A szuperménkő szupererős, de annyira ritka, hogy még az első számú szakértője se látott még egyet se

TUDOMÁNY
2019 szeptember 18., 11:51

Bár a létezésükről már a múlt század hetvenes évei óta tudunk, amikor először észleltek az amúgy a nukleáris robbantások detektálására felküldött műholdak a hagyományos villámoknál akár ezerszer erősebb szuperménkőt, a jelenség annyira ritka, hogy a téma első számú kutatója, Robert Holzworth sem látott még életében egyet se. Holzworth, a Washingtoni Egyetem fizikusa kollégáuval nemrég 1,7 milliárd, 2010-18 között rádiódetektorokkal rögzített villámlás adatait átböngészve 8171 szuperménkőt azonosított. Ezek mindegyike legalább ezer kiloJoule energiát szabadított fel.

Adataik alapján a villámok mindössze 0,0005% számít szuperménkőnek.

Holzworthék úttörő vizsgálatai máris rengeteg érdekességet tártak fel ezekről a szuperménkövekről. Például azt, hogy teljesen máshogy viselkednek, mint a normális villámok. Ez utóbbiak főleg Észak- és Dél-Amerikában, a szubszaharai Afrikában és Délkelet-Ázsiában jellemzők, az év melegebb időszakában, a szárazföld felett.

Ezekkel szemben az ezerszer erősebb, de sokkal ritkább szupervillámok jellemzően az északi féltekén, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felett, a novembertől februárig tartó téli időszakban fordulnak elő. Ez Holzworth szerint "teljesen váratlan" felfedezés volt. Holzworthék ezt azzal magyarázzák, hogy télen különösen nagy különbség alakulhat ki a levegő hőmérséklete és a meleg tengeráramlatok fűtötte víz között, ami erős feláramló légmozgásokat eredményez. És mert a tenger felülete a szárazföldhöz képest sík - se fák, se tereptárgyak, se épületek nem emelkednek ki belőle - a felgyülemlő elektromos feszültség nem sok apró villámként, hanem egy nagy szuperménkőként sül ki.

A kutatók most azt vizsgálnák, hogy milyen hatása lehet egy ilyen szuperménkő becsapódásának a szárazföldön, csak ezt nehezíti, hogy az eleve nagyon ritka szupervillámok szárazföldön alig vannak. Kutatásaik során Holzwothék csak Dél-Amerikában tapasztaltak jelentősebb szupervillám-tevékenységet, ezért most azt tervezik, hogy az Andokban néha-néha előforduló becsapódások nyomait vizsgálják. (Via The New York Times. Címlapképünk illusztráció, bár Salgótarján is eltörpül mellette, az ott csak pár hagyományos, hétköznapi villám.)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.