Brüsszelben lassan elkerülhetetlennek látják, hogy jövő nyárra halasszák Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, írja a Guardian, amely szerint jövő június lehet az alapvető céldátum. Boris Johnson miniszterelnök viszont továbbra is ragaszkodik az idei, október 31-i Brexithez. 

Johnson múlt szerdán, a Konzervatív Párt konferenciáján hozta nyilvánosságra az új kilépési tervet, amiről kedden telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral. A beszélgetés tényét hivatalosan is megerősítették, de a BBC szerint Merkel közölte, „rettentő valószínűtlen”, hogy az új javaslat alapján sikerüljön megállapodni a kilépésről. A kancellár állítólag ragaszkodik hozzá, hogy Észak-Írország a vámunió tagja maradjon, ami a BBC forrása szerint lehetetlenné tette a megállapodást. Merkel hivatala csak annyit reagált, hogy nem kommentálnak magánbeszélgetésekről szóló híreket. 

Ezek után Donald Tusk, az uniós miniszterelnököket tömörítő Európai Tanács elnöke azt írta a Twitteren, „nem az ostoba egymásra mutogatást kell megnyerni”, hanem Európa és az Egyesült Királyság jövője a tét. „Nem akar megállapodást, nem akar halasztást, nem akar visszalépni. Quo vadis?” - üzente Johnsonnak. 

A miniszterelnök találkozott David Sassolival, az Európai Parlament elnökével, aki a megbeszélés után azt mondta, nem volt előrelépés, Johnson pedig folyamatosan azt ismételgette, hogy október 31-én ki akar lépni. Sassoli ezt nagyon szomorúnak nevezte. 

Johnson kedd este beszélt Leo Varadkar ír miniszterelnökkel is, akit biztosított, hogy továbbra is megállapodást szeretne, és a napokban személyesen is talákoznak. Varadkar viszont azt nyilatkozta, nem fognak minden áron belemenni egy megállapodásba, mert vannak alapvető elvárásaik, amelyek az elmúlt három évben nem változtak, és továbbra is szeretnék, ha ezeket teljesítenék. „Őszintén szólva azt hiszem, nagyon nehéz lesz megállapodni jövőhétig” - mondta. 

A legtöbben most arra számtanak, hogy Johnson előbb-utóbb kénytelen lesz halasztást kérni, majd előrehozott választást kiírni, amire novemberben, esetleg december elején kerülhetne sor.  

Az ír probléma

Korábban részletesen is írtunk az ír csapdahelyzetről, az egész Brexit egyik legkényesebb pontjáról. Johnson elődje, Theresa May még korábban abban egyezett meg a tárgyalásokon, hogy Nagy-Britannia egyelőre maradna a vámunióban, emiatt betartana egy sor EU-s szabályt, ha pedig valamiért később mégis kilépne, Észak-Írország továbbra is a vámunió része maradna különleges övezetként. Ebben az esetben Nagy-Britannián belül, Észak-Írország és a többi terület közé kellene kiépíteni határ-ellenőrzést, amíg a kérdés másképpen meg nem oldódik. 

Ez azonban Johnson és a Brexit-tábor nagy része számára elfogadhatatlan, mivel az ír-északír határ visszaállítása politikailag, gazdaságilag és biztonságpolitikailag is nagyon kényes. Szerintük emiatt jó eséllyel sokáig maradna a vámunió, a britek pedig arra kényszerülnének, hogy betartsanak egy csomó EU-s előírást úgy, hogy a döntésekbe már nem szólhatnak bele. Bonyolítja a helyzetet, hogy 1998-ban azzal zárták le a polgárháborút Észak-Írországban, hogy lebontották a határt, és az angolok vállalták, hogy azt soha nem is építik vissza.

Johnson múlt heti javaslatának lényege, hogy október 31-én Nagy-Britannia elhagyná az EU-t, és 2020. december 31-ig tartana egy átmeneti időszak, amely végén, 2021 január elsején az ország az EU összes intézményét, így a vámuniót is maga mögött hagyná. Ez azt jelentené, hogy 2020 végére Észak-Írország is elhagyná a vámuniót , ugyanakkor az uniós szabályok és megkötések érvényben maradnának az Ír-szigeten, ahogy a szabad mozgás lehetősége is, egészen 2025-ig. 

Így 2025-ig lenne lehetősége kitalálni Belfastnak és Dublinnak, hogy hogyan tovább, de az ír kormány már előre jelezte, hogy a határ visszaállítása elfogadhatatlan számukra, márpedig a négyéves időszak lejárta után valószínűleg ez következne.