Ha Európában valaki bizonyos típusú (egyébként elég ritka) endokrin daganattal küzd, annak általában lutécium-oxodotreotid alapú gyógyszert írnak fel. Ezt laboratóriumi körülmények között ki lehet keverni, a rotterdami Erasmus Kórház saját gyógyszerlaborjában például több mint 10 éve keverik, és általában 16 ezer euróból, azaz kb. 5 millió forintból meg is van egy kezelés.

2018-ban azonban a svájci Novartis gyógyszergyár megszerezte a gyógyszer európai értékesítési jogait, és ők már hatszor ennyit, 92 ezer eurót (28,9 millió forintot) kérnek a Lutathera néven árult szerért.

A holland kormány megelégelte, hogy a nagy gyógyszergyárak egyre drágábban adják az új készítményeiket, és komoly állami támogatásban részesített három holland gyógyszerészeti laboratóriumot annak érdekében, hogy ezek a laborok maguk állítsák elő a gyógyszercégek által horribilis összegekért kínált szereket. A holland laborok tehát megkerülik a szabadalmi jogot, és érvényesítik a gyógyszertárak régi jogát, amely szerint a gyógyszerészek személyre szabottan kikeverhetnek bármilyen gyógyszert a pácienseiknek.

„A ritka betegségekben szenvedő páciensek kezelése olyan gyógykészítményektől függ, amiket a legtöbbjük nem engedhet meg magának, holott ezeket a gyógyszereket sokkal olcsóbban is biztosítani lehetne a számukra. A gyógyszeripar fontos szerepet játszik az új készítmények kifejlesztésében, de mi azt gondoljuk, nem fair, hogy ezek a nagy cégek degeszre keresik magukat a betegeken” – mondta a Reutersnek Marleen Kemper, az Amszterdami Egyetemi Kórház (UMC) gyógyszerésze, akinek laboratóriuma szintén kapott a holland kormány fejlesztési támogatásából.

A holland laborok és a gyógyszergyártók szembenállása egyre élesebb, és bár a holland piac nagyon kicsi, az érintett betegségekben maximum néhány százan szenvednek, a vitát világszerte rengeteg politikus, üzletember és egészségügyi szakember követi, hiszen Kanadától az Egyesült Államokon és Európán át Japánig mindenhol egyre nagyobb problémát jelentenek a növekvő gyógyszerárak. Japán és Kanada is többféle programot indított a megoldás érdekében, az Egyesült Államokban pedig még mindig több gyógyszertár készít saját gyógyszereket, mint Európában, az viszont, hogy egy kormány olyan nyíltan szembehelyezkedjen a gyógyszergyárakkal, mint a holland a laboratóriumfejlesztéssel, egészen ritka.

Bruno Bruins holland egészségügyi miniszter az egyik gyógyszerészti labor átadásán elmondta, hogy kormánya ígéretet tett arra, hogy szembeszállnak a gyógyszerárak növekedésével, hiszen csak 2018-ban átlagosan 9 százalékkal drágultak a készítmények.

„Szükségünk van olyan gyógyszergyártókra, mint a Novartis a jelen és a jövő gyógyszereinek kifejlesztésében. Nélkülük tényleg nem mennénk semmire. De mégis: szeretnénk ezeket a gyógyszereket méltányos áron megkapni” – mondta a miniszter az ünnepségen.

Vas Narasimhan, a Novartis vezérigazgatója a Reuters kérdéseire azt mondta, szerinte cége megalapozott árat kér a Lutathera gyógyszerért, amit szerinte össze sem lehet hasonlítani azokkal a készítményekkel, amiket kis gyógyszerészeti laboratóriumokban kevernek ki, hiszen a Novartisnak és a többi nagy gyógyszergyárnak szigorú vizsgákon kell átjuttatniuk a termékeiket, és az EU hatóságai folyamatosan ellenőrzik őket. Ez egyébként igaz, még úgy is, hogy a Lutatherát pont nem a Novartis fejlesztette, a szer jogai a francia AAA gyógyszercég felvásárlásával kerültek a Novartishoz.

A nagy gyógyszergyárak általában azzal vádolják a gyógyszerészeket, hogy az általuk kikevert gyógyszerek rosszabb minőségűek és veszélyesebbek is, mint a gyárak többször rigorózusan tesztelt készítményei. Példaként pedig többnyire amerikai eseteket hoznak fel, mint azt, amikor 2012-ben egy massachusettsi laborban kikevert gyógyszer miatt agyhártyagyulladásban halt meg több mint 60 ember. A botrány után az amerikai hatóságok is szigorítottak a gyógyszerkészítők ellenőrzésén, igaz, a gyógyszertári laboroknak továbbra sem kell olyan szigorú előírásoknak megfelelniük, mint a gyógyszergyáraknak.

A holland program a Lutathara mellett egy másik gyógyszert is ki szeretne váltani, az olasz Leadiant gyógyszergyár CDCA nevű készítményét, amit a CTX nevű nagyon ritka genetikai rendellenesség kezelésére használnak. A 90-es évektől 30-40 ezer euróért lehetett hozzájutni egy évre elegendő tablettához, a Leadiant azonban 2016 óta 163 ezer eurót (azaz több mint 50 millió forintot) kér ennyi gyógyszerért. A hollandok szerint a cég kihasználja a CTX-szel kezelt betegeket, akikre a politikusok sem igazán figyelnek, hiszen nagyon kevesen vannak: Hollandiában 60 embert kezelnek a rendellenességgel, és Európában is csak néhány százan vannak, akiknek CDCA-ra van szükségük.

A Leadiant is azzal védi az árazását, mint a Novartis: az olasz cégnek embereken is tesztelnie kellett a szer hatékonyságát, hogy megkapják a szükséges engedélyeket. A vállalat szerint a tesztekre fordított pénzt valamiből vissza kell hozniuk, a tesztjeik pedig tényleg közcélúak voltak, mert korábban senki nem járt utána hivatalos és engedélyeztetett úton a CDCA hatékonyságának és esetleges mellékhatásainak.

A Leadiant egyébként a holland gyógyszerészeti hatóságához fordult, és kérte a CDCA kikeverésével foglalkozó holland labor ellenőrzését, ami 2018-ban meg is történt. Az ellenőrök találtak egy lehetséges hibát a készítményben, és ezt jelezték is a labor gyógyszerészeinek, akik a hibásnak bélyegzett készítményt leselejtezték, és újra belefogtak a szer előállításába.

A holland kormány minden esetre optimista, remélik, hogy a jövőben más gyógyszereket is elő tudnak majd állítani ezekben a laborokban, amiket éppen azért igyekeznek nagy támogatásokkal fejleszteni, hogy minden kritériumnak megfeleljenek, és a gyógyszergyárak laboratóriumaihoz hasonlóan professzionális körülmények között keverhessék ki az olcsóbb gyógyszereket. (Reuters)