációs készség növelésével egyetértenek.

Ezt csak azért fontos leszögezni, mert - mint a szövegből is kiderül - az ITM akkor váltott kézi vezérlésre, és vonta el az MTA kutatóhálózatától a normatív támogatást, azaz lehetetlenítette el működését, amikor az Akadémia Közgyűlése nem fogadta el az ITM egyoldalú reformelképzeléseit.

„Ezt az elutasítást a Minisztérium – helytelenül – politikai kontextusban értelmezte, és ennek megfelelő választ adott: 2019. január eleje óta nem utalja át a kutatóintézetek dologi támogatását, azaz elvonta az intézetektől többek közt a közüzemi kiadások fedezetét (a bérköltséget továbbra is biztosítja). Ezzel az intézethálózatot lehetetlen helyzetbe hozta, konkrétan futó projektek állnak, mivel számos kutatáshoz van szükség olyan kiadásokra, amelyek semmilyen más forrásból (beleértve a pályázatokat) nem számolhatók el.”

Tényleg nevetségesnek hat, de az MTA elleni kormányzati intézkedések azért tűnek szimpla bosszúhadjáratnak, mert miközben az Akadémia végig igen együttműködő volt az átalakítással kapcsolatos tárgyalások során - erről mi is írtunk (1, 2), illetve pontokba szedve a Lendület-csoportvezetők levele is felidézi  -, ezt a gesztust a kormányzat, amely ezek szerint kizárólag a saját elképzeléseit tartja érdemesnek megvalósításra, a működési támogatás megvonásával díjazta.

Ennek szellemében a levélben javaslatokat is tesznek a helyzet megoldására, miszerint:

  1. Az MTA támogatási pénzeit azonnal utalja vissza a kormány.
  2. Hozzák nyilvánosságra végre az átalakítás terveit.
  3. A kormány mondjon igazat a bizalom helyreállítása érdekében. „A kommunikáció szorítkozzon a szakmailag megalapozott és kiegyensúlyozott elemzésekre.”
  4. A kormány vegyen példát a sikeres nyugati megoldásokból, hozzon létre innovációs szervezeteket az MTA-val közösen gondolkodva.
  5. A Palkovics-stáb által lesajnált alapkutatásokra - amelyek igenis az alapjait jelentenék egy jó K+F szektornak - adjanak több támogatást.
  6. Hosszú távú támogatási rendszerben kell gondolkodni a kiszámítható tudományos munka miatt.
  7. Az innovációs pályáztatásba be kell vonni a kutatók mellett kkv-ket, az egyetemeket és az üzleti szférát.
  8. A kormány ne az intézményi rendszert alakítsa át, hanem támogassa több pénzzel a meglévőket, a keretek (NKFIH) alkalmasak erre.
  9. Hatékonyabb ügyintézést a közbeszerzéseknél a sokat emlegetett „ a nemzetközi versenyképesség érdekében”

A levelet több mint 60 90 kutató írta alá.

A Lendület-program résztvevői nem először adtak hangot a kritikának, Orbán Viktor miniszterelnök szerint azonban félinformációk alapján tájékozódnak. Hogy mik a félinformációk, arról Orbán nem beszélt, és mivel a kormányzat szándékait nem lehet ismerni, az sem egyértelmű, honnan lehet információkat szerezni.

Az MTA elnöksége hasonló nyílt levelet fogalmazott meg kedden, ezt az állásfoglalást a német kutatóintézetek is támogatták, erről levelet írtak Palkovics Lászlónak is.